Ezekről a bizonyítékokról miért nem vesznek tudomást?

Marika néni köszönöm, hogy ezúttal nem pocskondiáztál le a földbe. Bár kicsit azért hiányzott az arrogancia, de egye fene, így is jó lesz.

A sumérokat nem nagyon érdemes összehasonítani az egyiptomiakkal, már csak azért sem, mert az egyikből lett a másik. Nyilván való, hogy a tudást is innen van.

"Az egyiptomiak fejlettségéről meg annyit, hogy ha megnézed az Óbirodalom és Újbirodalom fejlettségét azt veszed észre, hogy a több ezer évvel korábbi Óbirodalom műszakilag sokkal fejlettebb volt."

Épp azt magyarázom, hogy mi még náluk is hülyébbek vagyunk. Nem tudom hol van az leírva, hogy csak előrefelé lehet fejlődni, a történelem is bizonyítja, hogy nem így van. Minden kor (köztük a miénk is) azt gondolja, hogy ő a legfejlettebb, a többiek mind kretének voltak. Ez teljesen tipikus gondolkodás, ami arra vezet, hogy a letűnt korok fejlettségét színtiszta arroganciából földönkívülieknek titulálják. Nem szánalmas?

Több oka is lehetett annak, hogy az új birodalomban nem építettek piramisokat, egyrészt lehet, hogy egyszerűen elegük lett belőle. Túl sok időt és energiát emésztett fel, gyakorlati haszna meg nem túl sok volt. De az is lehet, hogy egyszerűen megunták. Egyébként, ha jól tudom, már a középbirodalomban se nagyon erőltették az ilyesmit, amit építettek, azt is téglából hozták össze, tehát nem érdekelte őket, hogy fennmarad-e, vagy sem. Ez is azt igazolja, hogy nem számított már olyan nagy kultusznak a piramiskodás. Mi se úgy építkezünk már, mint száz évvel ezelőtt, száz év múlva meg már lehet, hogy mindenki üvegkockákban fog lakni. Aztán meg az is lehet, hogy egyszerűen fogalmuk nem volt hogy kell és nem is érdekelte őket. Több, mint ezer év telt el. Szerinted ennyi idő kevés ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon az emberi szemlélet?

" Az egyiptomi birodalom több ezer évig katonai és gazdasági nagyhatalom volt . Az Újbirodalom idején kezdődtek meg az igazi hódítások . II. Ramszesz alatt elfoglalták Palesztínát és Mezopotámia jó részét is . Egyiptom csak a Kr.e. 9.század utántól nem számított nagyhatalomnak."

Ezt arra értettem, hogy ezért nem maradt meg semmilyen komolyabb műszaki leírás az épületek kivitelezéséről. Nagyhatalom volt, de a végén akkor is ledarálták őket, mint ahogy a rómaiakat is és gyakorlatilag mindenkit. Erről szól a történelem, tündöklések és bukások. Egyszer európa és amerika is eltűnik, ahogy van. Ez törvényszerű. Persze így is maradtak és le is írják, hogy bizony építgettek a fiúk serényen, de olyan nem nagyon bukkant fel, hogy mindenféle égből érkezett idegenek kezei lennének a dologban, vagy bárki mástól kapták volna a technikát saját magukon kívül.

"mindenki úgy marad buta ahogy akar ..."

Így igaz, kérdező.

"... bámulatos az illesztések pontossága, egy borotvapengét sem lehetne becsúsztatni a kövek közé."

A piramis a felépülése után többezer éven keresztül volt kitéve az elemek szeszélyeinek, főleg homok és porviharoknak, valamint az erős hőingadozásnak. Ezek során olyan apró szemű por kerülhetett a kövek közé, amely sokkal inkább kitölti a rendelkezésére álló teret, mint egy borotvapenge. Misztikum = 0.

"Ha az szeretnénk, hogy az építményünk stabil legyen, heterogén dimenziókat kell alkalmaznunk."

Fingom sincs mi az a heterogén dimenzió, de szerintem neked sem. Mindenesetre elég jól hangzik ahhoz, hogy meg lehessen vezetni vele a laikusokat, elhitetni velük hogy itt biztosan spanyolviaszról van szó. De nézzük tovább:

"Ez megakadályozza hogy a falak ... leomoljanak."

Kíváncsi lennék én arra, hogy mi az az "erős belső feszültség", amelytől egy egymásra helyezett tömör kőtömbökből készített építmény le tudnak omlani... Misztikum = 0.

"Az ilyen építmények ellenállóbbak lesznek, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Nagy Piramis még mindig áll."

Az, hogy a Nagy Piramis még mindig áll, az csak arra bizonyíték, hogy a természeti hatásoknak egy nagy kupac kő áll ellen a legjobban. Ehhez nem kell semmiféle építészeti képesség, csupán alapvető fizikai ismeretek. Minél nagyobb térfogathoz minél kisebb felszín tartozik, annál kevésbé ad felületet a külső hatások érvényesülésének, annál tovább képes megőrizni eredeti formájában a belső szerkezetét. Valamint annál kevésbé játszik szerepet a hőmérséklet-ingadozás is, hiszen valaminek a hőfelvétele ill. leadása elsősorban a tömegétől, és a tömegéhez tartozó felületétől függ. A piramis forma kínálja a legnagyobb stabilitást a földfelszíni körülmények között. Nem véletlen, hogy a hegyek alakja is a piramisformát idézi.

Tovább inkább nem is hallgattam. Bár érdekes témát dolgoz fel, elég sok a videoban a csúsztatás, egymásból nem következő következmények erőltetése, a félre- vagy belemagyarázás ahhoz, hogy elmenjen a kedvem a maradéktól.