Vajon mi van a halál után? Mit gondoltok ezekről az elméletekről?
Először is: tudtok ajánlani könyveket/személyes tapasztalatokról szóló blogokat vagy történeteket? Kiskorom óta érdekel a téma hogy mi van a halál után, és már rengeteg féle-fajta történetet olvastam a témában de persze egyik sem biztos, erre senki sem tudja a választ, viszont szeretek olvasgatni róla.
Ti mit gondoltok erről a témáról? Nem akarok semmilyen vitát szítani egyszerűen csak kíváncsi vagyok mások véleményére.
Nekem sokféle ötletem lenne, és fogalmam sincs melyik a leghitelesebb, nem egyet én magam találtam ki, úgyhogy lehet hogy hülyeség, de azért leírom.
Az egyik az az ismert reinkarnáció, amire amúgy a legtöbb "bizonyítékot" találtam idáig, még személyes tapasztalatom is van, egy ismerősöm gyerekkora óta lát foszlányokat az előző életéből amit nem lehet filmekre vagy fantáziára fogni,mert olyan dolgokról álmodott újra és újra amiket sehol nem láthatott vagy hallhatott (élénk emlékek háborúról, hadifogságról).
A másik az örökkévalóság.Engem kereszténynek neveltek, de igazság szerint a keresztények által megfogalmazott "örök élet" halálra rémít. Egy esős napon sem tudom mit kezdjek magammal, utálok unatkozni és megrémít a gondolat hogy örökké éljek valahol, akármilyen szép is az a hely, hiszen az örökkévalóságnak sosincs vége...és nekem sem olyan barátom, sem olyan családtagom nincs akit annyira szeretnék hogy örökké akarnék élni vele, szóval ha lenne is társaságom a halál után az sem nyugtatna meg.
Ezért van egy teóriám, hogy egy kis ideig talán élnénk ezen a helyen, vagy talán egyáltalán nem, de valahogy mindenképp visszakerülnénk az életbe. És szerintem az határozná meg hogy milyen életet/családot kapunk, hogy hogyan éltük az előzőt, jól vagy rosszul.
De hiszek abban is hogy vannak különböző dimenziók, és talán ha meghal az egyikben valaki akkor átkerül a másikba, bár ezen még nem sokat gondolkodtam.
De persze keresztényként a Pokol-Mennyország dologban "kellene" hinnem. Gyártottam ma egy új elméletet ami ezen alapszik és lehet hatalmas ostobaság de ezzel lennék talán a legboldogabb. Mivel nagyon szeretek olvasni, van olyan fandomon aminek a szereplőit jobban kedvelem mint az embereket a való világban, jobban kiismertem a jellemüket és szinte már annyira teljes kép van róluk a fejemben, vagy még teljesebb is, mint például a családomról vagy barátaimról. Mi van, ha tényleg van Mennyország, de az nem egy békés fényes hely ahol a szeretteinkkel lehetünk, hanem az a hely ahol a legjobban biztonságban érezzük magunkat, azokkal az emberekkel akiket a legjobban szeretünk? Lehetséges lenne hogy ez egy képzeletbeli hely egy könyvből, a könyvbeli szereplőkkel? Mert végülis ez is mind az emlékeimben, a fejemben van, csakúgy mint az "igazi" emberek a valós helyekkel.
Tudom hogy a nagy része annak amit elmondtam nem valami értelmes és bocsánat hogy ilyen hosszú lett, köszönöm ha valaki végig olvasta:D
Nektek mi a véleményetek ezekről az elméletekről? És nektek személy szerint mi a véleményetek a halál utáni életről?
Ui.: Nem vagyok megszállott, vannak barátaim és életem, ami nem azzal telik hogy ilyen elméleteket gyártok meg olvasgatok a témáról, nem vagyok zakkant:D Egyszerűen csak szeretek merengeni róla a szabadidőmben meg esténként, mert a halál is az élet része is kíváncsi vagyok mi van utána.
