Van BÁRMIFÉLE bizonyíték is arra, hogy a halál után is van élet?

"miért nem kapcsol be ha az ember amnéziás lesz, vagy agyhalál állapotába kerül?"

Nézd meg Pamela Reynolds esetét, akinek műtötték az agyát, teljesen "lefagyasztották" azt, mégis látott, érzékelt és gondolkodott ez alatt. Nagyon sok HKÉ beszámoló és tanulmány után erősen úgy tűnik, hogy nem az agy tárolja az emlékeket, pláne nem az felel a tudat létezéséért. A személyiség már más kérdés, egyes összetevői egészen biztosan biológiai eredetűek (pl. hormonok hatása).

Az egyik leghíresebb, legigazoltabb testen kívüli élmény az övé (és közel háromnegyed órán át tartott).

Ha téged megnyugtat az, hogy a test halálával nem múlsz el, akkor megnyugodhatsz. Ha ezután is feltétlenül aggódni szeretnél valamin, akkor ott van a kiterjesztett élet, amely tele van bizonytalansággal: további inkarnáció lesz-e, milyen környezetbe kerülsz, milyennek értékeled a földi életedet, stb.

"ha másik testbe is kerülök és más lesz a személyiségem, az életem, legalább lesz életem."

Gondolkozz el rajta: ha más testbe kerülsz, nulla emlékkel, akkor mit érsz vele? Nincs folytonosság. Éppen olyan, mintha megszűnnél létezni. Hiszen lehetett ezelőtt már ezer inkarnációd is. Te voltál az vajon? Esetleg valaki más?

Egyébként a földi létek (megintcsak ezernyi forrás van erre) csak intermezzok a tágabb, végtelen létezésben. Mint egy-egy, nagyon valóságosnak tűnő, teljesen körbezárt álom.

"Nézd meg Pamela Reynolds esetét, akinek műtötték az agyát, teljesen "lefagyasztották" azt, mégis látott, érzékelt és gondolkodott ez alatt. Nagyon sok HKÉ beszámoló és tanulmány után erősen úgy tűnik, hogy nem az agy tárolja az emlékeket, pláne nem az felel a tudat létezéséért. A személyiség már más kérdés, egyes összetevői egészen biztosan biológiai eredetűek (pl. hormonok hatása).

Az egyik leghíresebb, legigazoltabb testen kívüli élmény az övé (és közel háromnegyed órán át tartott). "

Érdekes amit mondasz, de ha a személyiség mégis az agyban van, akkor mire megyünk halál után azzal ami azon kívül van? Illetve ugye felmerül a kérdés, hogy mi a tudat. Mondjuk azt, hogy a létforma tisztában van a saját létezésével és képes információt "kinyerni" a környezetéből. Ha mégis van valami ami ezt a funkciót betölti a halál után is az szép és jó, de ha a személyiség elszáll, akkor szerintem mindegy a dolog. Ráadásul felmerül még egy kérdés: Ha nem az agy tárolja az emlékeket, akkor mi? A lélek? Illetve, ha valaki agykárosodást szenved, sokszor előfordul, hogy az emlékei elvesznek. Ha nem csak az agyban vannak ezek, akkor miért? A testen kívüli és a halál közeli élmények érdekesek ugyan, de szerintem az igazi kérdés, hogy mi történik a biológiai halál után. Onnan pedig még senki nem jött vissza.

A válasz szerintem egyébként eléggé kézenfekvő a kérdésre. Az életed után pontosan az lesz, mint ami előtte volt.

"ha a személyiség mégis az agyban van, akkor mire megyünk halál után azzal ami azon kívül van?"

A személyiség és a lélek két külön dolog. Amit most tapasztalsz a lélekből, nagyon alacsony szintű leképezése annak.

Nem tudom, voltál-e már olyan helyzetben, amikor másodperc törtrésze alatt kellett cselekedned, akármilyen krízishelyzet, és olyat tettél, amit magad sem tudsz, hogyan. Olyan gyorsan történt az eset, hogy átgondolni is csak azután voltál képes, hogy már túlestél rajta. (Nem a reflexre gondolok.) Az ilyeneket tekintem a lélek megnyilvánulásának. A gondolat azonnali, az agyunk biokémiai sajátosságai folytán azonban földi viszonylatban rendkívül lassú.

"ha a személyiség elszáll, akkor szerintem mindegy a dolog."

Éppen ezért nem, mert "visszakapcsolódsz" a teljesebb énedhez. A személyiség - valljuk be, némely esetben erősen terhelt és gyarló tulajdonságokkal is rendelkezhet - egy fejlesztésre szoruló, átmeneti állapot, ami folyton változik. Nem az vagy most sem, aki 10 éve voltál, és 10 év múlva leszel. Mélyen belül igen, de a személyiséged más, és más-más szerepben szintén máshogy viselkedsz.

"Illetve, ha valaki agykárosodást szenved, sokszor előfordul, hogy az emlékei elvesznek."

Ez nem biztos: ha eléd húznak egy falat, nem látod, mi van azon túl. De attól azok még ott lehetnek. Ha az agy - sérülése folytán - nem fér hozzá valamihez, még nem biztos, hogy elveszett az információ. Ha elromlik a rádió tunere, attól még az adás ugyanúgy megy.

"az igazi kérdés, hogy mi történik a biológiai halál után. Onnan pedig még senki nem jött vissza."

Vissza nem, viszont médiumok és EVP-n keresztül már sok beszámolót hallani - és érdekes módon igencsak összecsengenek a halálközeli élményekkel. Nem egyet közülük még az 50-es években vettek magnószalagra, amikor a HKÉ - mint jelenség - nem létezett a köztudatban.

"A válasz szerintem egyébként eléggé kézenfekvő a kérdésre. Az életed után pontosan az lesz, mint ami előtte volt."

Mivel az élet folytonos és elpusztíthatatlan, ez nem is lehet másként.

Itt van egy visszaemlékezős videó:

http://www.youtube.com/watch?v=0AX3IJIdXZ8

Veszélyes lehet!!! Mert felhozhat olyan emlékeket amik nem biztos, hogy jók lesznek, vagy úgy maradsz hipnózis után!

Ha sikerül írd le amiket láttál pontosan. Aztán próbálj meg elutazni arra a helyre amit láttál és vesd össze azzal amit leírtál.

Szerintem nem kell félned tőle amúgy.

Ha igaz amit a materialisták gondolnak és tényleg a vége mindennek akkor már úgy sem fog érdekelni, amikor meghalsz, hogy meghaltál... Ugye nem lesz tudatod amivel felfogd azt hogy véged van. Nem fog érdekelni.

Ha meg van valami (és nem a pokolba kerülsz) az meg csak pluszba jó. pl. reinkarnáció, mennyország, feltámadás

Én mondjuk valami teljesen másra számítok. Valami olyasmi történik amire nem is gondolnánk.

Már volt amúgy egyszer, hogy megállt a szívem, pár másodpercre (drogoztam...) és nem láttam semmit odaát, de szerintem ettől függetlenül nem a totális vég. (Lehet, hogy csak nem emlékszem vagy nem voltam elégidőt odaát)

Meg nyugodttal? :)

25/F