Azt, hogy egy halálközeli élmény mennyire halálközeli, honnan, miből lehet megállapítani?

"Ezt nem tudom, pontosan hogyan érted."

Úgy, hogy minden érzelmi lenyomat, gondolat, emlék az agy segítségével tudatosodik bennünk. Ha az agy nem működik, ezek hogyan tudatosulhatnak?

"Így szerintem lehet, hogy az agy termekerol beszélünk."

Tipikus példa volt, amikor két kontrollcsoportot megkérdeztek, szerintük hogyan zajlott le a saját újraélesztésük. Az egyik csoport saját bevallása szerint végig látta ezt testenkívüli állapotban, a másiknak semmilyen emléke nem volt az időszakból. A HKÉ-sok kb. 100%-ig pontosan részletezték, milyen sorrrendben milyen műszereket használtak, mit tett az orvos, mit tettek a segítői, míg a másik csoport csak találgatott, kb. az alapján, amit a tv-ben látott vagy könyvekben olvasott - és nem sok köze volt a valósághoz.

A másik ilyen, amikor a beteg mondatokat ismétel vissza szóról-szóra arról, hogy mi zajlott a műtőben (vagy más helyszínen!) a klinikai halálának időszakában, vagy éppen látott olyan - valóban létező dolgokat - amelyekről nem lehetett tudomása, illetve nem látszottak abból a szögből, amelyben ő elhelyezkedett (klasszikus példák: tornacipő a kórház tetőjének ereszcsatornájában, matrica a lámpa tetején, stb.). Ezek azok a dolgok, amelyek miatt lehetetlen megfogni a jelenséget kizárólag a neuronok kapcsolatai, kisülései és társai szemszögéből vizsgálódva.

"mi van, ha ezeket a lassan öntudatra ebredo elme generalja, miközben bebootol"

Lásd feljebb. Valós, létező képeket, amelyekről korábban nem lehetett tudomása, nem tud generálni. Gondolj arra, ha valakit már öntudatlan, esetleg kómás állapotban hoznak be a kórházba, életmentő műtétre. Az agy azt sem tudhatja, hol van. A bebootolás elméletét pedig az cáfolja meg, hogy pontosan dokumentálható, hogy az elmondott esemény mikor és hol zajlott le, és ezalatt éppen a beteg életéért küzdöttek. Gyakran ezek a testenkívüli állapotban megélt emlékek azok, amelyekre napok/hetek történéseiből emlékszik a beteg, hiszen gyakori, hogy sem előtte, sem az utána lévő időszakról nincsenek tartós emlékei - annak a néhány percnek az eseményét mégis meglehetősen jól vissza tudják adni (már amennyiben emlékeznek rá, kimutatták, hogy gyógyszerezés hatására jelentősen csökken ennek az esélye).

"Higgy, amit szeretnél, nem akarlak még csak megingatni sem, csak filózok, csak épp egy másik nézőpontból."

Egyszerűen túl sokat foglalkoztam a témával ahhoz, hogy még mindig az agy generálta hallucináció témaköréből vizsgálódjak. Ennél sokkal többről van szó.

Továbbá a HKÉ-nek univerzális üzenete van, legyen bárki az, aki megéli, kortól, társadalmi státusztól, vallási meggyőződéstől teljesen függetlenül. Az elemek lehetnek szubjektívek (vagy inkább azok értelmezése), az üzenet viszont nyilvánvaló és egységes. (Kivétel ez alól a negatív élmény, amely ritka, de előfordul.)

Arról nem is beszélve, hogy teljesen átalakul a legtöbb ilyet átélők későbbi élete, szemben az ilyenre nem emlékezőkével (lásd: utánkövetéses tanulmányok).

Én nem ástam bele magam a témába, csak azokat a történeteket olvastam amik véletlenül elém kerültek, de most itt olvasgatva a hozzászólásokat az jutott eszembe, hogy vajon látnak e ott mást is akik visszatértek, mint embereket. Például a kutyája szalad e a gazdi elé vagy a széttaposott csiga csúszik e ott az úton. Még nem olvastam ilyen beszámolóról, de lehet hogy ez az én hibám mert felületes vagyok.

Tehát kontrollcsoport ide, kontrollcsoport oda mégis elég sztereotíp élményekről lehet hallani.

Valahogy így vagyunk az ufókkal is. Van egy sablon ami köré szövődnek a történetek. Főleg könyvbe kötve még jól is jövedelmeznek.

"Például a kutyája szalad e a gazdi elé"

Én már számtalan ilyet olvastam.

"vagy a széttaposott csiga csúszik e ott az úton"

Ilyet nem. Miért volna ott széttaposott állat?

"Tehát kontrollcsoport ide, kontrollcsoport oda mégis elég sztereotíp élményekről lehet hallani."

Persze, mivel hasonlóak az élmények, és gyerekek is olyasmiről számolnak be, mint a felnőttek, csak az ő nyelvükön. Éppen a hasonlóságuk miatt meggyőzőek.

#15

te úgy gondolod, hogy az országhatárokon megáll az információ terjedése?

"Érdekes, hogy mind ugyanazt élik át, talán azért, mert már előtte hallották"

Természetesen ezt is feltételezték a kutatók. Kiderült, hogy a vallási beállítottságnak, illetve a HKÉ-ről előzetes hallottaknak semmilyen befolyása nincs az élményre.

Vagyis: olyan is átélhet HKÉ-t, aki azt sem tudja, mi az (és ez volt a helyzet a 60-as évek végén, mikor Moody elkezdte vizsgálni a jelenséget), illetve nem emlékszik ilyenre, vagy más jellegűt él át, aki sok információt összeszedett már ezzel kapcsolatban.