Milyen az élet 30 felett nőként párkeresés és vonzerő szempontjából?

30 fölött már semennyire nem parázok rá a társkeresésre. Nem érzem azt, hogy bármi is sürgős lenne, nem hajt a gyerekvállalás gondolata (lehet, hogy nem is lehet gyerekem, nehézségeket minden esetre jósoltak a dokik hormonproblémák miatt már gyerekkoromban, de ez más lapra tartozik).

Az öregedést annyiban érzem, hogy nehezebb átállni a tavaszi óraállításkor a korábbi ébredésre munkanapokon, amúgy meg jellemzően fiatalabbnak néznek, fittebb vagyok, mint huszonévesen, ez amiatt is van, mert jobban is keresek, és több dolgot meg tudok anyagilag engedni magamnak, amit korábban nem tudtam, gondolok itt például sportolási lehetőségekre, ez meg látszik.

Őszinte legyek 30 felett jobb. Egyrészt én személy szerint ez a "jó bor fajta" vagyok, fiatalabbként problémás bőrrel pl rosszabb volt a helyzet, meg nem is tudtam, mi áll nekem jól.

Most már kitapasztaltam, hogy mi áll nekem jól, illetve eljutottam abba a korba, ahol már tudom mit akarok és van is annyi tapasztalatom, hogy kiszűrjem azokat a férfiakat, akik komolytalanok és nem okoz lelki traumát nemet mondani valakinek. Plusz az önbizalmam is sokat javult az elmúlt években, ami szintén pozitívan kihat, látom, hogy sokkal több férfi érdeklődik.

N31

Szerintem nem a jovodon kene kattogni, hanem a maban elni es elvezni a "most"-ot!

Maholnap 41 vagyok...vegulis az 30 felett van ;)

Ha visszagondolok huszas eveimre, csak fogom a fejem, hogy milyen kis h.lye voltam, fogalmam sem volt mit akarok, mi az ami nekem jo, amolyan sodrodtam az arral szitu volt. Ahogy jottek az evek lett egyre tisztabb a kep. Egyre tobb onbecsulesem, magabiztossagom lett es ezt egyre tobb ferfi veszi eszre.

Nemcsak az volt a gond, hogy huszas eveimben nem tudtam mit akarok, de a korombeli fiuknak sem volt fogalmuk, hogy ok mit akarnak. Ahogy oregszel egyre jobban korvonalazodik, hogy mit varsz el az elettol, egy kapcsolattol es egyre tobb olyan ferfivel talalkozol, akik szinten tudjak mit akarnak.

Nem erzem egy kicsit sem 'csunyabbnak' vagy kevesbe vonzonak magam, mint 25 evesen. A szembetuno kulonbseg csak annyi, hogy mas korosztalyt vonzok, de ezzel semmi gondom, mert ahogy nalam mulnak az evek, ugy az igenyeim is korosodnak. Huszevesen eszre se vettem egy 40es pasit, most meg egy jol szitualt 50eves utan is siman megfordulok. Ez normalis, ez az elet rendje.

En ugy vagyok vele, hogy amin nem tudok valtoztatni, azt megtanulom elvezni. A fejemre is allhatok, akkor sem leszek fiatalabb, ezt mar idoben megtanultam es elfogadtam, ezert minden napot elvezek. Es ahogy egyre tapasztaltabb leszek, ugy tunik egyre jobban tudom elvezni a dolgokat, mert van viszonyitasi alap. Huszevesen nem sok mindent lattam, ismertem, aztan ahogy kinyilt a vilag elottem ugy nyilt ki a szemem is es tapasztaltam meg sok cifrat az eletben ami megtanit megjobban elvezni/ertekelni dolgokat.

Én 31 vagyok, de sokkal csinosabb, mint a huszas eveimben. Egyreszt sokat sportolok, jobban keresek, igy csinosabban tudok oltozkodni. A parom fiatalabb par evvel, de ezt senki se mondana meg.

A szex pedig sokkal jobb.

Szia!

Igazabol, meg van par het a 30. szuletesnapomig, de en is valaszolok, ha nem gond :)

Ezt a "minosegi" no es tsai kifejezest amugy, betiltatnam- marha sokat art az embernek, hogy egy "szavatossagi idovel" biro arucikkent tekint magara.

