Csak addig lehet természetfelettinek nevezni valamit, amíg nincs rá tudományos magyarázat?

Na igen, ez a hit.

Méghozzá az alaptalan hit.

Lehet ilyet csinálni, de normális ember a tudományt helyezi előtérbe. Tehát, amit a tudomány megalapozottan mond (ősrobbanás, evolúció), az úgy van.

Az lehetséges, hogy mindkettőt egy tervező indította el. Vagy még fenn is tartja, működteti.

Csak éppen ennek semmi nyoma.

De mondom: ez a hit.

Az alapja az, hogy törvények által működik.

Nincs törvény alkotója nélkül.

A tudomány a teremtett dolgokat vizsgálja, és leutánozza.(Csak amit tud.) Mert megdöbbentő a vizsgált dolgok hatékonysága, a tudósoknak.

Az ősrobbi, a tér megnyitása, mert addig nem volt...

A nyoma az, hogy különféle felfedezéseket tesznek a tudomány területén. Megismernek, megértenek, modelleznek. Sok tudós állítja, hogy sok olyan komoly tervezettség van az élővilágban, hogy több évtized múlva sem tudják lemásolni.

Egy kis érdekesség:

"A tudósok és a Teremtő.

Egy 2007 es nemzetközi tanulmány alapján kiderült, hogy a vezető tudósok 2/3 a hisz Istenben! A felmérést számos ország kiemelkedő kutatóintézetében és egyetemén végezték el 1646 egyetemi oktató részvételével. Ez a felmérés megcáfolta azt az ateista propaganda szöveget, hogy a tudomány és az Istenhit egymással összeegyeztethetetlen. A felmérést a Rice University szociológusa Dr. Elaine Howard Ecklund készítette. Megjelent: Scientific American (SciAm – Amerikai tudományos ismeretterjesztő magazin.) 2007 . Nem véletlen, hogy Griffith Robert, pittsburgh-i egyetem matematika és fizika professzora ezt mondta:„Ha egy vitához egy ateistát akarunk találni, akkor az Egyetemünk Filozófiai Karán kell őket keresni, mivel a fizikusok között ateistákat már nem találunk.”Korunk egyik nagy tekintélynek örvendő tudósa Paul Davis fizikaprofesszor Isten és az új fizika című könyvében írja:„a tudomány biztosabb utat ajánl Istenhez, mint a vallás.”

"Nincs törvény alkotója nélkül."

Ilyen törvény nem létezik.

Leírtam, miért.

"Mert megdöbbentő a vizsgált dolgok hatékonysága, a tudósoknak."

Ez nem igaz. Pont az igaz, hogy ha ez tervezett, akkor rettenetesen pazarló. Iszonyúan pazarló és nem hatékony.

NÉHÁNY hatékony dolog van benne, de nem sok.

"Sok tudós állítja, hogy sok olyan komoly tervezettség van az élővilágban"

E megint csak nem igaz. Honnan veszed ezeket?

"hogy több évtized múlva sem tudják lemásolni"

Ez igaz.

4 milliárd év alatt alakult ki. Mennyi idő alatt másolnád?

"Egy 2007 es nemzetközi tanulmány alapján kiderült, hogy a vezető tudósok 2/3 a hisz Istenben!"

Ez megint csak nem igaz.

Honnan veszed ezeket?

Arról nem is beszélve, hogy ne 70 éves tudósokat nézzél, őket vallásosnak NEVELTÉK!

Egy 2007 es nemzetközi tanulmány alapján kiderült, hogy a vezető tudósok 2/3 a hisz Istenben!"

Benne van a hivatkozás:

A felmérést a Rice University szociológusa Dr. Elaine Howard Ecklund készítette. Megjelent: Scientific American (SciAm – Amerikai tudományos ismeretterjesztő magazin.) 2007 .

Egy tudós:

"Egy daráló 8 részből áll. Egy munkás 2 perc alatt összerakja a megfelelő sorrendben, meghúzza a csavarokat és kész.

De azt is tudom, hogy ha belerakjuk egy centrifugába és évmilliárdokig forgatnánk, akkor sem állna össze."

Nincs törvény törvényalkotó nélkül!

