Lélektársak lennénk?
De.Ez-az lehet.
Az ilyesmi mindig félelemmel jár.Félelemmel,mert nem tudod,hogy sorsszerű,csak hogy "valami van" és félsz,hogy nem tudod irányítani.Plusz keresed a logikát.Kapaszkodókat.De..nincs.Te előbb ismerted fel.Ő - lehet fel sem fogja ismerni.Lehet,csak annyit érez,hogy muszáj.Mert nem tud másképp.Lehet nyomasztó is.Mert aki kifele élt,annak rá kell jöjjön,csak a másikkal akar mindent.És kapálózik.Képzelheted..Hagyni kell időt.Nem szabad túlragoznotok.Csak megélni.Aztán természetessé fog válni benne is.Ha nem-tartsd tiszteletben.
Tudod..ha azt érzi,nem erőlteted,ha nem érez "pesszúrát",könnyebben fordul feléd. A távkapcsolat kitölthet sok mindent,de nem "életre való."Jelezhet félelmet egy valós elköteleződéstől.Magától az "együtt"-töl való távolságtartást.Kényelmet,vagy kompromisszum hiányt.
Olyan is van,-aki nagyon jól el van egyedül!!Mutathat érettséget,hogy nem menekül bele valamibe csak azért,hogy valaki szóljon hozzá.Akkor-ha ez van,lehet idővel te leszel AZ.De csak szépen,finoman.És ami nagyon fontos:ne viseljen meg téged.Ne szűkülj be erre az egy dologra.Tedd oda magad-de tudj hátralépni is.Magadért is.Mikor-mi kell. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!