Ti melyiktől féltek jobban: ha halál után nincs semmi vagy ha van?

Egyértelműen attól, hogy van!

Abban az esetben megtudom majd, hogy egész életemet -ebből a szempontból- tévedésben éltem le.

Ugyanakkor ennek bekövetkeztétől nem félek.

Szerencsésebb (de nem okosabb!) helyzetben vannak a halál utáni élettben hívők.

Ők ugyanis soha nem jutnak tudatára tévedésüknek!

#17

Tiszteletben tartom bárki hitét, ha

1./ hite szerint él (tehát nálunk többségi vallás [keresztény] híve)

-- ismeri hitének alapjait (Biblia),

-- elfogadja és BETARTJA vallási előírásait;

2./ hitében nem bigott, tehát hite nem akadályozza meg őt fejlődésében.

.

"...ha okos vagy mersz feltételezni is."

Ez igaz, de csak azzal a megszorítással, hogy feltételezésedre keresed a bizonyítékokat, a bizonyítékok ismeretében hajlandó és képes vagy feltételezésedigaztalan voltát elismerni és elvetni azt!

.

A XX szd. elején jól képzett szélhámosok szeánszaikon még a "megjelenő" szellemeket "materializálni is tudták", bár később kiderült, hogy a segítők libazsíros vattát használtak a félhomályos háttérben.

.

Lehet hülyeségnek tartani a Bólyai-Gauss-Lobacsevszkij-féle geometriát, ám az űrhajózás végrehajtásában azt kell használni.

Attól félek, hogy van.

És abban hiszek, hogy van.

Pedig jelengleg nagyon örülnék neki, ha nem lenne semmi, és kikapcsolhatnám az egészet örökre.