Találtam pár bizonyítékot a halál utáni életre, szerintetek ezek hitelesek?

IGEN!

épp most szedtem le egy könyvet, amit két neves professzor!!! írt

Dr. Joel L . L Whitton - Joe Fisher - Létköz

arról ír ami a halál után van

1. A lélek súlya:

Ez azért erősen megkérdőjelezhető. A lélek elpusztíthatatlan, így nem lehet anyagi. Azaz súlya/tömege/sűrűsége sem lehet.

3. Az Isten sisakja:

Ezt légyszi fejtsd ki, ez mit bizonyít szerinted, és hogyan?

5. A szellemdetektorok:

Megemlíteném itt az EVP-jelenséget is, amit a mai napig nem tudnak hova tenni, de nagyon is valós. A legszebb az egészben, hogy mivel rögzíthető, nem lehet egy ember hallucinációjának minősíteni, de tömeghipnózisnak sem.

7. Ian Stevenson:

Stevenson ráadásul amennyire tudott, utána is járt a hallottaknak, és a legtöbb esetben teljes egészében igazolást nyert az interjúalany beszámolója - akik ráadásul gyerekek voltak. Stevensonról azt kell még tudni, hogy nagyon módszeres munkastílusa volt, és rendkívül alaposan végezte a munkáját. Ő volt saját maga legnagyobb szkeptikusa.

Az általad felsoroltak mellé hozzátenném még a halálközeli élményeket, azokon belül is a testen kívüli állapotban észleltek későbbi igazolását, amely tapasztalatok ráadásul azon időitervallumból származnak, amikor a beteg agya mérhetően nem működött. Ezenkívül ott vannak még a valódi médiumok, akiken keresztül állítólag képesek entitások részben vagy teljes egészében materializálódni, de beszélni, üzenetet átadni (hangképzés, automatikus írás stb. formájában) mindenképpen. Ezeket a szeánszokat sok esetben nagyon alaposan tesztelték és megfigyelték, kizárva a csalás legkisebb gyanúját is.

Ezenkívül állítólag léteznek olyan "szent emberek", elsősorban Indiában, akik saját bevallásuk szerint soha nem vesznek magukhoz táplálékot. Egyik egy kéthetes kórházi megfigyelésen vett részt, amelyen egyáltalán nem evett, nem ivott, és a végén nemhogy életben volt, hanem testsúlyából is alig veszített valamit. Ezt az esetet sem tudják máig hová tenni.

1. MacDougall összesen hat emberen végezte el a kísérletét ellenőrzés, ismétlés nélkül. Nem vizsgálta az állítólagos tömegcsökkenés lehetséges okait sem, csak rámondta, hogy a lélek távozása okozza. Divatos témája miatt terjedt csak el az elmélete, tudományos relevanciája nincs. Semmiképp nem tekinthető bizonyítéknak.

2. Gary Schwartz kísérleteit széles körben kritizálják. Népszerűségre, tudatos torzításra épít, módszerei szubjektívek, részrehajlóak. Kutatásának adatait nem adta át független vizsgálatra. Alaposan kihasználta a publicitást, sokan hisznek is neki, tudományos körökben azonban nem elfogadottak az eredményei.

3. Az "Isten sisakja"-kísérletet szuggesztív módon végezték, ráadásul korrekt módon, "duplán vak" módszerrel, független fél által sosem sikerült megismételni. Az is túlzás, amit írsz. Persinger állítása szerint az alanyok 80%-a érzett valamilyen jelenlétet saját magán kívül a teremben, és ezek egy százaléka állította csupán, hogy Isten jelenlétét érezte. Egyébként nem sok köze van konkrétan a halálon túli élethez.

4. Nem vagyok otthon igazán ebben a témában. A Zener-kártyákkal végzett kísérleteket igen sok különböző módon végezték el, sokszor meglepő eredményekkel, de ugyanakkor sok leírás van arról is, hogy mennyire befolyásolhatóak az eredmények. Semmi köze a halálon túli élethez.

5. Az úgynevezett szellemdetektoroknak több fajtája is van, nem csak ez a kettő. Mindegyik teljesen hétköznapi jelenségeket mér, és a szabadalom legelején konkrétan leírják, hogy gyerekek szórakoztatására készültek, és semmi közük a szellemekhez. (Pontos szöveg: An apparatus is set forth to provide a toy to enhance the imagination and entertainment of children simulating ghost detection and capture.)

