20 év fölötti vagyok mért nem találom a helyem, ( néha úgy érzem mintha csak álmodnám hogy itt a Földön élek, nagyon mély érzésű vagyok, nem tudok dolgokat elfogadni ebböl az életböl) szerintetek?

Ismerős az érzés.

Nem találod a helyet, és folyton jönnek a miértek? És nem értesz semmit?

Nem tudom mire mennyire vagy fogékony, de amit ajánlani tudok:

Új Szövetség

Buddhista tanítások

Azért nem találod a helyed mert nem jó úton haladsz. Voltál már úgy, hogy belevágtál valamibe és minden jel arra utalt, hogy mégsem ezt kéne csinálnod? Nekem már volt.

Tudom, mire gondolsz, hihetetlennek tartom én is, hogy a pénz a központja mindennek Sajnos de, ezt egy ember vagy kettő nem tudja megváltoztatni.

Ráadásként azt sem értem, hogy az emberek miért bánnak így egymással...

Vannak olyan emberi gondolatok amiket képtelen vagyok megérteni.

ismerős, nekem is.

Nem nagyon szeretem ezt hangoztatni, mert nagyképűségnek hangzik.

Olyan, mintha az ember különbnek érezné magát, persze ez így nem igaz.Hanem olyan hiábavalóság állandósult érzése, pl. untatnak a hétköznapi dolgok, párbeszédek, mindenféle napi cselekedetek, amik persze szükségesek, érhetőek is a fennmaradáshoz, de mégis.

Pl. a meg nem értettség érzése. Ami számodra világos, mások mégsem értik. Pedig teljesen logikus, de megmagyarázni sem lehet, ha nem értik.

Gondolom, nálad is ilyesféle gondolatok lehetnek.

Igen én is jó ötlenek tartom a buddhista tanok tanulmányozását, de csak az ismerkedést vele is.

Nagyon sok mindent segít megérteni és ELFOGADNI.

1-1 kultúra általában 1-1 embertípust teremt, amiben csak egész apró eltéréseket enged meg. (Amik persze nagynak tűnnek azoknak, akiknek a látókörül is ugyanekkora.)

Ha túlzottan különöbözöl ettől az embertípustól, és elég erős a jellemed, akkor nem olvadsz be ebbe a kultúrába, és minden nap problémákat okoz (nem találod a helyed, mert nincs.). Ez nem feltétlenül jelenti, azt, hogy "idegen vagy". Sok más ember is így van vele, aztán feladja és beolvad, esetleg tönkremegy a személyisége.

Szerintem két főmegoldás lehetséges a gondodra:

1. feladod, megváltozol, és beolvadsz a kultúrába, ami körülvesz

2. összeszeded magad és összeszeded azokat, akik hasonlítanak hozzád. Akár két ember is élhet együtt boldogan a külön "kultúrájában", és el is fogadtathatja magát másokkal. Egyedül sokkal zűrösebb. Ez persze NEM azt jelenti, hogy el kell vonulni a világtól; nagyon is ismerni kell, még jobban is, mint az átlagembernek.

Nekem is ismerős érzés.

21/l

Én azt ajánlom neked is meg mindenkinek hogy olvassa el ezt a könyvet!Lehet hogy baromságnak tűnik mikor olvasod de miután kiolvastad rá fogsz jönni hogy vannak összefüggések!

MIndenkinek bátran ajánlom!

A könyv címe: Aryana Havah, inuaki aki bennem élő reptilián

bocs én vagyok az előző!

itt megtalálljátok a könyvet/első rész

/ *****

a 2.rész

*****

A materialista életfelfogás miatt van az önzés, ugyanis az ember a testével azonosítja magát, és ezáltal a saját érdekeit tartja első helyen, ami pedig az önzőséggel egyenlő(magyar értelmező kéziszótár). Mi nem a testünk vagyunk ezt jó ha tudjuk. A közember azt állítja, hogy az önzés kötelező és kell az embernek a megélhetésért, továbblépésért, a vallásos azt mondja, hogy létezik eredendő bűn az emberben, de nem tudja mi az. Én azt állítom az eredendő bűn az önzés. Az élet igazsága mindenki számára hozzáférhető, aki meg akarja tudni, szóljon és átadom. :)

üdv

25/F

Én is pont így érzek. Olyan rossz látni, hogy minden a pénz körül mozog, szennyezük a levegőt, ócsároljuk egymást, stb.

Szégyenlem azt, hogy ember vagyok.. ha meditálok, az sokszor segít.

20/F