A babák tényleg látják a szellemeket?

3 éves koromban megtapasztaltam (És részben az anyukám is.)

15 évvel ezelőtt történt:

Anyukámmal sétáltam az egyik utcán, amikor az út másik oldalán lévő járdán megpillantottam egy 40 év körüli férfit, aki nagyon gyorsan, erőteljesen sepregette a járdát, közben sírt és ordibált. Alacsony növésű, fekete és hullámos hajú, bajszos ember volt, farmernadrágot és kék-fehér vízszintes csíkozású pólót viselt.

Mutattam anyának, hogy „ott egy síró-rívó bácsi”, de ő nem látta, és nem is hallotta a kiabálását. Szomorúság, fájdalom és félelem töltött el, szinte éreztem a „síró-rívó bácsi” érzéseit. Fényes nappal volt.

Később részletesen elmondtam a szüleimnek a történetet, és kiderült, hogy abban a házban, ami előtt a „síró-rívó bácsit” láttam, lakott egy, a „személyleírásommal” teljesen megegyező férfi, aki nem sokkal az előtt halt meg autóbalesetben, mielőtt én láttam a szellemét. Vannak gyermekei, szerintem azért sírt és kiabált, mert nem láthatja többé őket, és a gyerekei se őt.

Mostanában majdnem minden nap elsétálok a ház előtt, ahol 15 évvel ezelőtt láttam, de szerencsére azóta sem találkoztam vele.

Ez az egyik legrégibb emlékem, amire részletesen emlékszem.

Őszinte vagyok, nem találtam ki a történetet.

18/F

Igen látják,és egy idő után kinövik.

Én nem nőttem ki,lehet hogy nem is fogom.

14/L

Magát a szót még Én sem hallottam,csak a szövegkörnyezetből gondoltam:)

De mostmár tudok még egy szót:)

Hát...azt, hogy látják vagy sem,ez így konkrétan nem bizonyított!

Vagy igen ,vagy nem!

De ha látják is,nem tudják értelmezni, hogy mi az!

Nem tudják, hogy jó-e vagy rossz az amit látnak!