Ti mit gondoltok azokról, akik pár hónapja vannak együtt, de eljegyzik egymást, esetleg meg is házasodnak?

Megismerkedésünk után 7 hónappal eljegyzés, azután 4 hónap múlva esküvő. Akkor szűk 11 hónapja ismertük egymást. Közösen vettünk fel lakáshitelt és építkeztünk.

Ennek 36 éve.

16 éve együtt is dolgozunk.

Egy gyerekkori ismerősöm már harmadszor kérte meg az aktuális barátnője kezét. Az előző kettőből sem lett házasság. A mostani még tartja magát.

Csinálja csak, maximum egyel több válóperes ügy lesz a terítéken.

Amíg a gyerek nem jön bele addig nem érdekel. Mindenki olyan felelőtlen döntést hoz amilyet akar amíg másokat nem károsít meg ezzel.

Alapvetően undorítóan felelőtlennek és butának gondolok mindenkit aki összeházasodik olyannal akit nem is ismer gyakorlatilag. Pláne ha együtt sem éltek még huzamosabb ideig. Lehet szerencséje, 100ból 1 ilyen kapcsolat biztosan működik és úgy alakul, hogy rendes megismerkedés után se jön ki feloldhatatlan ellentét. De sajnos annyira kergetik a kis tündérmeséiket az emberek, hogy mindegy kivel csak házasság meg gyerek legyen és legyen mit mutogatni. Ismerek én is sok ilyet, én is azt látom, hogy már az esküvőig se jutnak el, ha meg mégis akkor 1-2 év után amikor rendesen megismerik egymást jön is a válás. Nem érdekel, ő életük.

De amikor egy pár hónapos járogatásba már jön is a gyerek na az ilyen embereket felpofoznám. A saját életedet meg a párodét úgy cseszed el ahogy akarod, ha szakítotok csak kettőtöknek lesz szar. De amikor már ott van a pár hónapos baba aki rendes család nélkül, nélkülözésben nő fel mert egyedül magát se tudja az egyik fél fenntartani azt a világ legundorítóbb dolgának gondolom. Azt értem, hogy rózsaszín ködből valakik házasodnak. De a gyerek legyen már egy felelősségteljes döntés több éves, stabil párkapcsolatba ahol a felek megfelelően ismerik egymást. Annyi ilyen szerencsétlen kisgyereket ismerek akiket ilyen felelőtlen állatok potyogtattak a világra mert azt hitték ha 3 hónapig működik egy járogatás akkor az örök élet meg egy nap lesz.

Szerintem meg kb. pont annyi esélyük van a boldog életre, mint azok, akik 5+ év után házasodnak.

Megmondom, miért gondolom: az emberek többsége a sok éves járás közben is felfedezi azokat a problémákat, amik zavarják, de a legtöbben mégis benne maradnak a kapcsolatban ilyen-olyan zavaros indokokkal, amiknek a tömör lényege, hogy nem akarják megint újra kezdeni a társkeresési herce-hurcát immár időszűkében.

Persze esküvő meg lesz, mert a női tag ezen nyomul, teszem hozzá teljesen jogosan, hogy az ő idejét aztán ne rabolják.

Szóval ennél már szerintem amúgy jobb, ha haladnak a dolgok, addig sincs vita.