Miert hiszik azt egyesek, ha nem tudnak valamirol, mert peldaul muveletlenek, akkor az nem is letezik?

Megmondaná valaki mi is az az észérv?

Az a tudományos, ami cáfolható! Ebből azonban egy érdekes következtetés kerekedik: idővel minden (észérv) meg is cáfolódik. Tehát tudományos dolgokban is csak hinni lehet, és mindig tudnunk kell, hogy csak ideig-óráig biztosítja a a "tétel" a világ működéséről alkotott képet. Hogy példát is említsek: Én még úgy tanultam, hogy a fénysebességnél nem terjedhet semmi gyorsabban, vagy hogy a párhuzamosok a végtelenben sem találkoznak, meg hogy a háromszög belső szögeinek összege 180 fok? (Ugye ezek már rég megdőltek, még is sokan becumiztátok, elhittétek! Végül is még most is így tanítják.) Ma már 1+1 sem biztos, hogy 2. A kvantumfizika berobbanása óta főleg nem értem, hogy ki miért is hisz el bármit is. Nemrég azt próbálták bebizonyítani (tudományosan!), hogy egy általunk felfedezett messzi csillag az észlelő megfigyelése előtt valójában nem is létezett (holott már több millió éves), azaz gyanús, hogy azt maga az észlelő tudata hozta létre. (Mint ahogy azt régi filozófusok is sejtették a tudat teremti az anyagot????) Ez nem hókusz-pókusz, ez kvantumfizika! Akkor milyen anyagi világról és annak törvényszerűségeiről is értekezünk????

#Kemotox1

Azért ez elég nagy zagyvaság amit írtál... :-D

- Messze nem igaz, hogy idővel minden (észérv) meg is cáfolódik (Pl.: az anyagi testek vonzzák egymást - cáfolg meg...)

- A tudományos dolgokban NEM csak hinni lehet, azokat BIZONYÍTANI is lehet.

- Én még úgy tanultam, hogy a fénysebességnél nem terjedhet semmi gyorsabban. Tömeggel bíró dolog TÉNYLEG nem terjedhet gyorsabban.

- "a párhuzamosok a végtelenben sem találkoznak" Nem tudom, te hol tanultál, mi azt tanultuk már ezelőtt 45 évvel is, hogy "a párhuzamosok a végtelenben metszik egymást".

- "a háromszög belső szögeinek összege 180 fok" Igen, annyi. Az iskolában SÍKGEOMETRIÁT oktatnak, és ott ez a mondat MINDIG igaz.

- "Ugye ezek már rég megdőltek" - Rosszul tudod. Nem dőltek meg, csak te keversz össze néhány dolgot...

- "egy általunk felfedezett messzi csillag az észlelő megfigyelése előtt valójában nem is létezett" Ez valami badarság, nem tudom ki magyarázott ilyet, de agyilag nem állhatott magasabb szinten a tarajos gőténél.

- "Akkor milyen anyagi világról és annak törvényszerűségeiről is értekezünk?" Arról, ami körülvesz minket. Attól, hogy helyenként nem értjük a működését, még kereshetjük, kutathatjuk azt. Sőt szükséges is, hiszen ezzel gyarapodik a tudásunk. És ne menjünk már el a filozófia irányába, és ne vitassuk elvi alapon az anyag létét... Legalábbis ha természettudományról van szó.

Miert hiszik azt egyesek, ha nem tudnak valamirol, mert peldaul muveletlenek, akkor az nem is letezik?

Szerintem két dolog miatt:

1. Minden ember bizonyos szempontból azt hiszi, hogy ő az univerzum középpontja, hisz minden, amit megtapasztalhat, körülötte történik.

Ha ez párosul azzal, hogy

2. nincsen elég fantáziája, akkor képes elfeledkezni a világ többi részéről és hajlamos a saját véleményét tényként kezelni. Ilyenkor a saját tapasztalatoknak van csak helye, az a "tudás" elsődleges forrása.

Persze ilyenkor is befogad a környezetéből "egyéb dolgokat" is, de szigorúan érzelmi alapon szűri azokat.

Azt, hogy van-e fantáziád, nagyon egyszerűen tudod két lépésben tesztelni.

Képzeld el, hogy a legnagyobb baromság, amit életedben hallottál, az igaz!

És utána képzeld el, hogy amit most látsz magad előtt, az nem is létezik!

Sikerült?