Információ nem jön létre véletlenül!

Ha nem volnának hatékonyak a törvények, és minden ami a v.egyetemben van, hogyan állhat fent az? Vagy az élet? A biológiai kötések? Miért nem esel szét? Sok ostobaságot mondasz.

Valami hihetetlen, hogy összeszedted az összes, már legalább 100 éve megcáfolt butaságot, és egy csokorban hirdeted itt!

Például mondta valaki, hogy az élet EGY lépésben állt össze?

Persze, amit én mondok, arra semmit nem tudsz válaszolni, de ez valahogy nem zavar téged.

"Miért nem esel szét?"

Például hallottál róla, hogy az aminosavak MAGUKTÓL is létrejönnek, és aztán MAGUKTÓL össze is kapcsolódnak?

Kb. 100-as láncot képesek alkotni spontán.

Dr. Gene Huang. "A tajvani Állami Csung-cseng Egyetem nyugalmazott matematikaprofesszora, továbbá az amerikai Cornell Egyetemnek is a nyugalmazott professzora, ahol statisztikát és valószínűségszámítást oktatott, valamint kutatást végzett ezeken a területeken. Számos publikációja jelent meg a statisztika témakörében, évekig ő volt az egyik legelismertebb szaktekintély. Még ma is aktív ezen a területen."

"Minél többet gondolkodtam az élet eredetén, annál biztosabb voltam benne, hogy az első élőlény nagyon bonyolult volt. Többek közt képesnek kellett lennie a szaporodásra. Ehhez genetikai információkra, és olyan folyamatokra volt szükség, melyekkel pontosan elő tudta állítani ugyanazt az információt. Arról nem is beszélve, hogy a legegyszerűbb élő sejtnek is szüksége van molekuláris gépezetekre, melyek egy új sejt minden alkotóelemét létre tudják hozni, valamint képesek az energiát megfelelően felhasználni és irányítani. Hogyan jöhetett volna mindez létre a véletlen folytán élettelen anyagból? Matematikusként nem tudtam elfogadni ezt a feltételezést. Túl sok véletlenre lett volna szükség."

"Vegyük a szaporodást. Néhány organizmusnál, például az amőbáknál nincsenek nemek. Ezek az egysejtűek egyszerűen lemásolják a genetikai információt, és kettéosztódnak. Ezt ivartalan szaporodásnak nevezik. Ám a legtöbb növény és állat szaporodása ivaros, vagyis a hímnemű és nőnemű szülő genetikai információja vegyül. Miért figyelemre méltó az ivaros szaporodás?

Egy osztódásra épülő rendszerből – mely már ki tudja, mióta, jól működik –, mégis miért fejlődne ki egy olyan rendszer, melyben két dologból jön létre egy? Hihetetlenül bonyolult folyamatok szükségesek ahhoz, hogy a genetikai információ felét egy hímnemű, a másik felét egy nőnemű egyed adja, és a kettő egy újat alkosson. Ez igazi fejtörést okoz az evolucionista biológusoknak. Véleményem szerint az ivaros szaporodás egyértelműen azt mutatja, hogy Isten keze van a dologban."

"RAJ KALARIA professzor már több mint 40 éve tanulmányozza az emberi agy működését a newcastle-i egyetemen Angliában.

Agyunk hálózata tökéletes rendezettséggel fejlődik az anyaméhben, és később a születésünk után is. A neuronok nyúlványokat küldenek más, néhány centiméterrel arrébb elhelyezkedő neuronok felé. Ez a távolság sejtszinten hatalmasnak mondható. Egy nyúlvány célpontja egyébként nemcsak maga a sejt lehet, hanem a sejt egy bizonyos része is.

"A neuron nyúlványát kémiai utasítások vezérlik. „Állj”, „menj”, „fordulj meg” parancsok irányítják a nyúlványt, míg el nem éri a célpontját. Egyértelmű utasítások nélkül hamar elvesznének ezek a növekvő nyúlványok. Elképesztően összehangolt folyamat ez, mely alapvetően a DNS-ben leírtak szerint működik.

