Hogyan tovább? (Hosszan lent)
Nagyvonalakban: férjemmel 5 éve költöztünk össze, közben volt egy nagy törés a kapcsolatunkban (akkor még nem voltunk házasok), amikor ő nagyon figyelmetlen volt, én pedig találkoztam egy olyan fiúval/férfiaval akivel nagyon jó lelki társak voltunk. A fiú szerelmes volt belém, szó szerint mindent megtett, a tenyerén hordozott, megértő és kedves volt, elfogadott ahogy vagyok, minden hülyeségemmel együtt. Én ezt képtelen voltam érzelmileg ugyanígy viszonozni, hiszen én kapcsolatban voltam, testiségről pedig pláne szó se lehetett. Éreztem viszont egy nagyon mély barátságot, ami akkor os és utólag is elég kihasználósnak hangzik, de nagyon jól esett, hogy megkaptam tőle azt a figyelmességet, előzékenységet, romantikus programokat, amit a férjemtől nem. Mentségemre legyen mondva, sose titkoltam a fiú előtt, hogy párom van, szeretem, és azt sem, hogy mennyire gyenge lábakon áll a kapcsolatom. Aztán a srác döntéshelyzetbe kényszeritett, én hosszas huzavona után végül a férjemet választottam (miután ő is választást kért, és abba akarta hagyni a kapcsolatot, én úgy éreztem nem tudnék nélküle lenni). A srác viszont foggal-körömmel ragaszkodott, nem akart elengedni, barátként fordulni felém, folyamatosan mentek a megjegyzések, míg végül meglobogtatta, hogy a vele készült közös képeinket elküldi facebookon a férjemnek...(csak váll-átölelés, de bizonyíték az együtt töltött időre, amit már amúgy is tudott a férjem, de ő is igyekezett sokáig a homokba dugni a fejét). Akkor én ugy döntöttem, hogy többet nem beszélek a sráccal, mert ez eléggé aljas húzás ilyennel fenyegetni, és a férjemmel való kapcsolatom fontosabb és nem akartam ezt kockáztatni. Így is tettem.
Eltelt 1-2 év és nem beszéltünk, közben a férjemmel gyerekünk lett, és eléggé beszippantanak minket a hétköznapok, keveset is vagyunk együtt, de nagyon undok lett a férjem, nemtörődöm, figyelmetlen megint. Aztán idén meghalt a nagymamám, ebben sem kaptam kellő támogatást, igy írtam végül ennek a srácnak. Hát eléggé pofára estem, pedig korábban igérte, hogy vár rám, stbstb....most meg olyan hűvös volt, kimért, illetendően részvétet kivánt, csevegett, de semmi érzelem, személyeskedés. Neki is lett barátnője, nem is kapcsolatot, de barátságot azért el tudtam volna képzelni. Eléggé rosszul érintett, hogy már semmi hely nincs a szívében számomra, annak ellenére, hogy mennyire odavolt értem, és én is nagyon kedveltem. Így megint elköszöntem tőle. Ha akarna, elérne, de nem keres. Azóta valahányszor rossz kedvem van, vagy magányosnak érzem magam, a srác hiányzik, mindig eszembe jut az együtt töltött idő, és a sok figyelmesség, és elbizonytalanodok, jól döntöttem e...
Keressem még, vagy hova tegyem ezt magamban?
Az, akivel vagy amivel dolgunk van még az életben, felsőbb szellemi erők segítenek, hogy életünk úgy is alakuljon. Ha valóban keresned kell még azt a srácot, érezni fogsz egy megmagyarázhatatlannak tűnő erőt, mely erre sarkall. Nézz magadba, s a lelked meg fogja ezt válaszolni neked.
(Valóban aljas húzás volt a részéről az a fenyegetés, de mentségére szóljon, ha csak hirtelen felindulásból, összetörtségéből mondta, de valójában nem tette volna meg.)
Szóval ha valóban azt érzed legbelül, hogy keresned kell még őt, akkor tégy úgy!
Bárhogyan is dönts, ha azzal nem okozol rosszat sem magadnak, sem másnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy jól döntöttél.
Jöszönöm a válaszokat. Azért karma kategória, mert talán az a sorsom, hogy egy rossz lépés miatt most szenvedjek. És azért reinkarnáció, mert hiszem, hogy akivel találkozunk az életben, valamikor korábban már találkoztunk. Talán majd egy másik életben másképp döntök, vagy más körülmények között találkozunk. Remélem kielégítő volt a válasz.
Thomasnak köszönöm a lényegi kérdésre összpontosító válaszát. A késztetés, hogy keressem megvolt, azért is irtam rá facebookon (más elérhetőségre sajnos nincs már meg). De úgy érzem én ezzel megtettem a lépést felé, és így, hogy van barátnője, többet nem hiszem, hogy szabadna erőltetnem (meg ismerem is annyira, hogy ha valakit szeret, akkor abba szívét-lelkét beleteszi, akkor minden szabadidejét a csajjal tölti)
Igazából nem is tudom minek akarok bármit is, meg hogyan.... olyan nincs, hogy senki ne sérüljön, ha felszakitok egy régi sebet...
Lehet tényleg nem karma, hanem átok... csak lassan begolyózok.
Kérdező
"Lehet tényleg nem karma, hanem átok... csak lassan begolyózok."
Ne tedd. Megnyugodhatsz, biztosan nem átok áll a háttérben. Egyszerűen karma. Akkor, annak idején volt egy választási lehetőséged, mely az (előre megírt) sorsod része volt. Akkor dönthettél így és dönthettél úgy. A jövőd, úgymond, két féle lehetséges, alternatív úton folytatódott, de persze te csak egyiken indulhattál tovább. S bárhogy is döntöttél akkor, semmiképpen sem bánd már. Egyfelől azért, mert már megtörtént, megváltoztatni úgy sem tudod, másfelől mert rosszul dönteni úgy sem tudsz, ne feledd, az élet csupán egy nagy színjáték. Bármit is rontanál el most, egy örökkévalóság áll a rendelkezésedre, hogy helyrehozd majd!
"De úgy érzem én ezzel megtettem a lépést felé, és így, hogy van barátnője, többet nem hiszem, hogy szabadna erőltetnem..."
Ha így érzed, akkor ez a megfelelő döntés. S ha figyelembe vesszük, hogy valóban nem lehetne jelenleg (lelki) sérülés nélkül kivitelezni mindezt, még bölcs döntés is.
Mert te mit hittél, hogy kikosarazod és majd örökké rád fog várni? Évek múlva is majd előhúzod mint valami tartalék kártyát? Eszem megáll némelyik embertől.
A férjedet választottad vele próbáld rendbe hozni a kapcsolatodat, a srácnak meg barátnője van akadj le róla.
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de bezsongattál egy fülig szerelmes naiv srácot, aztán utána miután válasz elé állitott te a férjedet választottad, aztán mikor a férjed nem ugy viselkedett te egybol aa sracnal probaltal vigaszt talalni. Nem erzed ugy hogy a maganyon kivul onzon kihasznaltad a sracot? Szerinted egy fulig szerelmes ilyen tapasztalat utan tudja mire velni h te mit is szeretnel tole?
Ha lo nincs jo a szamar is?
És azt igerte megvar, szegeny. Milyen alapon varsz te tole ilyeneket ha mar van maganeleted.
Ebbe a helyzetbe ez a srac lett kihasznalva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!