Szerintetek, ha létezik pokol és menny, akkor azt milyennek képzelitek el?

Én nem nagyon hiszek bennük,de ha van,akkor remélem,hogy olyan,mint az Supernatural c. sorozatban.

Ott a mennyt úgy írták le,hogy nem egy nagy hely,hanem sok kicsi,mert mindenkinek (aki odakerül) van egy,ami egy olyan hely,amilyet szeretnél,amilyenben a legjobban éreznéd magad.

És a helyek közt,tudsz mászkálni.

Így ebben a megfogalmazásban nem létezik. Átmenet létezik élet és halál között. Mikor meghalsz, lepereg előtted befejezett életed minden pillanata. A Jó és a rossz tetteid és megszólal a lelkiismereted, már tisztán, egó nélkül. Ha jót, jól cselekedtél, boldog vagy, ha nem, fájni fog az, amit mással tettél. Ezt nevezik pokoli érzésnek :-)Bekerül a karmádba és a következő életedben törlesztened kell az adósságod. Azt általad nevezett mennyben tanulod meg kijavítani a hibáidat, azon fogsz dolgozni, hogy a következő életedben jobban teljesítsd a feladatod.

Félig-meddig én is szkeptikus voltam, ahogy sokan mások, kik megjárták a halált, de "csodás módon" visszatértek. Megváltozott az életük, jó irányba, mert mindezt megértették.

Kedves Justfly!

Jöttek már vissza, többen, mint ahányan el merték eddig mesélni a tapasztalataikat.De nem kell ahhoz meghalni, hogy, ha mejd eljön az idő, ne pokoli érzést élj meg Fényen túl. Aki szerettel, tisztességgel fordul embertársai felé, nem csak ott lesz nyugodt és boldog, hanem még itt is.

Kellemes napot!

Bogi Sad

Én sem nagyon hiszek az ilyenekben, bár már én is elgondolkoztam.

A menny az lenne, hogy a lelked szabadon mozoghat az anyagi világban, láthat, felfedezhet, gyönyörködhet.

A pokol pedig az, hogy a lelked egy kis helyre van bezárva (nem vagyok klausztrofóbiás) és nem mozoghat egy örökkévalóságig.

Pokol: "hátha mégis, igen, szeritnem tényleg..." - a próbálgatós-eltévelyedős bonyodalom, egészen elképesztő végletekig is.

Menny: "királyság, pattints még egyet!"

Az a pokol amit a vallások tanítanak nem létezik.

az igazi pokol viszont az- az út, amit a holttá vált testből kilépő léleknek meg kell tennie ahhoz, hogy eljuthasson az isteni szellem Lélekhez azért hogy elérhesse a halhatatlanság állapotát-- de ehhez alá kell mennie az igazi POKOLBA a láva izzó masszájába!! és azon végig kell zúgnia, még pedig a fénysebességgel ahhoz, hogy megérkezhessen a Föld szívéig. Oda ha belép azonosul, eggyé válik az isteni lélekkel és felerősödik általa--- de azt gondolom, hogy abban a pillanatban megszűnik önmaga is lenni, mert részévé válik egy nagy isteni Globális tudatnak, amely egyszer ha a Földünk alkalmatlanná válik az élet számára, kiszakadni lesz képes és keresni fog egy élhető bolygót, ahol újra születhet az élet, önmagát alkotva meg!

A Biblia semmit nem ír arról, hogy létezik-e pokol, mint az örök szenvedés helye. Van ugyan néhány érzelmi túlfűtöttséggel írt költői kifejezés, amelynek szó szerinti értelmezése arra enged következtetni, hogy mégis van. Az "örökre", az "örökkön örökké" kifejezés igen gyakori szenvedélyes költői forma, gyakran elhangzott olyan esetben is, amikor mindenki tudta, hogy nem fog tartani örökké.

Igazából az a kérdés, mi az értelme örök szenvedésre ítélni olyan lényeket, akik közül senki sem képes maradéktalanul megfelelni az isteni törvényeknek, és akik csak villanásnyi időtartamú életet éltek az örökkévalósághoz képest.

Különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Szentírás szerint Isten jelleme három fő részből áll:

1. igazságos, 2. szeretettel teljes, 3. irgalmas

1. Egy örökké tartó szenvedés nem lenne igazságos, mert

a) nem tesz különbséget a bűnök súlyossága alapján

b) abszolút módon aránytalan a büntetés a fájdalom intenzitása (tűzforró, elviselhetetlen), és annak időtartamát tekintve is

2. Nem lenne igaz, hogy Isten képes a szeretetre, hiszen az elképzelhető legnagyobb bűn éppen az elviselhetetlen fájdalom tartós okozása (kínzás)

3. Nem lenne képes az irgalomra Isten, hiszen ahhoz beleérző képességre lenne szüksége, csakhogy: ha lenne empátiája, akkor nem működtetne ilyen ördögi intézményt.

Az a magyarázat, hogy mivel Isten abszolút tökéletes, és örök életű lény, ezért szükségszerű, hogy a véges életű és tökéletlennek teremtett ember számára csakis abszolút fájdalommal járó és végtelen időkig tartó büntetést kell, hogy adjon, egy kifejezetten gonosz filozófián alapul, nem pedig a Biblián.