17/l
válasza:# 28-as vagyok.
Úgy tűnik hogy valaki nagyon nagy ellensége ennek a témának és sorban pontozza le egymás után a válaszokat. Én a magam részéről mondtam hogy nem vagyok biztos az általam leírt dolgokban. Ugyanakkor pozitivista sem vagyok, azaz nem utasítok el elvből mindent, ami nem illik bele az ember hétköznapi felfogásmódjába.
Az a baj, hogy az ember hozzá van szokva ahhoz a fizikai világhoz, amiben él. Úgy tartja hogy amit nem lehet megmagyarázni materiálisan (nem látható, érzékelhető, műszerrel nem mérhető), az nem létezhet. Pedig valószínű hogy a fizikai világ csupán egy kis részét képezi a világmindenségnek. Viszont amíg az ember a materialista valósághoz és a földhözragadt tényekhez ragaszkodik, addig nem is fog többet megtudni a világról.
Olyan dolog ez, mint amikor régen azt állították hogy a Föld lapos, vagy hogy a Föld a világmindenség közepe és a Nap kering a Föld körül. Bárki aki mást mert állítani, egyből eretneknek, ostobának bélyegezték és tűzzel-vassal üldözték.
Én azt tartom, hogy nem szabad mindig minden elől elzárkózni. Nyitottnak kell lenni az új, ismeretlen dolgok felé is. Hogy ismerje meg az ember az ismeretlent, ha nem is akarja megismerni?
válasza:Sajnos indokolatlan félelmek, tehát paranoia jellemzi a merev, szemellenzős akadémikus hozzáállást. Ennek ellenére az esetek kis részében beletrafálnak az igazságba, persze csak a materialista kereteken belül. De gyakrabban féligazságokban és baromságokban hisznek.
Az akadémikusság egy vallás: tudomány vallás.
Más kérdés, hogy további oka az indokolatlan eleve tudati elzárkózásuknak, hogy egy maroknyi hatalom kezében a Föld irányítása, többek között az akadémikus szemléleten keresztül! Tehát a hatalom tudatosan hazudik, az akadémikusok nagyobb hányada viaszon hiszékeny, befolyásolható!
Abban szinte mindenki egyetért és tudvalevő, hogy a világ javainak legalább 90%-át a Föld lakosságának legfeljebb 10%-a élvezi és birtokolja. Ha mégis megemlítjük a maroknyi hatalmat, akkor "gyermeteg konteónak" bélyegzik eme állítást... Ennyi erővel azt is tagadnia kéne az akadémikusoknak, hogy nem egy szűk réteg élvezi a világ javainak túlnyomó hányadát, érdekes módon azt mégis elismerik...
A hatalom képviselői pontosan tudják, hogy nagyobb részt hazugság, amiket az akadémikusok állítanak, hiszen eme hazugságokat ők adják az akadémikusok szájába, az esetek több, mint 90%-ában. (A hazugságok maradék hányadában meg tévednek.)
válasza:(A maradék hányadában meg tévednek.)
_____________
* viaszon -> viszont (azonban)
válasza: válasza:Tessék helyesen értelmezni a szövegeket!
Egyfelől szétbontottam akadémikusra (hivatalosan elfogadottra, amely RÉSZBEN átfedésben van az alterral), valamint alternatívnak nevezett kutatásokra a tudomány területét, egy bizonyos felosztásban.
Másfelől jeleztem, hogy még az akadémikusok SEM tévednek mindenben.
Csak hát az akadémikusok megállapításaiknak CSUPÁN KICSINY HÁNYADA (10/25%-a állításaiknak), ami reális!
Javarészt sajnos HITre, hipotézisekre alapoznak (pl "ősrobbanás" nevű hipotézisük), azok egy része is csak mert beletrafáltak, és csak bizonyos körülmények között reális.
De pl az eléggé egzakt akadémikus tudományok egy része még akadémikus esetben is reális, pl alacsony matematika. Csak hát, mondom, ezek a kicsiny hányadát teszik ki az akadémikus megállapításoknak!