Fényévekre vagyunk attól, hogy teljesen megértsük az agy fejlődését, funkcióit, például hogy hogyan hozza létre az emlékeket, érzéseket, gondolatokat. Csupán az a tény, hogy az agyunk működik – nem beszélve arról, hogy milyen jól működik, és milyen csodálatosan fejlődik –, számomra azt mutatja, hogy mindezek mögött egy magasan felettünk álló elme van."

VEN-LUNG HO

"Azzal kísérletezem, hogy miként lehet elektromosan töltött részecskéket közel fénysebességre gyorsítani, mivel szeretném jobban felderíteni az atomok szerkezetét. Ezenkívül azt kutatom, hogy hogyan lehet olyan, nagy erejű sugárzást létrehozni, melynek a mikrohullám és az infravörös fény között van a frekvenciája. A kutatásom kereskedelmi szempontból is hasznos, de a világegyetem létrejöttének megértéséhez is közelebb vihet.

Először is, tudtam, hogy egy zárt rendszer nem válhat rendezettebbé, és nem is maradhat rendezett, csak valamilyen külső hatásra. Ez a termodinamika második főtétele. Mivel a világegyetem és a földi élet nagy fokú rendezettséget mutat, arra jutottam, hogy egy külső erőnek, egy teremtőnek a művei kell hogy legyenek. Az is elgondolkodtatott, hogy a világegyetem és a föld minden jel szerint úgy lett megtervezve, hogy lehetővé váljon az élet.

A földön gyakorlatilag minden élőlény a napból származó energiára van utalva, mely sugárzás formájában érkezik a világűrön keresztül, nagyon sokféle hullámhosszúságban. A legkisebb hullámhosszuk a halálos gamma-sugaraknak van. Ezután következnek a röntgensugarak, az ultraibolya sugarak, a látható fény, az infravörös sugarak, a mikrohullámok, végül a legnagyobb hullámhosszú rádióhullámok. Figyelemre méltó, hogy a légkörünk blokkol sok káros sugárzást, ellenben átenged olyan sugarakat, amelyekre szükség van, így azok elérhetik a föld felszínét."

"Frédéric Dumoulin több mint tíz éve gyógyszerészeti kutatásokkal foglalkozik Belgiumban, a Genti Állami Egyetemen.

Amikor elkezdtem hinni Isten létezésében, már harmadéves egyetemista voltam. A mai napig úgy érzem, hogy minél többet tanulmányozom az élő organizmusok felépítését, annál inkább meg vagyok győződve a Teremtő létezéséről.

Hogyne. Amikor tanulmányoztam, hogy milyen hatással vannak az élőlényekre a gyógyszerek és a méreganyagok, teljesen lenyűgözött, hogy az agyunk hogyan védekezik a veszélyes anyagokkal és a baktériumokkal szemben. Az úgynevezett vér-agy gát elkülöníti a vérünket az agysejtjeinktől.Több mint 100 évvel ezelőtt a tudósok felfigyeltek rá, hogy a véráramba juttatott anyagok a test minden részébe eljutnak, kivéve az agyat és a gerincvelőt. Ez fantasztikus, hiszen a parányi hajszálerek rendkívül szerteágazó hálózatán keresztül a vér az agy minden egyes sejtjéhez eljut. A vér minden agysejtet tisztít, táplál és ellát oxigénnel. De akkor hogy lehet az, hogy az agysejtek mégis el vannak különítve a vértől? Ez sok-sok éven át rejtély volt.A mikroszkopikus véredények nem olyanok, mint a műanyag csövek, hogy ami a csövön kívül van, az teljesen elkülönül attól, ami benne van. A véredények falait sejtek alkotják. Ezek a sejtek engedik, hogy anyagok és mikrobák átmenjenek rajtuk és köztük. Ám az agyunkban lévő véredényeket alkotó sejtek másak. Ezek nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Hihetetlen, hogy egy sor bonyolult mechanizmus biztosítja, hogy néhány dolog, mint például az oxigén, a szén-dioxid és a glükóz szabályozott módon bejusson az agyba a véráramból, ugyanakkor más vegyületek, fehérjék és sejtek ne. Tehát a vér-agy gát molekuláris szinten működik, fizikai, kémiai és elektromos védőfalat képezve. Úgy gondolom, hogy egy ilyen rendszer nem fejlődhetett ki csak úgy magától."

