Hipnózissal ki lehet deríteni, hogy ki vagy mi voltam az előző életemben?

Kedves Hetes!

Kicsit soká válaszolok, sorry :)

Hogy mi van akkor, ha tökátlag volt az előző életünk, de a kóklerek valami izgi mesével etetnek? Nincs semmi, véleményem szerint ezt is csinálják :)

A kérdés innentől az lenne csak, hogy akkor létezik-e egyáltalán az előző élet, vagy sem, de mivel ez hit és szubjektív vélemény kérdése, szerintem felesleges vitatkozni róla.

Tegyük fel, hogy voltunk más személyek is korábban, és hogy van "módszere" az erre emlékezésnek. A fő kérdés az, hogy megéri-e hackelni az archívumot. Feltételezem, hogy nagyon jó okkal tagozódik pár évtizednyi történetekre a teljes megismerés. Ha dolgod van vele, megnyílik előtted, ahogy minden más itt a Földön... Nincs okunk lehülyézni Istent, és azt mondani, hogy a szabályok rosszak, többet akarok tudni, lesz ami lesz. Persze mégis mindenki szabadon megteheti, és bizonyos nehézségek árán, némi utánajárással elérheti célját, amennyiben a cél valóban létezik. És rengeteg tanulságot learathat, rendszerint annyit is, hogy nemigen győzi felfogóképességgel... Ha tudnád, mi a teendőd ebben az életben, átlátnád az utadat ide, képben lennél annyira, amennyire nem hiába nem vagy képben most, akkor mennyire lenne izgi a hátralevő rész? Kisebb szellemi öngyilkosság, nem? Le is térhetnél a választott ösvényről, csak hogy ne legyen unalmas. A rend szigorú, nem siettet, és nem is enged a kelleténél gyorsabb haladást. Érdemes mérlegelni ezt, mielőtt nagyon fel akarja nyitogatni a saját szemét az ember.

Ezzel nem azt mondom, hogy jaj, ne csinálja senki, meg hogy hű, milyen félelmetes vagy de rosszul fog elsűlni! Ha megtörténik, akkor meg kellett történnie. Itt igazán szigorú szabályok működnek, nem lehet tévedés. Ha vissza kell nézned, akkor számodra nyilvánvaló, hogy ezt kell tenned, és az is nyilvánvaló, hogy nem emberi mivoltodban jutottál erre a döntésre. A legjobb, amit tehetsz, hogy Istenhez fordulsz, hagyod és kéred, hogy elviselhetővé tegye ezt a nagyon nem csekély vállalt terhet.

Én előző életemben egy bárénekesnő voltam, akit az 1800-as években megöltek, és a gyilkos sosem lett meg.

Nem hittem a hipnózisnak ezért utána nyomoztam, igaz -e a "mese". Igaz.

És a vicc az egészben, hogy a meggyilkolt énekesnő 1792. szeptember 11.-én született, én pedig 1992. szeptember 11.-én. Aki hipnotizált ezt nem tudhatta, ugyanis ezért az infóért nem a netet kellett felütnöm, én utaztam érte, egy másik országba.

Aki hipnotizált nem tudta mikor születtem. És ez komoly..