Az idegenek tessékelték ki az amerikaiakat a Holdról?

"Állítólag Amstrong első mondata ez volt mikor kilépett az űrhajóból: Istenem, ők már itt vannak!"

Állítólag, mi?

Állítólag meg nem ez volt, ugyanis a teljes hanganyag publikus. Persze lehet hamisítani a hangfelvételt, de sokkal egyszerűbb kitalálni és terjeszteni a hülyeséget, meg elhinni.

Kérdező, azért mert drága és felesleges. Biztos hallottál már a Masat-ról, az első magyar űreszközről, ami 1 kg-os volt.

Na azt kivinni pár száz kilométer magasra annyiba került, hogy olcsóbb lett volna, ha az egészet kiöntik aranyból.

Még úgy is, hogy egy vadonatúj rakétatípus tesztútjára került fel, ezért még olcsóbb is volt.

Próbáld meg ezt elképzelni egy egész Holdra szállás esetében.

"A Holdra szállás miért nem volt ugyanígy drága és felesleges? Ha semmit nem akarunk a Holdon, miért mentünk oda?"

- Vedd elő a történelem könyvedet a 20. századról.

https://www.youtube.com/watch?v=WE4e-Fp1UZE

[link]

Az első holdra szállás is drága volt:

[link]

A vége felé olvashatod, hogy 2005-re számolva 170 milliárd dollár volt a teljes Apollo program. Magyarország mai teljes termelése egy évben nem fedezné ezt az összeget. Google szerint 2013-ban az egész ország GDP-je 133.4 milliárd dollár volt, csak hogy viszonyítani tudjunk. Ennyiből 12-en jártak a Holdon és még 6-an körülötte. A NASA-nak ma közel nincs ennyi támogatása, pláne mert a meglévő felét is az ISS-re költi, a másik felét meg meteorológiai műholdakra.

De tudod akkoriban volt egy űrverseny, amiben "meg kellett mutatni a szovjeteknek, hogy mit tudnak az amerikaiak." Az volt az egyetlen korszak, amiben ember valaha is megvette a lábát egy másik égitesten, a világ legnagyobb tudományos és mérnöki teljesítményének a gyümölcse, ami több tízezer ember sokévnyi munkájába került.

De manapság mi értelme lenne? Rövidtávon nem sok. Az űrturizmus szempontjából talán, ha jön valaki pénzes ember, aki a fentebbi értékeket egymaga kifizeti, akkor végülis miért ne? De annak mi értelme, hogy kimegy 3 geológus és olyan vizsgálatokat végeznek 100-szor annyiért, amit egy rover is eltudna végezni. Ha kézzel fogható minták kellenek, akkor egy Sample Return mission is több száz kilogrammnyi anyagot hozna vissza, szintén sokkal olcsóbban.

Hát kérem, ezért nem megyünk vissza.

Ne értsetek félre, én lennék a legboldogabb, ha visszamennénk (és most úgy néz ki, hogy a fél világ megcélozza újra). Hosszú távon még kolóniákat is építhetnénk fel oda, hogy megvessük a lábunkat egy másik égitesten. A legfőbb előnye annak lenne, ha egy üzemanyag újratöltő-állomást hoznának létre a felszínén. De ezek a technológiák még legalább 40-50 évre vannak.