Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Úgy érzem nem való hozzám senki?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Úgy érzem nem való hozzám senki?

Figyelt kérdés

Lassan 2 éve nem volt párkapcsolatom, nem igazán zavar (már) és nem is célom feltétlen valaki magam mellé, de ha adódnak lehetőségek, akkor kihasználom, hogy megismerjek pár embert. Nagyjából 20 emberrel volt randim ezalatt a 2 év alatt, de egyikkel sem éreztem, hogy hozzám való lenne vagy hogy tényleg (igazán) megértenénk egymást. Még komolyabban el is gondolkodtam egy-kettőn (a nagy része vicc kategória, nem tudtam normálisan állni hozzájuk) és mindig visszatérő érzés, illetve gondolat volt, hogy oké, jól érzem magam vele, de valami hiányzik. Sokszor éreztem, érzek ürességet. Önmagammal semmilyen problémám nincs, élem szépen a kis életemet és haladok lépcsőfokonként, még csak nem is erőlködöm az ismerekedéssel és mégis nagyon sok lehetőség adódott, pedig durván válogattam közülük. Amikor viszont belekerülök a randizásba, olyan kilátástalannak érzem magam. Elszomorít, hogy egyetlen emberrel sem éreztem egyértelműen, hogy nekem ő kell, hogy beleillik az életembe, hogy tudunk azonosulni egymás személyiségével.

Tudom, hogy erre nem nagyon lehet mit mondani, csak szerettem volna kiírni magamból, hátha van/volt hasonló helyzetben valaki. Az élete más területein nincs gondja, minden halad szépen, sőt igazából magánéletben sem tragédia ez, viszont ennyire sok ugyanazon vég után kezdtem el egyfajta keserűséget érezni, hogy még soha nem találtam hozzám illőt. Vagy hogy egyáltalán létezik-e. Túllendülök ezeken a dilemmákon 1-2 nap alatt, nem ráz meg és nem is tanácsért fordulok hozzátok. Szimplán szívesen meghallgatnám a véleményeteket erről a témáról.



2019. aug. 19. 12:35
1 2 3
 11/28 Diazepam ***** válasza:
Túl korán várod azt a bizonyos érzést. 1-2-3 randi után még közel sem ismered a másikat. Nincs mit megszeretned benne, hiszen max azt látod, ahogy beszél, eszik, iszik. Szerintem vagy adj több időt a dolgoknak, vagy vidd el őket élmény-randira, pl kalandpark. A lényeg, hogy ne legyen ideje az embernek azzal foglalkozni, hogy mit mutasson magából a másiknak, hogy megnyerő legyen, hanem egyszerűen adja saját magát. Ha kizökkenzed a komfortzónájából sokkal hamarabb megismered.
2019. aug. 19. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
Én másfél éve vagyok egyedülálló és most kezdem el önmagammal tök jól érezni magam, viszont rájöttem nagyon sok mindenre. Soha nem a külvilágban van a hiba, mert nincs olyan hogy külvilág. A külvilág az bentről árad. Ami bent,az kint, ami lent, az fent. Ezt ha megérted rájössz nagyon sok mindenre magaddal kapcsolatban. Valami olyan elvárásod lehet, hogy 1-2 tali után jöjjön valami szikra, valami olyan dolog, valami ami megfog, de ez nem így működik, viszont ez sem kizárt. Amikor ismerkedsz, a lényeg az hogy a mostani magadat vidd, ne a múltad, ne az elvárásaid hanem azt aki most te vagy, amit te gondolsz a jelent és úgy mondhatsz egy átfogó kritikát és egy őszinte meglátást. Nem kell rögtön arra gondolni és gondolkodni hogy na most ez az ember a feleségem/férjem lesz vagy nem? ilyen nincs, az majd alakul a későbbiekben viszont meg kell engedned magadnak azt hogy sebezhető ember vagy mert ha ezt nem engeded meg, akkor a szeretetet sem tudod sem nyújtani, sem befogadni amit a másik tud neked nyújtani, mert a múltbéli(mára már felesleges) sebeid nyalogatod. :) 22/F
2019. aug. 19. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:

Szerintem alapjáraton aligha van olyan, hogy két ember 100%-ban összeillene, ha létezik is ilyen, az nagyon ritka. Az emberek nincsenek egymásnak rendeltetve, tehát valamennyire a hozzáàlláson múlik az, hogy két ember kialakítja a kapcsolatot, ami legtöbbször némi kompromisszummal is járhat.