"A DNS és az emberi agy

A DNS * egy olyan molekula, amely a sejtekből felépülő élő szervezetek genetikai információit, valamint az átörökítéshez szükséges információt hordozza. Ezt a bonyolult savat egy tervrajzhoz vagy egy étel receptjéhez lehetne hasonlítani. A DNS óriási mennyiségű, kémiai formában kódolt információt tartalmaz, mely molekuláris környezetben van tárolva. A molekuláris környezet képes megfejteni a kódot, és képes a szerint eljárni. Mennyi információt tárol a DNS? Egy forrásmű szerint, ha a DNS fő alkotóelemeit, vagyis a nukleotidokat átírnánk az ábécé betűire, akkor „egy átlagos méretű könyvet alapul véve, több mint egymillió oldalt töltenének ki”.

A legtöbb élőlényben a DNS fonálszerű testekbe, kromoszómákba van csomagolva. A kromoszómák biztonságos helyen vannak minden egyes sejt sejtmagjában. A sejtmag általában körülbelül 5 mikrométer * átmérőjű. Gondolj csak bele! Minden információt, amelynek köszönhetően egyedülálló tested létrejött, apró csomagok rejtenek, amelyeket csak mikroszkóp alatt lehet látni. Joggal jegyezte meg az egyik tudós, hogy az élő szervezetek „információtároló és visszakereső rendszere messze a legkisebb méretű”. Ez ámulatba ejtő, különösen, ha belegondolunk abba, hogy milyen óriási memóriakapacitása van például a számítógépes chipeknek és a DVD-knek. Ráadásul sok mindent még mindig nem tudunk a DNS-ről. „Minél többet fedezünk fel róla, annál bonyolultabbnak tűnik” – írja a New Scientist című folyóirat. *

Vajon ésszerű a vak véletlennek tulajdonítani ezt a tökéletes tervezettséget és szervezettséget? Ha a kezedbe kerülne egy egymillió oldalas, komoly műszaki kézikönyv, amely egy jól kitalált, jól működő jelrendszerben íródott, gondolnál arra, hogy a könyv saját magától jött létre? És milyen következtetésre jutnál, ha ez a könyv annyira kicsi lenne, hogy csak egy igen erős nagyítású mikroszkóppal tudnád elolvasni? Vagy mi jutna eszedbe, ha pontos utasítások állnának benne arról, hogy hogyan kell elkészíteni egy több milliárd részből álló, önjavító és önmagát sokszorosító intelligens gépet, melynek minden egyes részét pontosan meghatározott időben és módon kell összerakni? Biztos, hogy senkiben se ötlene fel, hogy egy ilyen könyv csak úgy véletlenül jött létre."

"Dr. Boris P. Dotsenko, a Kijevi Fizikai Kutatóintézet atomfizikai részlegének a vezetője, akit az ateizmus szellemében tanítottak, ezt írta a földünkkel kapcsolatban:

„Ahogy megpróbáltam mindent végig gondolni, hirtelen az ötlött az eszemben, hogy a természetben működő dezorganizáló hatásokkal szemben egy igen erős organizáló, rendszerező erőnek kell működnie, amely a világegyetem felügyeletét és rendjét biztosítja. Ez az erő nem lehet anyagi természetű, mert akkor ennek a rendszere is felbomlana. Arra a következtetésre jutottam, hogy ezen erőnek mindenhatónak és mindentudónak kell lennie. Kell hogy legyen Isten – mégpedig egyetlen Isten -, aki mindenre felügyel.”

Rifkin Jeremy Rogers (sz. 1943) evolucionista kijelenti, hogy hisz abban, hogy az evolúció valamilyen titokzatos erő révén leküzdi a termodinamika második főtételét:

„Az entrópia törvénye azt jelenti, hogy az evolúció szétszórja az életre szükséges összes energiát ezen a bolygón. A mi felfogásunk szerint az evolúció ennek teljesen az ellentétese. Mi hiszünk, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a földön. Most hogy környezetűnk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióban.

… Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?

