Miért nem hisz nekem a családom, hogy szellemet látok?

Figyelj kérdező!

Nem történt veled mostanában valami veszteség vagy valami lelki dolog?

De ha ennyire zavar akkor miért nem hívsz valami űzőt? Nem kell bevonni a szüleidet.

Beszélj egy pappal mondd el neki, és együtt megtalálható a válasz. Nem kell ahhoz hinnie neked senkinek hogy ettől megszabadulj.

De mivel ez nem az ezo kategóriába van ezért mindenképp racionálisan kell válaszolnom: Mielőtt tényleg valami szellemre gondolsz,rendbe kell tenned az lelked és elméd. Tényleg meg kell győződnöd arról hogy nincs e valami baj. Beszélhetsz pszichiáterrel is mert ez nem normális.

Nem mindenki érzékeny ezekre a jelenségekre, nem mindenki érzékeli és nem is mindenkinek mutatkoznak meg.

Akinek kvázi soha nem volt része paranormális jelenségekben, vagy csak szimplán megrögzött szkeptikus, az nem fogja elhinni a saját szemének sem, ha egyszer szellemet látna mégis.

Inkább ne beszélj erről nekik. Feleslegesen cipelnének pszichologushoz. A szellemmel ne foglalkozz, hagyd figyelmen kvül, akkor remélhetőleg odébb áll majd, vagy megszokod a jelenlétét és nem fogsz félni tőle.

Én is láttam minden félét gyerekkoromtól kezdve. Szüleimtől rendre megkaptam, hogy csak fantáziálok. És elhurcoltak engem is mindenféle pszichologushoz, feleslegesen.

Nos, már rég felnőttem, mikor egyszer anyámat felkérték, hogy vigyázzon pár napig egy idős nénire, akinek a férje kórházba került. Őszi, hideg idők voltak már. Ajtó, ablak be volt csukva, szóval, huzat nem lehetett, mikor épp javában reggelizett a néni anyukámmal az előszobában és az egyik belső ablakpárkányról szó szerint lerepült egy kis tükör, egész a szoba tulsó végéig repült és levágódott a földre, de nem tört el, semmi baja nem lett. A néni ezt látva felkiáltott : "az uram!"

És pár perc múlva csörgött is a telefon. A kórházból telefonáltak, hogy a néni férje pár perccel azelőtt meghalt.

Nos, az én meglehetősen szkeptikus anyám meglehetősen lesokkolva tért haza és amint belépett az ajtón, már kezdte is mondani a történetet. Hátralévő életében, ha ilyesmi téma felmerült, mindig látszott rajta, hogy mennyire felbolygatta a nézeteit ez a történet, mennyire nem tudta összeegyeztetni a saját kis racionális világával, pedig hát saját szemével látta.

Ez a probléma hogy makacs vagy és nem vagy képes befogadni más véleményét csak azt amit hallani szeretnél. Miért vársz megerősítést másoktól hogyha nem lehet megerősíteni amit te mondasz? Nem az lenne a lényeg hogy kiderüljön a valóság? Vagy ha nem az a valóság amit te hiszel akkor már mindenki hülye troll?

Nem véletlen hogy nem azt hallod amit szeretnél és nem véletlen hogy a szüleid sem hiszik el erre nem gondoltál? Vagy olyan nincs hogy te gondolsz rosszul valamit?