Ha majd egyszer meghalok, akkor odaát majd együtt lehetek azokkal a szeretteimmel, akik már előttem elhunytak?

Hagyom hogy ő döntsön. de nem látom értelmét hogy hazugságba temetkezzen csak azért hogy neki "jobb" legyen.. legalább magának ne hazudjon.

Nem félek semmitől. Ellentétben veletek Ninci, akik szajkózzák ezeket a baromságokat. A homokba dugjátok a fejeteket, mert nem vagytok képesek elfogadni a halált. Kibúvókat kerestek, mindenféle elmélettel áltok elő.

tömitek egymás fejét a zagyvaságaitokkal.

Persze nem lehet mindenki olyan yolo mint én, kellenek a gyáva emberek is :) kérdezőnek pedig továbbra is azt tudom mondani hogy ha meghalsz majd akkor kiderül és addig élj, szeress, legyél boldog. Ráérsz később foglalkozni ilyesmivel..

Honnan veszed hogy nem vagyok képes elfogadni a halált ?

Te nem vagy képes elfogadni :) Tudod a pszihologia egy remek fegyver a tudatlanok ellen mint te

Mindig azzal támadsz ami a leggyengébb, a te esetedben a halál elfogadása. Én nem akarlak befolyásolni, sem győzkődni

csak nézz előbb magadba körül még mielőtt mást támadnál

Én pont hogy elfogadtam a halált és tisztában vagyok az élet körforgásával. Ha valaki nem fogadja el a halált, az életét se fogadja el

neked mi a bajod?

Rengeteg embernek halálfélelme van ami teljesen érthető, ez adothat vallási tévhitekből, vagy az alaptalan tényből hogy halál után nincs semmi. Ez amiben én hiszek, és tudom hogy igy van (nem fogom bizonygatni) reményt ad több tíz ezer embernek a földön

Halálfélelemmel élni szörnyü egy állapot, minden félelem megbénit, és nem tudsz tőle szabadon élni

Pedig az élet nem azért van hogy bezárkozva félelmekkel telve éljünk várva a halált, hanem hogy éljünk szabadon, nevessünk sokat, utazzunk, sétáljunk a természetbe, szeressünk és legyünk bolondok :)

és a másik, ha bárki meghal az ismerettségi körömbe rohanok a gyászoló rokonokhoz támaszként és nem a homokba dugom a fejem

mivel tudom mi vár minket halál után, szembe tudok nézni vele, azaz másokat is megtudok vigasztalni, és meghallgatni a gyász időszakában

pszihológia is rengeteget foglalkozik a gyász témával mert ez olyan nagy mértékű lelki teher az embernek hogy sokan ezáltal elveszitik önmagukat vagy még rosszabb, feladják az életüket :(

csak nevetni tudok rajtad, teljesen kifordítod a szavaimat :D nem baj, tudom hogy nekem van igazam, nekem ez bőven elég, a pszichomókus blablát pedig tartsd meg magadnak. :) Részemről a vita lezárva, bizonyítani nem tudsz semmit, örülök hogy nem ismerlek személyesen :D

További jó hazugságban élés mókuska ;) de legalább másokra ne vetítsd ki a hülyeségeidet..

honnan tudod hogy nem ismerjük egymást?

tudod van egy mondás, mindenki magából indul ki.. :-)