Miért tanítják, hogy az egyiptomiak építették a piramisokat, amikor semmilyen techhológiával nem rendelkeztek és valósabb egy UFÓ civilizációt feltételezni?

"Ezek a mi építményeink már sehol sem lesznek rég szétesnek és állandó felújításra szorúlnak, amikor mér a nagy piramis simán állni fog !"

Ez igaz, mivel a mi építményeink nagyságrendekkel bonyolultabbak mint a piramisok.

Ha egymásra teszel 3 2 tonnás gránit tömböt abban is biztos lehetsz, hogy 100000 év múlva is ugyan úgy ott fog állni, mégsem ufók építették.

"Valóban próbálkoztak a piramis építéssel a modern korban, mindig elbuktak és nem tudták felépíteni. Német cég is próbálkozott, sikertelenül. 70-es években japán csapat is. Abbahagyták, nem sikerült

És ezek sima pár emeletes piramisok voltak nem gigantikus, teljesen síma csiszolt falú Nagy piramis !!"

Erről küldenél egy hiteles forrást mégis mit lehet elbukni pár kőtömb egymásra pakolásán?

mier emelted ki?

gr... al... a ... k...

Azért elgondolkodtató az, hogy a piramisok alapjait képező ötven, esetenként hetven tonnás kőtömböket a mai „modern” technológia segítségével nem képesek mozgatni.

A hivatalosan elfogadott, „görgős” elmélettel is akadnak problémák, hiszen ekkora tömeg esetében a fából készült alkalmatosságok egy-kettőre szétforgácsolódnak, arról nem is beszélve, hogy a laza, homokos talajon gyakorlatilag működésképtelenek.

A kövek rögzítése is megoldhatatlan lett volna, hiszen a korabeli kenderkötelek nem bírtak el ekkora terhelést. Újabb kérdés, hogy mekkora embertömegre lett volna szükség egy hetven tonnás kőtömb megmozdításához, ráadásul ezt a hatalmas tömeget egy fából ácsolt rámpának kellett volna megtartania.

A kövek megmunkálása a korabeli bronzvésőkkel lehetetlen, mert azok néhány ütés után teljesen kicsorbulnak a kemény anyagtól.

A piramisok funkcióját (temetkezési helyek) is teljesen félreértelmezték, ott ugyanis egyetlen holttestet sem találtak. Az uralkodót mindig a királyok völgyében helyezték örök nyugalomra.

Mégsem állítanám biztosan, hogy földön kívüliek építették a piramisokat. Az Egyiptomi, egy Atlantiszról elszármazott másodcivilizáció volt és mint ilyen, igen magas technikai és spirituális szinten állhatott. Akár mentális technikák segítségével is mozgathatták a köveket, de igen népszerű egy olyan, modern elmélet, amely egyszerű és mindenki számára elfogadható választ ad erre a kérdésre.

Ennek lényege az, hogy a köveket a mai betonhoz hasonló módon kiöntötték. Persze, az alapanyag összetétele némileg különbözik a betontól, de ilyen technikával már elképzelhető egy piramis fokról-fokra történő felépítése.

"Azért elgondolkodtató az, hogy a piramisok alapjait képező ötven, esetenként hetven tonnás kőtömböket a mai „modern” technológia segítségével nem képesek mozgatni."

Nem is akarják. Melyik piramis alapját akarták mozgatni mai technológiával?

50-70 tonnás kőelemeket mai technikával simán mozgat egy munkagép egy sofőrrel.

https://www.youtube.com/watch?v=bJx3qD7HIHg

A jelenleg legnagyobb terhet mozdítani képes daru 22000 tonnát emel.

"A hivatalosan elfogadott, „görgős” elmélettel is akadnak problémák, hiszen ekkora tömeg esetében a fából készült alkalmatosságok egy-kettőre szétforgácsolódnak, arról nem is beszélve, hogy a laza, homokos talajon gyakorlatilag működésképtelenek."

Nem a görgős elmélet a legelfogadottabb, hanem a szános. Erre vannak ábrázolások és régészeti leletek is, pl. Dzsehutihotep monolitjának szállítása. Van épségben megmaradt szán is, ami királyi piramisokban találtak. Kisebb köveket simán lehet görgőn is tolni/húzni.

Nem laza homokon húzták, hanem épített pályán vagy kőágyon, esetleg tömörített, fa talpfákkal és kőtörmelékkel erősített földpályán, amit feltehetően vízzel locsoltak. Holland fizikusok pár évvel ezelőtti kísérletei alapján a módszer működőképes.

"A kövek rögzítése is megoldhatatlan lett volna, hiszen a korabeli kenderkötelek nem bírtak el ekkora terhelést."

Thébai pálmát, különböző észak afrikai fűféléket, lent és például papirusz rostot használtak kötélként fonva. Kendert nem. Ezekből is maradt fenn több. 6-7 cm átmérőjűek is. Egy 6,5 cm-es pálmarost kötél 6-7 tonnás munkabírású és kb. 20 tonna szakítószilárdságú a mérések szerint. A rómaik később ilyeneket használtak hogy III Thotmesz 400 tonnás obeliszkjét elszállítsák, hajóra pakolják és felállítsák Konstantinápolyban. Több ilyen összefogott kötél teherbírása megsokszorozódik.

