Isten/Sátán lehetséges hogy egy földönkívüli lény lenne?

te még szöveget sem tudsz értelmezni amúgy, neke dkéne agyat teremtsen a jóisten!!!

"én istenben és az ufokban is hiszek, hiszen isten miért csak egy földön teremtett volna életet" Érdekes eddig nem eszt mondták a hívők:D

Igen, az Annunakikat tisztelték Istenként és sátánnak pedig azoknak az embereknek a vezetőjét hívták, akik föllázadtak ellenük.

Azt hiszem, sem Isten, sem ellentéte, a Sátán - aki bukott angyal lenne - nem a mi világunk részei - mármint, ha a létezésüket egyáltalán elismerjük, mert ez nyilván fakultativ (részemről pl. nem), igy hát valóban joggal nevezhetők földönkivülinek.

Ja, és még egy tanács, pusztán jóindulatból: lehetőleg ne használj olyan kifejezéseket, amelyeknek a pontos jelentését nem ismered. Vagy: áruld el, légy szives: a kvantummechanika törvényeiből hogyan következne az anyagnak (illetve bármelyik anyagi jellemzőnek) a tudattal való befolyásolhatósága??

"Emlékszem egy különös jelenetre, amikor még egészen fiatal lelkész voltam. Huszonhét éves koromban, amikor megérkeztem Essenbe, éppen egy nagy bányászsztrájk tört ki, amely a kedélyeket felkavarta. Egyik nap, amint keresztülmegyek a téren, ott áll egy férfi a szappanos láda tetején, és erőteljes hangon beszédet mond a körülötte álló embereknek. Éhes gyermekekről, kizsákmányoló munkabérekről és munkanélküliségről beszél. Egyszer csak meglát engem, megismer és felkiált: "Ni, hiszen itt van a pap! Gyere csak ide!" Nos, egy barátságos meghívásnak többnyire eleget szoktam tenni. Odamegyek hát a csoporthoz. A férfiak helyet engednek, úgyhogy egészen a szónokig előremegyek. Talán száz bányász áll körülöttem. Kicsit furcsán éreztem magam. Ilyen helyzetekre nem készítettek fel az egyetemen. Aztán kezdi: "Halld csak, te pap! Ha van Isten - amit nem tudok, de hiszen lehet, hogy van -, akkor majd a halálom után eléje akarok lépni, és ezt mondani neki" - kiabálva mondta: "Miért engedted meg, hogy embereket a csatamezőkön széjjelmarcangoljanak?! Miért engedted meg, hogy gyerekek éhen haljanak, míg mások kiöntötték az ételt, mert már nem kellett nekik?! Miért engedted meg, hogy emberek nyomorultul elpusztuljanak rákban?! Miért?! Miért! Aztán azt mondom majd neki: "Te Isten, lépj le! El veled! Tűnj el! - Így kiabált a férfi. Erre én is elkezdtem kiabálni: "Igaza van! El vele! Ki vele!" A szónok csodálkozva nézett rám, és azt mondta: "Pillanat, hiszen maga lelkész! Maga nem mondhatja: El ezzel az Istennel!" Azt feleltem: "Figyelj csak ide! Az az Isten, aki elé így léphetsz oda, aki előtt kinyithatod a szádat, akit így kérdőre vonhatsz, és mint bíró állhatsz előtte és Ő a te vádlottad - ez csak a te képzeletedben létezik. Erre én is csak ezt mondhatom: El ezzel az Istennel! El azzal az Istennel, akit a mi időnk alkotott magának. Akit vádolunk, félretolunk vagy visszahozunk, mikor hogyan van rá szükségünk. Ez az Isten nem létezik! De akarok valamit mondani neked! Létezik egy másik, valódi Isten! Ő elé úgy lépsz majd egyszer, mint vádlott, akkor nem nyithatod ki a szádat, mert Ő fog téged kérdezni: Miért nem tiszteltél engem? Miért nem kiáltottál hozzám? Miért éltél tisztátalanságban? Miért hazudtál? Miért gyűlöltél? Miért veszekedtél? Miért..." - Így fog kérdezni téged. Akkor a szó megakad a torkodon! Akkor ezer kérdésre egyet sem tudsz felelni! Nem létezik olyan Isten, akinek azt mondhatjuk: Tűnj el! De létezik egy szent, élő, valóságos, aki nekünk mondhatná majd egyszer: "El veled!" - Másoknak pedig azt: megbocsáttattak a te vétkeid, gyere be az én hajlékomba. (részlet W. Bush 20. sz-i lelkész könyvéből)