Asimov Isaac (1920–1992) amerikai író, biokémikus:

„A termodinamika második főtételét így is lehet fogalmazni: „A Világegyetem fokozatosan rendetlenebbé válik!” Ilyen értelemben a második főtétel rólunk is szól. Igyekeznünk kell, hogy fenntartsuk a rendet a szobában. A rendetlenség pedig, gyorsan, egyszerűen és önállóan keletkezik.

…Mennyire nehéz fenntartani a rendet a házban, még a testünket is: milyen gyorsan minden hanyatlásba kerül. Még ha semmit sem teszünk, akkor is minden magától elromlik, hanyatlik, kopik – ezt jelenti a termadinamika második főtétele.”

Cohen I. L., amerikai matematikus:

„Matematikai szempontból, a valószínűségelmélet alapján teljesen lehetetlen, hogy az evolúció lenne az a mechanizmus, mely létrehozhatott 6 millió ismert növényt és állatot.

Amikor megértették a DNS-RNS rendszer működését, akkor abban a pillanatban az evolucionisták és a kreácionisták közti vitát be kellett fejezni.” L.Cohen, Darwin Was Wrong – A Study in Probabilities P.O.Box 231, Greenvale, New York 11548: New Research Publications, Inc., 1984

Davies Paul, elméleti fizikus, csillagász, 1983-an még agresszív ateista volt, de 1984-ben kijelentette:

1. „Az az elképzelés, hogy egyszerű „energiainjekció” által létrehozható egy fehérje, azonos azzal a kijelentéssel, hogy egy tégladomb alá helyezett dinamit létrehozhat egy épületet. Ha nem gondoljuk át, hogy hogyan „hangoljuk össze” az energiát a téglákkal, a célunkkal, akkor nem reménykedhetünk abban, hogy létrejöhet valami, ami rendezettebb lesz, mint egy szemétdomb.”

2. „A kódolt információ önmagában csak szükségtelen adathalmaz, ha nincs egy interpretátor (értelmező), mely azt értelmezi.

…A genetikai adatok önmagukban – csak egy egyszerű szintaxis. A kódolt genetikai információnak az a csodálatos tulajdonsága, hogy az aminosavak „értik” azt. Az információ, mely a DNS-láncban tárolódik, a biológia szempontból releváns. Az informatika nyelvén fogalmazva a genetikai adatok – szemantikai adatok, és azok megfelelő bonyolultsággal rendelkeznek.”

3. „Az információ tanulmányozása, mely megfigyelhető a természetben, érdekes következtetésekhez vezet. Régebben úgy véltük, hogy a világ egyszerű anyagi részecskékből áll, az információ pedig másodlagos fenomén, melynek az alapja – speciálisan szervezett anyag. Most már tudjuk, hogy az ellenkezője igaz: lehetséges, hogy a Világegyetem az elsődleges információnak az eredménye – az anyagi objektum az információ másodlagos megnyilvánulása.”

Dose Klaus német biokémikus, Johannes Gutenberg Egyetem biokémiai intézetének vezetője:

1. „A kémiai és molekuláris evolúció több mint harminc éves kutatása inkább kiemelte az élet keletkezésének problémáját, mintsem megoldotta azt. Jelenleg az elméleti feltételezések és kísérletek egyaránt kudarcba fulladtak vagy a teljes tudatlanságunknak a bevallását kényszerítik ránk."

2. „A biológiai információ, azaz a génekben rejlő információ eredetének kérdése továbbra is rejtély. Még az információ tárolására szükséges anyagi építőelemek sem képződhetnek maguktól. Számos sikertelen kísérlet után ma már valószínűtlennek tekinthető az egyszerű nukleotidok, és a replikáció-képes polinukleotidok spontán képződése a prebiotikus Földön.” „International Society for the study of the origin of Life”, Conf., Mainz, 1983

Fóti Marcell vezető oktató, a NetAcademia Kft. ügyvezetője. Szakterületei közé tartoznak: Active Directory, DNS, Windows 2003, biztonság, SQL. 2000 és 2004 között a tech.net magazin főszerkesztője:

