A Hold nevű idegen űrhajó már a földi élet keletkezése előtt itt volt? Netalántán egy kísérleti telep vagyunk?

19:47,

A válasz abban keresendő, hogy a testek tömegaránya milyen. A Plútó-Charon pl majdnem egyforma tömegű, így ők kötöttek, a Charon fixen áll a Plútó egén, nem mozdul, nem forog (látszólag persze). A Nap messze van, hiába jóval nagyobb, akkor is nagyon messze van.

19:52,

Szondák most is ott vannak a Holdon (pl a kínaiak szondája ott fotózgat), sőt, a Google versenyén várhatóan jövőre indulnak az amatőr cégek szondái, egyik terv szerint az egyik Apolló leszállóhelyére tervez landolni. Embereket SOKKAl drágább (és veszélyesebb) küldeni. A szondának nem kell létfenntartás, nagyságredenekkel jobban bírja a kozmikus sugárzást, sokkal könnyebb hűteni és melegen tartani, nem lesz belőle brutális blamázs ha kilövés közben felrobban (ami megesik), és ami a legfontosabb: rohadtul nem akar visszajönni.

És egy bónusz: a szondák is meg tudják csinálni a kutatásokat a Holdon, és évekig képesek ott maradni, míg egy emberes küldetés maximum pár napig tart. Egy szonda nem hisztizik, ha hetekig, vagy hónapokig kering a Föld körül, mire pl egy ionhajtóművel pályára állítják (ez ritka, de volt rá példa).

És a Merkur ami közel van a hatalmas tömegű Naphoz az miért forog?

Mellesleg mégis terveznek a Marsra embert vinni. Na az az ami piszok drága és veszélyes ,és mégis. Oda meg nem jó a szonda? A Holdon nem terveznek telepeket építeni a Marson meg igen. Pedig sokkal közelebb van a Hold és mellesleg a Marson sem jobb a klíma,sőt.

Hú de nagyon forog... :D

[link]

A Marson találtak erózióra utaló jeleket, ami miatt feltételezhető, hogy volt, vagy még van víz és élet rajta a felszín alatt. A Holdon meg nincs se vízre, se kéregmozgásra utaló nyom.

Két dolog:

a) A Holdon is voltak emberek. Az emberek értelemszerűen jobbak kutatásra, csak tudod - ár/érték arány. Annyival nem jobbak, mint egy robot, hogy megérje a potenciálisan több százszoros költséget. A Holdraszállás is presztízs kérdés volt, a NASA hatalmas pénzeket kapott, amiből ment a project, az első Holdraszállás hatalmas nemzeti ünnepség volt. Az utána következőeknél már drasztikusan esett a médiafigyelem, a nasa-sok többet terveztek, de megvágták a költségvetést, így kénytelenek voltak lefújni a projectet. Ha azóta is akkora arányban kapnák a pénzt, valószínűleg már régen túl lennénk az emberes Mars-utazáson, és lenne a Holdon kolónia. Csak tudod, az adófizetők nem szeretik fizetni az őket nem érdeklő dolgokat. A politika érdekessé tudja tenni "LE KELL GYŐZNI A KOMMUNISTÁKAT" címszóval, amiért az emberek hajlandóak többet fizetni. Most a terrorista veszély miatt fizetnek hatalmas összegeket a hadseregnek.

b) A Mars hosszabb ott tartózkodás szempontjából SOKKAL jobb. Okés, légköre elhanyagolható, de legalább van, ami a Holdról nem mondható el - ezzel pl a mikrometeorok ellen nagyon jó védelmet nyújt. Ezenkívül jóval kisebb a hőingadozás is (okés, hideg van, de legalább a hideg és meleg között nem 400 fokos különbség van, hanem csak 150, ami kapásból lényegesen kevesebb hőszigetelés és hőkiegyenlítést igényel). Illetve, messzebb van a Naptól, így a felszínen lényegesen csekélyebb a Napsugárzás, amiből egy nagyon-keveset kiszűr a légkör, ami a Holdra szintén nem igaz. Csak megint ugyanaz a baj: nincs pénz. A közvélemény egy Marsra szállást megfelelő köntösben még úgy-ahogy támogat, de a Holdraszállásra összekalapozni több tíz (vagy inkább ezer) milliárd dollárt közel lehetetlen.

És bónusz c) a Marson potenciálisan volt élet múltban, volt folyékony víz hosszú időn át, tehát van mit kutatni. A Hold mindig is egy halott kődarab volt, élet biztosan nem volt rajta (legalább, amilyet mi el tudunk képzelni). És találni, még ha csak kövületként, egy földönkívüli életformát irtózatos tudományos áttörés volna, amire egy robot nem képes, mivel a robot hosszú ideig ott tud lenni, de a lehetőségei korlátozottak, mivel a vezérlése nagyon nehézkes. Folyamatosan fotózni kell, mi történik körülötte, 10-30 perces lagg van a parancsok kiadása és a rájuk érkező válasz között, így rendkívül óvatosan kell haladni, míg egy ember képes azonnal cselekedni. Egy ember egy ásóval nagyobb területet képes átvizsgálni három nap alatt, mint a Curiosity rover két év alatt. Viszont a rover képes feltérképezni pl az évszakos változásokat, amire emberrel egyelőre képtelenek vagyunk (már technológiailag) Tehát van, amit az ember tud jobban, és sok mindenre egy robot tökéletesen elegendő.

Nem tartom kizártnak azt, hogy valaha a Földnek két holdja is volt.

Nekem az is furcsa, hogy több mint 40 évig miért nem sikerült olyan technikát kifejleszteni, aminek köszönhetően sokkal gyorsabbak lennének az űrjárművek?

Amíg ez nem történik meg, addig szerintem fölösleges Mars-küldetésről beszélni, mert arra én nem adok, hogy teszem azt X év múlva ember lehet a Marson, a Holdon meg bázisok épülhetnek.

Azt értem, hogy annak idején űrverseny volt erős politikai befolyással, ami később lecsengett, és utána már nem finanszírozták annyira. Hát, pedig pont akkor kellett volna ezt megtenni valamelyik nagyhatalomnak, mert a tudás, ismeretszerzés mindennél fontosabb kéne, hogy legyen, meg egyáltalán a világűr kutatása.

Itt mondjuk megint beüthet a politika és haszonszerzés lehetősége, mert ugye, ilyenkor már szóba jöhet az esetleges űrbányászat is. De ha más miatt nem, legalább emiatt összeköthetnék a kettőt, mert a bányászat az együtt járna a felszínnek és kéregnek az alapos feltérképezésével, kutatásával.

Persze, az irdatlan katonai költekezés az valahogy mindig kiemelten fontos volt, az mindig nagyon jó üzletnek bizonyult még akkor is, ha éppen nem fenyegette valós veszély valamelyik államot.

Amúgy régóta terveznek a Holdra is. Bányászni, meg űreszközöket tesztelni.

[link]

És a Marsra meg 2 év múlva terveztek indulni, ha jól tudom.

De ott olyanok után kutatnának, hogy volt-e, van-e élet, és, hogy onnan jött-e át az élet kavicsokon.

Nem ugyanaz a kettő.

Nem elégszer írták még le, hogy baromságot kérdeztél?

Hányszor válaszolják azt még meg?