Ti is várjátok már a következő életeteket?

Én inkább az előzőt fejezném be. Tudod, van akinek nem adatik meg a gondtalanság. Ha előző életedben hibáztál,az örökké kísérteni fog. A ,,hatalmas" problémáink csak tűnő emlék lesz, a szeretteink egy elmosódott látomás, a halál pillanata kínoz, a bűnök tudata gyalázattal tölt el. Nekem ebből áll az emlákezés. A társam a vadászgépen,a bűneim, hogy a társam figyelmeztet a bombára, kinevetem, és arra hogy minden lángokban áll. A vasászgép ami darabokban van, a társam teste szétszakadva, alattunk London,amit a társaink még mindig bombáznak.Hogy érzem,ahogy meggyullad és szétszakad a testem. Aztán már nem érzek semmit. A zuhanás,a tűz,a robbanás. Már nem érzem.Nem hallom. A látásom sötétül. Tudatosul bennem hogy menyit hibáztam. Aztán minden elsötétül. Nincs más,csak a sötétség és a kínzó némaság. Előző/következő élet. Nem. Egy ember vagy.Az előző életed,te vagy. Benned él. A részedet képezi. És ettől nem szabadulsz. Ez nem áldás.Ez átok.