Az itt panaszkodo incel sracoktol is kinos, magadra viszont epp emiatt extran nem kellene hasznalni ;) - Legyen ez az elso pontunk: igy, lassan 30 evesen eleg nagy a hozzaallasbeli kulonbseg a 20, de meg a 25 eves onmagamhoz kepest is.

A korabbi hozzaszolok is emlitetek mar, igaz, en nem lesz*romsagnak mondanam, haneminkabb annak, hogy az "oreg" korom miatt, a sajat ertekemet, onbecsulesemet nem masok velemenyetol teszem fuggove.

Olyan vagyok, amilyen, vannak jo es rossz tulajdonsagaim belul is, kulsore is. A rosszak kozt van, amin dolgozom es van, amit elfogadtam- ha ezek ellenere pl. valaki nem tart eleg "minoseginek", azzal nem foglalkozom, valoszinuleg vele nem egymast keressuk vagy, ahogy a mamam mondana: Aza' Ű baja!

Szoval, az elso nagy kulonbseg, az onbecsules/onbizalom :)

A masodik tema a kulso rejtelyes hanyatlasa, a huszonvegi, harmincas noknel.

Ez nyilvan ugy van, hogy november 8-an, 29.999 evesen lefekszem jo nokent es november 9-en, immar 30 evesen ugy ebredek, hogy siman dublore lehetnek a mesek a kriptabol zombijanak. :)) - legalabbis, a gyakoris szexpiacierteket szajkozo emberkek szerint :)

A kulso kinezet egy roppant osszetett dolog.

Az teny, ha 20 evesen 7 napbol 5 alkalommal mekizel, a gyors anyagcsere miatt nem fog meglatszani annyira- ellenben, ha ezt 30 evesen teszed, hipsz-hopsz, meghizol, hiaba nem eszel tobbet.

De, szerintem, egy egeszsegessegre torekvo ember pl. minden eletkorban kiegyensulyozottan eszik es aktivabb eletet el /vegez annyi mozgast v kulon edzeni jar, hogy a teste megfeleloen mukodjon.

Illetve, a rendszerszint miatt, ha az ember fiatalabb koraban pl. sokat bagozott, ejszakazott, ket vegerol egette a gyertyat, harminc korul meg tudja bosszulni magat.

Volt gimis osztalytarsaim kozul nem egy regi bulikiralyno ma min. 5-10 evvel idosebbnek nez ki. (szoli,cigi,pia,ejszakazas,alkalmi kabszi anno).

Oszules.

Ez nem eletkorfuggo, nekem pl 15 evesen egy trauma hatasara az egyik oldalon par honap alatt kb minden masodik hajszal megoszult- azota festem a hajam.

Rancok

Alkatfuggo.

A legfontosabb, 25-30 kornyeken foleg, a normalis vizhaztartas fenntartasa. Meg kell inni a napi ket liter vizet + valami hidratalokrem sem art.

Viszont, a leirasod alapjan ugy erzem, talan tul nagy jelentoseget tulajdonitasz a dolognak, legyel kicsit lazabb :)

25 evesen az ot ev mulva levo fiktiv problemaidon ragodsz- 30 evesen min fogsz, a menopauzan? :)

Engedd el magad kicsit es elvezd az eleted, egy van belole :)

Nekem rosszabb 40évhez közelítve.Igazából 30évesen rontottam el,mert akit akkor megismertem,rápazaroltam több évet,és ez idegesít.Exem 50 éves most.Múltkor gondoltam hogy nálam fiatalabb pasi jó lenne.Összeismerkedtem egy jóval fiatalabbal,de rájöttem hogy ez se jó,mert szexben nem volt tapasztalt,és más az életszemlélet.Ha 50-est keresek,tuti van már gyereke,én meg nem szeretem a gyerekes témákat.Úgyhogy oda lyukadtam ki,hogy korban 40-es kellene hozzám hasonlóan.

Tehát tiszta macerának érzem az egészet,ráadásul nincs kedvem csak azért ilyen-olyan helyekre járkálni csak azért hogy ismerkedjek,sokszor fáradt vagyok a munka miatt.Unom az ismerkedéseket is.És már nem tudok olyan szerelmes lenni mint mondjuk 20-on évesen.