6. A morfogenetikus mező fogalmát nem ő vezette be. Alexander G. Gurwitsch, aki embrionális fejlődéssel foglalkozott, már 1910-ben használta ezt az elnevezést, míg Sheldrake csak 1942-ben született. A morfogenetikus mező egyébként olyan sejtcsoportokat jelent, amelyek helyi biokémiai jelekre reagálva szerveket, testi szerkezeteket alakítanak ki. Sheldrake a morfikus mező fogalmát vezette be, a morfogenetikus mezőt ennek a rézének tekinti. A morfikus mező szerinte egy olyan organizáló mező, ami nem csipán a szervek, hanem a viselkedés, a szociális és kulturális rendszerek és a mentális folyamatok kialakításáért is felelős. Módszerei, elmélete széles körben kritizáltak, nem rendelkeznek megfelelő tudományos alapokkal, ráadásul semmi köze a halálon túli élethez.

7. A pontosítás kedvéért: Stevenson gyerekekkel végezte ezen interjúkat. Stevenson módszerei részrehajlóak voltak. Nem azt jegyezte fel, amit az alanyok mondtak, hanem az ezekről alkotott szubjektív, részrehajló következtetéseit. Áldozatául esett a megerősítési torzításnak és a mágikus gondolkodásnak, nem a tudományos módszer szerint járt el, mert az kimutatta volna a hiányosságok sokaságát.

Összefoglalva: nem, szerintem egyáltalán nem hitelesek ezek a dolgok, sőt, a felének még köze sincs a témához :)

Ne vedd személyeskedésnek a válaszomat, nem rosszindulatból szóltam le mindent, és ha hiszel ezekben a dolgokban, azt tiszteletben tartom. Eleve nagy piros pont jár neked azért, mert utánaolvastál egy rakás érdekes témának, ellentétben az ezo-fórumozók nagy részével ;)

Ignoramus

"tudatos torzításra épít, módszerei szubjektívek, részrehajlóak"

Elárulnád, hogy a "double-blind" kísérletek hogyan lehetnek szubjektívek?

Tényleg érdekel.

"Stevenson módszerei részrehajlóak voltak. Nem azt jegyezte fel, amit az alanyok mondtak, hanem az ezekről alkotott szubjektív, részrehajló következtetéseit. Áldozatául esett a megerősítési torzításnak és a mágikus gondolkodásnak, nem a tudományos módszer szerint járt el, mert az kimutatta volna a hiányosságok sokaságát."

Ez is érdekelne, hogy mire alapozod. Stevensonról úgy hírlik, meglehetősen módszeres volt munkája során. Más kérdés, hogy elbeszélések alapján elég nehéz tudományos módszereket használni, de amit lehetett, azt tudtommal megtett.

"Gary Schwartz kísérleteit széles körben kritizálják."

"tudományos körökben azonban nem elfogadottak az eredményei"

"Módszerei, elmélete széles körben kritizáltak"

Én is ismerek rengeteg módszert és eredményt, amelyet "széles körben kritizálnak".

Tudod, az úttörő munkákat eleinte igen sok kritika éri, és ezen kutatók munkásságát általában csak évtizedekkel, évszázadokkal később érti meg az utókor. Lehet azzal érvelni, hogy a módszer "nem tudományos", itt az a lényeg, hogy kimutat-e összefüggést, és azzal mennyire zárható ki a matematikai véletlenszerűség. Ha valami nem "tudományos", de annak esélye, hogy a véletlen folytán született az eredmény, kevesebb, mint 1 a 30 millióhoz, szerinted elfogadható, avagy nem?

#6:

>Elárulnád, hogy a "double-blind" kísérletek hogyan lehetnek szubjektívek?

Tényleg érdekel.

A double-blind kísérletek épp a szubjektivitás ellen vannak (ahogy azt te is tudod), és nem is állítottam az ellenkezőjét. Gary Schwartz maga ismerte be, hogy kísérletsorozata során csak a legutolsót hajtotta végre duplán vak módon.

Amire alapoztam: [link]

Ebben a cikkben nagyszerűen taglalják a témát.

A többi kérdésedre és észrevételedre is reagálni fogok, de ma már elég időt elpocsékoltam melóban :)

"halál= érékelése a tapasztalatnak,aratás"

Ez egy nagyon értékes gondolat. A halál éppenhogy nem minden elvesztését jelenti, sokkal inkább azok integrálását. Az anyagi javakat persze elveszíted, éppen ezért nem azok a jelentősek, hanem a segítségükkel megszerzett tapasztalatok. Talán hallottad már, hogy sok HKÉ-átélő végignézte saját életfilmjét, amiben egy szemvillanásnyi "idő" alatt élete minden pillanatát, tettét és gondolatát mintegy újraélte, és közben egy más, magasabb rendű szempont alapján elemezte.