Szellem van a szobámban anyukám régen szellmidézett van hozzá közé?

Kedves Cool66,

Nem tudom, mennyire haladtál előre az ügyben, de minden esetre szeretném veled megosztani egy két szemléletemet.

Én elfogadom minden ember nézetét, hitét, gondolatmenetét, de vannak bizonyos dolgok amiket nem lehet megnagyarázni. De akkor kezdem is a kvantumfizika elveivel, ami állítja hogy egy azon időben és helyen egyszerre számunkra megszámlálhatatlan valóság létezik, és minden egyes pillanatban ugrálunk köztük, vagy ha úgy szebb, azt éljük meg fizikailag és nagyrészt lelkileg amit mi akarunk, vagy kényszeresen vagy a nélkül. Sokan ennél az elméletnél akasztásra ítélnének, hol ott az a bajuk hogy az én szemléletem eltér az övéiktől, és ez nekik nem fér bele a repertoárba. Ebből a kiindulásból állítunk egy tényt, van isten. A legnagyobb kvantumfizikusok hívők. Olyan furcsa ez a világ amiben élünk hogy ezt számunkra lehetetlenség felfogni, de igazság szerint nem is kéne felfognuk. Az ember istent akar játszani,és ebbe is fog belebukni. Hogy miért tartottam ezt a szentbeszédet?

Alátámasztottam gyenge érvekkel hogy néha összetettebb az a valami, mint hisszük, legyen fizikailag kivitelezett, vagyis fogható, legyen elmélet, legyen "láthatatlan", vagy bármi. Visszatérve, egy fogalom, tér.

Nem anyagi természetű, valami, a világegyetem szövőhálója. Gyenge meghatározás, de vegyük alapul ezt.

Innentől kezdve elgondolkodunk miben is élünk. Mi az amiben élünk. És kik vagyunk, miért élünk, stb, de nem akarok eltérni a tárgytól annyira. Lényeg a lényeg, nem olyan egyszerű a dolog mint hisszük. Lássuk, van a föld, azokkal az alapokkal amikkel a normál ember beéri, a hülye nem érti, és a legokosabbak sem értik. Hogy miért? Mert a mi testünk nem rendelkezik olyan úgyn. eszközökkel amikkel érzékelnénk mint azt, amit jelenleg nem.

Vagyis. Mi élünk egy bizonyos rezgésszámú, bizonyos fizikai törvényekkel rendelkező életben. Naivan és kapzsin, de állítsuk: ez a valóság. Igen. De kinek vagy kiknek a valósága?

Az ember nem szereti elfogadni azt amit szemmel, tapintással vagy bármely más módon nem tud igazolni. Így nagyon csekély látókörünk van.

Azonban ha valaki nyitottabb, rájön, hogy közel sem kizárt az amit mi annak tartunk. Bocsi a szentbeszédért de szerintem fontos felnyitni emberek látását az életre, az eddigi nem kifejezetten neked, hanem azoknak szólt akik autódidatta módon puk tum, ez van. Nem. Közel sem.

Sajnos, vagy nem sajnos, de az életünk nem ér véget halál után, a fizikai, kémiai részünk eltűnik, de a mivoltunk, a rezgésünk, az életre utaló hullámaink megmaradnak. És ez az amit mi természet felettinek hívunk. Isten, szellemek, démonok, angyalok, tündérek, és megannyi "lény" ezen hullámok összessége vagy egyetlensége,... is lehet. Hiába nem látjuk őket, ettől még ők ott vannak vagy nem vannak, de ez már a részecsketeleportáció,eltűnés felbukkanás témakör. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni hogy sose hidd azt hogy ilyen egyszerű. Viszont de. Léteznek szellemek, körülvesznek minket, és együtt élünk velük, csak más rezgésszámon. Minden rezgésszám bizonyos energiaszinttel érhető el. Ez olyan mint a fény. Bizonyos tartományt látunk, bizonyos részt érzünk, akár hallunk, vagy inkább hallhatnánk, van az infra, ibolya, stb. De szabad szemmel nem mindegyiket tapasztaljuk. Ugyan ez van a rezgésszámmal. Mi benne vagyunk egyben, bizonyos kilengési tartománnyal, de ez nem vezeti azt elénk le tanulságként hogy csak ez van, ez létezik. A világegyetem nagy, öntörvényű, és veszélyes, tele paradoxonokkal. Ne akarjunk fölé kerekedni mert módot talál arra hogy megakadályozza.

Elvileg Halál után ki a mennybe, ki pokolba kerül, és van hogy itt maradnak velünk a szellemek. Nem akarok hülyeséget mondani, ezért próbálok tágabb körben részletezni. Ha a szellem bizonyos ideig nem tér oda ahova neki kell vagy nem kell, akkor itt ragad,elfogy az energiája,és nem lesz több alkalma elmenni innen. Ilyenkor egyértelmű, próbál energiát szerezni. De kitől? Tőlünk. Azoktól akiknek még elég eneriga áll rendelkezésükre. Viszont senki nem fog csak úgy hopp, nesze paraszt légy boldog adni ebből, /a másik része hogy nem is tudnánk/ így erőszakkal, de szerezni kell. Miért pont attól aki fél tőle? Egyszerű. Aki nem fél, nem fogja engedni. Aki fél, ki van szolgáltatva. Előfordul hogy olyan emberre "tapad rá" a szellem, démon, nevezzük lénynek, aki nem is tart ettől, tehát a nemfél kategória, és csak azt vesszük észre hogy fáradtak vagyunk. Nem testileg, lelkileg. Ezek a dögök a lelki energiaszinttel táplálkoznak, és ez hát ki testünkre. Erről a részéről nem szeretnék többet mondani, biztos hogy ha utána nézel találsz elég infót.

Viszont, igen, elég nagy esély van arra hogy ez az annoi ugyan rosszul, de sikerült lény lehet, de sok más lehetőség is van. Baleset, átok, területi átok, kapu, stb. Az is lehet hogy ezt a lényt az érzelmek idézték ide,és emiatt van veletek.

A legjobb az lenne ha először megkérdeznéd anyukád hogy mi is történt pontosan. Vannak házi praktikák amiket alkalmazva sikeres lehet az űzés, de ez a lény kötési, vagy inkább ragaszkodási kényszerétől függ. De semmiféle képben ne vedd fel se te se anyud a kapcsolatot vele, mert ez előre nem látott bonyodalmakat fog szülni. Először próbálj ki olyan praktikákat amiket te józan eszed szerint veszélytelennek ítélsz, ha továbbra is marad az állapot, akkor fordulj valaki olyanhoz, aki ért hozzá, és nem a botcsinálta Scooby Doo ra meg a szellemírtókra gondolok, hanem komolyabb profibb személyekre.

Lehet, sőt, drága. De szerintem a személyes biztonság többet ér mindennél. Ismét egy újabb paradoxont vetettem fel, miszerint elvileg nem kerülhetnek velünk fizikai kapcsolatba, csak elmén keresztül. Azonban mint mondtam, a világ kiszámíthatatlan hely. Nem éri meg vele kackázni