"Újabb kérdés, hogy mekkora embertömegre lett volna szükség egy hetven tonnás kőtömb megmozdításához, ráadásul ezt a hatalmas tömeget egy fából ácsolt rámpának kellett volna megtartania."

Egy kb. 58 tonnás szállítását 172 emberrel ábrázolták, ami az eddigi kísérletek szerint épített és locsolt úton lehetséges volt, bár minden emberre 300 kiló húznivaló jutott. Ez kb. 210 embert jelentene 70 tonnánál. Nehezebb terhekhez beállíthattak állatokat is. Erről is van ábrázolás.

Szerinted ilyeneket a piramisok alapjainál használtak. Nem tudom melyik piramisokra gondoltál, de ehhez nem igazán kellett rámpa, főleg nem fából. Ha kellett is, akkor nagyon enyhe szögű, hisz csak az alapokhoz. Fa rámpáról nem maradt fenn semmi, kőből és törmelékből építettet viszont több piramis mellett találtak. A piramisok építőelemei jellemzően nem 50-70 tonnásak hanem jóval könnyebbek voltak (de néhol voltak ekkorák is), későbbi korokban égetett agyagtéglák, de a Nagy Piramisnál pl. 2,5 tonnásak átlagosan. Ezt 6-10 fokos rámpán 20 ember fel tudta húzni szánon. 1 emberre valamivel több mint 100 kiló jutott. Ezt Lehner kipróbálta a 90-es években.

"A kövek megmunkálása a korabeli bronzvésőkkel lehetetlen, mert azok néhány ütés után teljesen kicsorbulnak a kemény anyagtól."

A többségükhöz felesleges volt drága réz-, vagy bronzvésőt használni, amikor volt sokkal olcsóbb és keményebb fejtőkövük. A piramisok alapanyaga 98%-ban mészkő, amit diorit fejtőkövekkel bányásztak és alakítottak ki. Ezek eldobálva ott hevertek az ókori kőbányákban. A finomabb munkákhoz rézvésőt használtak, amik nyomait pl. a Kheopsz piramisnál fedezték fel. A mészkő keménysége 3 Mohs, kábé mint a tiszta rézé. A Brinnel skála szerint 87-es értékű a tiszta réz keménysége. Az Egyiptomban bányászott korabeli réz eszközökben magas arzéntartalmat mértek, ami az átlagnál keményebb rézre utal. Ez hideg kalapálással 55%-ban növelhető C.H. Desch kísérlete alapján, így elérte a mai lágyabb acél eszközök keménységét.

Az kétségtelen, hogy ezek az eszközök sokkal hamarabb koptak, csorbultak, de komolyabb mennyiségű kovácsmesterrel és folyamatos élezéssel megoldható volt akár keményebb kőzet lassú megmunkálása is. A gránit elemek alkalmazása közel sem volt olyan volumenű, mint a mészkő. Amit viszont simán és nagy gyakorlattal faragtak, nagyobbal mint a maiak, úgyhogy az, hogy ma gyémántfejes Hilti nélkül nem tudunk a témához szólni nem jelent semmit csak azt, hogy a korabeli kőfaragó tudás elveszett, vagy megkopott. Mondjuk nem is építünk kő megalitokat, mer a gránit síremlék, padlóburkolat meg konyhapult nem az.

"A piramisok funkcióját (temetkezési helyek) is teljesen félreértelmezték, ott ugyanis egyetlen holttestet sem találtak. Az uralkodót mindig a királyok völgyében helyezték örök nyugalomra."

A Királyok völgyét csak az Újbirodalom idején használták temetkezésre. Nincsenek ott korábbi sírok.

A piramisok kora az Ó- és részben a Középbirodalom idejére tehető.

31 feltárt piramisból 24-ben találtak szarkofágot (koporsót), 18-ban temetkezési kellékeket, és 14-ben emberi (múmia) maradványokat. Közülük egyről sem bizonyosodott be, hogy fáraóé. Viszont mire dokumentálva feltárták őket (XIX. század) addigraaz évezredek alatt kb. mindet tucatszor fosztották ki és elvittek minden értékesebb mozdíthatót, ami pedig nem volt annyira, pl. múmia azt széttörték, megsemmisítették. Csakúgy mint a Királyok völgyében, ami sokkal fiatalabb mégis a sírok többségét teljesen kisöpörték. Ott is csak pár fáraó múmia került elő.

Ezen kívül pl. a IV. dinasztia idején az udvartartás apraja, de inkább nagyja a piramisok mellé temetkezett. Az V. dinasztiától halotti szövegek vannak a piramisok falán. És akkor még nem szóltunk a temetkezési célú melléképületeikről úgy mint halotti templom, völgytemplom stb. Későbbi ókori szerzők az akkor még élő óegyiptomi emlékezet alapján szintén királyok sírhelyeiként írják le őket. Később lettek mesés túlvilági lények otthonai, a bibliai József gabonaraktárai, majd a XX. század végére ufó relikviák, meg mindenféle erőművek.

Ezekre semmi bizonyíték nincs, de ha ufo-leszállóhelyek, erőművek voltak, akkor nem kis perverzitás volt az egyiptomiak részéről, hogy egy ilyen mellé vackolódtak be a túlvilágra, ahelyett, hogy az "élő isten", a fáraó mellé húzódnának az öröklétben is.