Mi a tudatosság? Kit nevezhetünk tudatos embernek, mit nevezhetünk tudatos életnek?

Azt gondolom – mivel itt tetted fel a kérdésedet –, hogy gyors vagy azonnali választ vársz a kérdésedre, és ezzel együtt mintha nem akarnál belemerülni, energiát fektetni a témába. Arra a kérdésre, hogy mi a tudatosság, egyrészt nem létezik gyors válasz. Léteznek válaszok, nézőponttól függően, és az itteni válaszok vagy definíciós próbálkozások is ilyen (további pontosítást igénylő) nézőpontokat mutatnak. Másrészt bármennyire is pontos vagy teljes körű egy adott válasz, attól még nem fogod tudni, mi a tudatosság. Ugyanaz a helyzet ezzel a kérdéssel, mint azzal, hogy a mi a megvilágosodás. Arra is kaphatsz válaszokat, de attól még nem fogod tudni, mi a megvilágosodás, mert annak „tudása” nem egy válasz eredménye.

Ha válaszokat, meghatározásokat akarsz, olvass misztikusokat, valódi misztikusokat. Fogalmilag csak ezen a módon kerülhetsz közelebb hozzá, érezhetsz rá, de így is csak akkor, ha már eleve elég tiszta az elméd (tudatod). Egyébként pedig kizárólag meditációban elmélyüléssel.

A második kérdésről pedig az a véleményem, hogy a „tudatos ember” mint olyan, és főképpen az ún. „tudatos élet” az ugyanolyan gumicsont, népszerű ezobizniszes játékdarab, mint a megvilágosodás szó. Mindenki azt lát bele, amit akar, és senki nem tudja (tisztelet a kivételnek), hogy micsoda, de jól el lehet adni az ennek elérését lehetővé tevő(?) programcsomagokat.

A tudatosság szóban amúgy négy réteg van – tud-at-os-ság –, és ha az első hárommal tisztában vagy, a negyedik magától adódik. Tehát ahhoz, hogy tudd, mi a tudatosság, tisztában kell lenned az első hárommal (fogalmilag).

A tudáshoz szükség van elsősorban alanyra, aki képes tudatosságra. Ha az alanynak van önmagára vonatkozó tudása, ami a tudat – a tudás „anyaga”, akkor beszélhetünk csak tudatosságról. Enélkül pusztán fizikai túlélésre irányuló automatizmus van, ösztön tudat nélkül, tudatilag teljes körű azonosulás mindazzal, ami nem az alany. A következő kérdés pedig az, hogy mire vonatkozik a tudat, vagyis az alany miben tudatos. A tudás szokásosan valamilyen tárgyra vonatkozik, ami más, mint az alany, és ebben az esetben beszélhetünk ismeretről, de a tudás vonatkozhat az alanyra is, ebben az esetben az alany a tárgy is, és a megismerés folyamatában a tudás ilyenkor, a teljes megismerésig, ún. közvetett tudás. A teljes „megismeréskor”, amikor az alany és a tárgy (tudatilag) megszűnik és egymásba olvad, megszületik a közvetlen tudás. Ez amúgy a megvilágosodás.

Így amikor valaki tudatosságról (meg tudatos emberről és tudatos életről) beszél, akkor a legfontosabb tudni, hogy közvetett vagy közvetlen tudatosságról beszél, és ő maga mit ért a fentiek alatt, mert rögtön kiderül az ő tudatossága is, illetve hogy az közvetett-e vagy közvetlen.

Tudatos az az ember, aki kepes uralkosni cselekedetein, osztonein (peldaul:megtudja allni, hogy ne vagjon oda duheben);

erzelmein (nem hodol be, nem hiszi el sajat negativ gondolatait,tehat nem lesz depresszios);

kordaban tudja tartani sajat gondolatait (meditacioval megtanulhato).

A gondolatok csak azert lehetnek, mert van egy mindenkinek egy EnTudata (Ontudata), melyek nem azonosak a gondolatokkal, azoktol elvalaszthato.

Peldaul, kepesek vagyunk figyelni azt, hogy mire gondolunk. Tehat itt van a gondolat es a megfigyelo, aki EnVagyok.

Sur valaszaival egyetertek:

Jelenlet = a jelen pillanatban, a mostban letezni

Ontudatossag = ismerni valodi Onmagam (nem az egot)