„Ha nincs DNS, akkor nincs élet a földön… informatikai vonatkozású a felfedezés (a DNS). Arról ugyanis nincs szó, hogy bárki értelmezni tudná az emberi DNS tartalmát: a hír mögött összesen annyi eredmény áll, hogy sikeresen, ám gépiesen és bután lekörmölték egy emberi sejt örökítő anyagának 12 gigabitnyi információját. Ám az értelmezés még hátra van… A tudóscsoport vezetője be is vallotta: most jön a neheze…

Ahogy a sejtek sokasodnak a megszületendő magzatban, mindegyik megkapja a közös tudás egy példányát, a DNS-t, és mindegyik sejt kiolvassa belőle pontosan azt a szakaszt, ami rá vonatkozik: tüdőgümő legyen belőle vagy nyálkahártya? Vagyis mindegyik sejt rendelkezik egy adathordozóval (ez a DNS) és egy olvasó-berendezéssel, amely kiolvassa az adott sejt felépítésére vonatkozó fejezetet. Olyan, mint egy lyukkártya meg egy olvasó. A DNS információtartalma az evolúció során igencsak megváltozott (ez tehát egyfajta írás), a legelső DNS kialakulásáról azonban sejtelmünk sincs.

Minden élőlény minden sejtének minden fehérjéje a húsz aminosavból épül fel, Alanintól Valinig. Elvileg tehát egy húszbetűs (valójában 21, mert egy STOP jel is kell, amely jelzi, hogy hol ér véget egy mondat) ábécére van szükségünk, vagyis összesen 21 különböző jelet kell ábrázolnunk egy bájton… Tekintve, hogy a DNS kettős spiráljában úgynevezett komplimenter írásmódot „használunk” – hogyha sejtosztódáskor széttekeredik, mindkét fele tökéletesen kiegészülhessen –, csak páros számú „betűnk” lehet. Az 5 bites kódolás 32 különböző lehetőséget jelent, ami elegendő lenne 21 jel tárolásához, de már némi hibadetektáló kód, például paritás képzéséhez kevés. Pedig jó lenne, ha a másolási hibák „kibuknának” még mielőtt háromfejű, egyfogú, szárnyas óriásgiliszták lepnék el a földet. A DNS azonban tartalmaz hibadetektáló kódot, így helyet 6 bit kellene, s már is 20 százalékkal megnöveltük a jelek hosszát, így a DNS-lánc hosszát is.

…Hát éppen emiatt mondott le a Teremtő a bináris kódolásról, és használ helyette kvaternáris kódot (négyes számrendszer), ahol 1 „bit” nem két értéket vehet fel, hanem négyet… Így a DNS-spirál hossza ezzel éppen feleakkora, mint az előbb, és így már simán elfér a sejtben. Hát nem zseniális?

Nem maga a DNS kettős spirálja a csoda, hanem az általa leírt információ.1 Annyira zseniális, hogy az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: az ősleves vajon mennyi idő alatt főz ki egy ilyen komplett rendszert merő véletlenségből? … Az élet alapja, a DNS tervezési okokból read olny. Nekünk nincs írási jogunk, nehogy eltoljunk valamit.

Az információ véletlen születéséről ismerős lehet az a gondolatkísérlet, hogy ha leültetünk egy majmot egy írógép elé, és elkezd véletlenszerűen klimpírozni a billentyűkön, akkor vajon mennyi idő szükségeltetik ahhoz, hogy megírja Tom Sawyer kalandjait. Elvileg előbb-utóbb megírja eredetiben, majd néhány milliárd év múlva magyarul is. Tehát a DNS elvileg véletlenül is keletkezhetett. De van itt egy bökkenő: a majom klimpírozását egy intelligencia dolgozza fel, és dönti el, hogy most éppen zagyvaságot gépel, vagy – merő véletlenségből – éppen nem. Tehát azáltal válik az információ információvá, hogy valaki számára jelent a jelsorozat valamit. Minden egyes sejt számára természetesen jelent valamit a DNS, hisz ez alapján építkezik, tehát megvan a cél-„személy”, aki eldönti, hogy infó-e az infó. A sejt DNS-olvasója is keletkezhetett véletlenül. De annak a valószínűsége, hogy a 12 Gbites lyukszalag (DNS) és az ezt hibátlanul olvasó kémiai gép egyszerre véletlenül létrejön, kerek nulla.