A te esetedben úgy vélem kommunikációs problémák is lehetnek, tudod, ha “nem értenek meg” errōl te is tehetsz, hisz nem mindegy, hogy fejezed ki magad. Ha azt várod, hogy jöjjön olyan társ, aki majd kitalálja a gondolataidat, akkor elég rossz úton haladsz és a kommunikációs készségen kellene javítani ahhoz, hogy megértsenek.

2019. aug. 19. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:

"Vicces, hogy a nememet találgatjátok. Nő vagyok egyébként." Ezzel a performansszal más nagyon nem is lehetnél. Szóval, aki kúrálgat, azok között nincs olyan, aki megfelelne ? Tök komolyan kérdezem, nem trollkodok.

33/f

2019. aug. 19. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 A kérdező kommentje:
Az építő hozzászólásokat köszönöm. Oda szoktam figyelni hogyan kommunikálok, de lehet hogy elbeszélünk egymás mellett, vagy nem úgy fejezem ki magam, hogy megkönnyítse a helyzetemet.
2019. aug. 19. 14:17
 16/28 anonim ***** válasza:

Én is idegennek éreztem sokszor akikkel találkoztam. Ha már az első találkozásnál látni, hogy két külön világ vagyunk, és elkapok olyan kiszólásokat, amik miatt látom, hogy nem egyforma lelkülettel nézzük a dolgokat, akkor sok esetben lefújom a folytatást. Egyetértek a kérdezővel ebben. Nem beszélünk kémiáról, szikráról, hanem arról, hogy addig sem jut el egy beszélgetés, hogy volna valami érdekes hullámhossz, ami miatt emberileg is jól érzed magad a másikkal. Mondják időnként, hogy a jó kapcsolat alapja a barátság, ami szerintem igaz. Hogyan lehetne kapcsolatról beszélni akkor, ha csak "mint kapcsolat" nézek a másikra, de amúgy nem lennék még a barátja sem. (Ez most nem a férfi-nő barátság mellett érv.)


Nekem összesen egy ilyen tapasztalatom volt, amikor olyan nővel beszélgettem, akivel az első 5 perc telefonon máris 20 percre sikerült, utána meg 4-5 órákat beszéltünk telefonon. Élőben meg pláne. Sajnos más miatt nem lett több ebből, és nagyon nehéz is volt lezárni mindkettőnknek, mert nagyon meg volt az az egy hullámhossz, amit a kérdező is felvet. Szóval én hiszek ebben, és abszolút értem amit ír. Ahhoz az egyhez képest akivel működött ez a dolog, a többivel már annyira sem találkoznék, mint amennyire azelőtt esélyt adtam... mivel átéltem milyen az, amikor már az elejétől olyan, mintha ezer éve ismernénk egymást.

Erre gondolsz kérdező?

2019. aug. 19. 14:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 A kérdező kommentje:
#14 Senki sem kúrálgat, és nem is tudom a szexre alapozott viszonyokat komolyan venni.
2019. aug. 19. 14:29
 18/28 A kérdező kommentje:
#16 Igen, pontosan erre gondolok. Amikor nem telnek el hetek vagy hónapok, hogy kiderüljön egy ilyen egyszerű dolog: egy hullámhosszon vagytok? Mert már az elején lehet érezni és akkor jó, ha már akkor ilyen.
2019. aug. 19. 14:44
 19/28 anonim ***** válasza:
Nos, kérdező, én is ilyen vagyok, csak férfiként. Egyszerűen túl excentrikus vagyok a mai közfelfogáshoz képest, túl "deviáns". Na meg a nők legtöbbje felháborodik, ha nem pattanok teljesíteni az óhajaikat. Nem is bánom, hogy ilyenek nem jönnek össze velem, egyetlen értelmes közös témánk nem volna, sétáló ÁTM meg nem akarok lenni, arra ott a puncs.hu.
2019. aug. 19. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 A kérdező kommentje:
Miben nyilvánul meg, hogy túl excentrikus vagy?
2019. aug. 19. 21:10
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!