Csak én gondolom/tapasztalom úgy, hogy a kisugárzás a legfontosabb a nők számára egy férfiban?

Nem vagyok jó pasi, pár éve még egyetlen lányt se érdekeltem, és emiatt kissé nőhibáztató módon ("csak a gazdag, kigyúrt pasi kell minden lánynak") álltam az egészhez. Aztán elkezdtem a csajozástól függetlenül fejlődni lelkileg, magabiztosabb lettem, és bizonyos társaságokban már nagyon jól éreztem magam, lazán és felszabadultan tudtam viselkedni. Azt vettem észre, hogy ilyenkor a nők is teljesen másképp álltak hozzám, még egy olyan lányban is sikerült valamit megmozgatnom, aki objektíven nézve is legalább két ligával fölöttem áll, szubjektíven meg: pont az ideálom. :D Aztán nyilván még mindig van olyan, mikor inkább visszahúzódó, bátortalan vagyok, és ilyenkor siker sincsen, de mikor megfelelő társaságban, megfelelő lelki állapotban megfelelően viselkedem, akkor azért, ha nem is én vagyok az alfa hím, megyeget ez.

Szóval nem lehet, hogy igazából ezen múlik szinte minden? Nem abszolút minden, mert a legcsúnyább férfiaknak így se menne, a legjobban kinézőknek meg talán szar kisugárzással is, de a többieknél ez lehet a döntő.