De pl az akadémikus fizika és kémia, pláne a történelemtudomány java részt tévedésekre, pontosabban szándékos fentről irányított hazugságokra alapul, anyagi érdekből, többek között.
A legtöbb akadémikus tudományágra és megállapításra értem.
Nem az összesre!
Tessék tehát figyelmesen olvasni és szöveget értelmezni: én ARÁNYOKRÓL, %-okról írtam,
ÉS NEM 100%-ról,
NEM nulla %-ról írtam!
válasza:Az más kérdés, hogy elnézést, a szövegszerkesztőm megtréfált, mondatot cserélt, a vágólap miatt.
Korrigálom soraimat:
Csak hát az akadémikusok megállapításaiknak CSUPÁN KICSINY HÁNYADA (10-25%-a állításaiknak), ami reális, azok egy része is csak mert beletrafáltak, és csak bizonyos körülmények között reális!
Javarészt sajnos HITre, hipotézisekre alapoznak - pl "ősrobbanás" nevű hipotézisük.
[IDE PONTOT szerettem volna tenni, ahogy most meg is tettem; a fenti mondat sajnos lejjebb csúszott az előző hozzászólásomban, sorry.]
válasza:Látod mennyi csillag van az "ègen"?
Ès mennyi bolygó lehet?
válasza:25. válaszoló vagyok, és csak a 26-os és 27-es válaszolóknak szól ez a válasz.
@26 - te kérded, mi az, ami nem ciklikus. Én kérdem, mi az, ami ciklikus? Lényegében mind apró alkotóelemekből áll minden - van anyag, nincs anyag elv alapján -; így valaminek a végéről vagy születéséről beszélni elég absztrakt megközelítés, tekintettel arra, hogy az alkotó elemek se nem pusztultak el, se nem újultak meg, pusztán átrendeződtek. Hogy ezek az alkotóelemek pontosan mik, nem tudni. Minden évtizedben találnak egy részecskét, ami kisebb a másiknál. Az anyag nem pusztul el, csak átalakul elv alapján csak felületes eszmefuttatás maga az állandó ciklikusság feltételezése.
@27 - teljesen igazad van! Nem a semmi! Apró, mikroszkopikus életformák bújnak meg a szemünk előtt, és hasonló méretű kitüremkedések, kis buckák vagy foltok az élettelen testek felületén. Olyan frekvenciák szólnak körülöttünk, amire az egyszerű kis fülünk még csak nem is reagál, de a szemünk is csak egy kis tartománnyal lép reakcióba. Ha végighúzod az asztalon az ujjad, aligha megtudsz bármit is magáról az asztalról, pedig regényt lehetne róla írni, annyi minden van rajta, és annyi minden 'alkotja'. Az ember csak ember. Nem lát, hall, szagol, érez mindent, pusztán csak azt, ami a túléléshez szükségeltetik.
A tudomány magát a lelket, vagy a nem látható világot, energiákat nem cáfolja, de nem is foglalkozik vele annyira, hogy legalább agnosztikusak hozzá álljon. Miért? Mert jelenlegi ismereteink szerint az életnek, gondolkodásnak nem feltétele a lélek megléte. Ha nem feltétele, és nem tölt be funkciót, akkor mi értelme lenne a létezésének? Ne jöjjön senki se az akkor honnan vannak az érzelmek, az agy annyit nem tud etc. dolgokkal. Annyi az egész, hogy ez a dolog túlmutat a felfogó képességeteken. A számítógép működését sem értitek, mégis ott van az ujjatok alatt a billentyűzet nap mint nap. Ha valaminek a 'tudományos' működését nem értitek, nem kell egyből lehülyézni azt, aki érti, vagy sejti. Nem kell elméletekkel, cáfolatokkal előállni. Egyszerűen el kell fogadni a tényt, hogy ehhez kevesek vagytok. No offense.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!