Azoknak akik a kérdező ellen vannak üzenem hogy nem a ti hibátok hogy az emberi burkotokból nem tudtok kitörni és nem

hisztek.Nem tartalak titeket műveletlennek de pl. én nem hiszek el mindent amit a tankönyvekben vagy más tudományos könyvek írnak.Ennyi erővel:

járt már valamelyikőtök a Venusz bolygón? Vagy jártatok már az északi sarkon? Ha nem honnan tudjátok hogy létezik? :D gondolom onnan hogy elhiszitek amit mások mondanak csak azért mert számotokra hihető dolgot állít és van 1-2 diplomája. ha nekemis lenne 1-2 diplomám és szilárd meggyőző bizonyítékom földönkívüliek létezésére szerintem akkor sem hinnétek el. :D Mert az ember alapvetően olyan hogy csak addig lát ameddig akar vagy ameddig a korlátai engedik. Ennyi.

Még egyszer: az a tudományos ami cáfolható ergo minden tétel idővel cáfolásra kerül.

Az anyagi testek vonzzák egymást. Egyes kvantumfizikai álláspontok szerint az anyag nem létezik, sőt nagyon úgy néz ki, hogy azt a tudat hozza létre. Mi lesz veled, ha ez be is igazolódik, mert nagyon erre sodródik a dolog! „Így az anyagi testek vonzzák egymást” olyan állítássá válik, mint hogy „a tündérek szeretik egymást”. Arról nem is beszélve, hogy még most sem tudják mi is a gravitáció valójában.

A párhuzamosok a végtelenben találkoznak. Ez egy elég bonyolult tétel, ha tanultad, az biztos nem a 8. osztályos matek órán volt. De tegyük fel, hogy így tanultad, akkor is borul a nézeted, mivel most meg éppen az a szemlélet, hogy nem találkoznak. (Megint előkerült, hogy az a tudományos ami cáfolható) Egy matematikus hallgatótól idézek innen a gyakorikérdések.hu-ról : „Néhány évvel ezelőttig még tartotta magát az a nézet,h párhuzamosok a végtelenben találkoznak. /..../ Ma már egységesen úgy gondoljuk,hogy nem találkoznak az egyenesek sehol” A lényeg, hogy ez is állandóan változik, tehát amit éppen elfogatsz az tisztán tudományos, azaz cáfolható, ergo idővel cáfolódik, ezért hinni benne, vagy a végtelenségig kapaszkodni tudományos dolgokban eléggé vakmerő. Lehet a sík geometrián is agyalni, de az ugye csak elméletben létezik (mint a tündérek) és csak arra jó, hogy szűkebb otthonodban ki tudd számolni, hova fúrj a képnek lyukat. (Az anyagnál két dologgal van nagyobb baj a tér-idővel és a mértékegységekkel)

Semmi sem mehet gyorsabban a fénynél aminek tömege van. Itt is visszatérünk az anyag eredeti problémájára, azaz, hogy valószínűleg nem létezik.

„Egy általunk felfedezett messzi csillag az észlelő megfigyelése előtt valójában nem is létezett"

Sajnálom, hogy ez kellemetlen számodra, de nagyon azon irányba sodródik a fizika (főleg kvantumfizika, kvantummechanika) hogy az anyag a tudat hatására manifesztálódik. És ez nem is olyan új dolog, már a „régiek” is gyanítottak valami hasonlót. A kvantummechanika (persze vitatott) értelmezése szerint (Niels Bohr és Werner Heisenberg) szerint egy részecske, amíg nem kerül kapcsolatba a megfigyelővel, un. szuperponált állapotban van, ami azt jelenti, hogy az állapotát a komplex hullámfüggvény, más szóval állapotfüggvény jellemzi, amely utóbbi a részecske manifeszt megnyilvánulási lehetőségeinek választékát fejezi ki. Amikor pedig a részecske megfigyelése megtörténik, a hullámfüggvény összeomlik, és helyette megjelenik, manifesztálódik egy reális részecske. Einstein (korszakának megfelelő naivsággal) akkor még azt mondta: „Nehéz elhinni, hogy amikor éppen nem nézem a Holdat, akkor az nincs is ott.”

Persze az állítás nem így a megfelelő, (talán) úgy lenne helyes, hogy ha senki nem észlelte, észleli és fogja észlelni, valamint senki nem tud róla akkor az nem is létezne mint anyagi test. (Nem manifesztálódna)

Avval már nem is zavarlak meg, hogy az ok és okozat között nincs elsőbbség, lehet az okozat is előbb, de valószínűbb, hogy (mivel az idő nem létezik olyan formában mint ahogy mi képzeljük) a kettő együtt keletkezik.

Sajnos az eredeti (csillag felfedezős cikket) nem találtam, de meg fogom keresni, mivel egy tudományos kísérlet volt és nem tarajos gőték végezték el.

Zárszó: az a tudományos ami cáfolható.