Ha valóban a véletlen művei vagyunk, akkor az egyiknek milliárd évekkel előbb létre kellett jönnie, mint a másiknak. Ennek menete hasonló lenne a következőhöz: képzeljük el Joseph-Marie Jacquard urat, amint éppen a lyukszalagos kötőgép feltalálásának felénél tart, bambán álldogál a műhely közepén kézében egy Budmil póló elkészítését vezérlő lyukszalaggal, és halvány fogalma sincs arról, hogy mire való, mert az olvasó feltalálásánál még nem tart, ergo számára is ismeretlen az általa készített szalag tartalma. Vagy fordítva: éppen tűreszelővel reszeli a mechanikus olvasót, mely majd a kötőgép fejét fogja vezérelni, de még nem tudja, hogy mire lesz jó, mert az egész gép működése, s a szalag kódrendszere még nem állt össze a felében. Ugye badarság?” Fóti Marcell, DNS – a Teremtő informatikája, Byte, 2000, 10

Gooding David, nyelvész (klasszikus nyelvek), filozófus, akadémikus, Cambridge Egyetem professzora, Lennox John, matematikus, filozófus, Cambridge Egyetem professzora:

„Minél mélyebben ismerjük az élő sejtet, annál jobban értjük, hogy az hasonlít az emberi intelligencia legmagasabb technológiai produktumaira, például, a számítógépre… Ugyan úgy, mint a számítógép nem képes program nélkül működni, a sejt sem működhet a DNS-ben tárolt információ nélkül.

A szöveg tartalmát, értelmét nem lehet a papír és a nyomdafesték kémiai tulajdonságaiból levezetni.”

„Az a tény, hogy az információ – fundamentális fogalom, messzemenő következtetésekhez vezet, melyek alapján megérthetjük a világot és önmagunkat… Ez alátámasztja az intelligens tervezés elvet, mely a Világegyetem eredetéről szól, és annak a legjobb magyarázata. A materialista filozófusok redukcióinizmus jellegű okfejtései hibásak, mivel az anyag és az energia nem képes olyan információs struktúrákat létrehozni, melyek az élethez szükségesek.”

„Nem azért fogadjuk el az intelligens tervezést, mert nem rendelkezünk megfelelő tudományos érvekkel, hanem éppen azért, mert rendelkezünk azokkal. Mivel ismerjük a biológiai információ lényegét, tudjuk, hogy az információ egyetlen erőforrása az intelligencia, és hogy a véletlen és szükségszerűség bonyolult információt nem képes létrehozni, ezért fogadjuk el, hogy az intelligens tervezés az élet legjobb magyarázata… Annak, hogy sok tudós az intelligens tervezést nem képes elfogadni, nincs semmi köze a tudományhoz. Ez nem tudományos, hanem világnézeti kérdés.”

„Lewontin egyértelműen kijelentette, hogy filozófiájának az alapja nem a tudományos kutatások eredményei, hanem a Teremtő dogmatikus tagadása. Az ő materialista „hálója” nem képes „kifogni” az Istent, ami csak azt jelenti, hogy Isten létezése továbbra is nyitott. A materialista tudósok gyakran kijelentik, hogy bebizonyították, hogy nincs Isten!…

Ha egy műszert azzal a céllal hoznak létre, hogy az a spektrumnak csak a látható részét regisztrálja, akkor értelmetlen az a kijelentés, hogy a kísérletek bebizonyították, hogy nem léteznek ibolyántúli, röntgen, és más sugarak. Már a kísérlet ellőtt is lehetett tudni, hogy milyen lesz az eredmény… Ugyan úgy, ha a tudományos kutatásunkat úgy tervezzük, hogy Isten létezését a priori kizárjuk, akkor abszurd az a kijelentés, hogy a kutatásaink minket az ateizmushoz vezetne."

Az, hogy léteznek emberek - tudósok, vagy sem - akik rácsodálkoznak a világra, az egy dolog.

A tudós nem áll meg itt, hanem bizonyítékokat keres.

És azok nem a tervezettségre mutatnak.

(Aki itt megáll, az nem tudós, csak egy csodálkozó ember.)