Miért nem látom, hogy a rossz embereknek nehéz az élet és a jóknak könnyű, miért látom éppen az ellenkezőjét ennek?

Ez sokkal összetettebb, mint ahogy a karmát leírják, azért. Gondolj bele, ki dönti el hogy mi a jó és rossz? Ezek is csak emberi ítéletek. Nincs könnyű és nehéz, minden relatív, és nem tudjuk más sorsát, csak az érti teljesen aki benne van.

Akit te rossznak ítélsz meg az másnak jó, és aki jónak képzeli magát az másnak rossz. Ez persze nem azt jelenti hogy aki rosszat tesz az megérdemli jutalmul a hatalmat és pénzt.

A tetteink helyett sokkal inkább számít a mögöttes gondolat, érzelmi állapot, indíttatás.

Sokan akik jónak gondolják magukat nem veszik észre, hogy nem jóságból cselekszenek, hanem kétségbeesésből, önzésből, csak azért hogy mások is jót adjanak vissza, azért, mert őszintén adni akarnak.

És hogy lehet hogy a rossz embereknek "könnyű" élete van? Mondok két példát.

A szomszédasszonyunk egy gonosz, megkeseredett vénasszony volt, aki mindenkinek keresztbetett, mindenkire ordított, sértődékeny volt és hisztis - tehát mondhatni rossz ember.

Az ő hátteréről annyit tudok, hogy kiskorától fogva a földeken dolgozott, nem volt pihenés és nem volt választása, mint akkoriban sokaknak.

Nem volt "könnyű" az élete. Itt inkább a pszichológiai ismeretek tudnak segíteni neked a megértésben, hogy hogyan lesz valaki rossz ember, hogyan lesz valaki beképzelt vagy épp "altruista".

A korai tapasztalataiból megtanulta, hogy mindenki ellene van, nincs választása, és védenie kell magát. Emiatt lett érzelmileg labilis, agresszív és rosszindulatú. Ezzel mindenkit elűzött magától, és öregkorára egyedül maradt, a férjével, aki haláláig gondozta, míg 7 év ágybanvekvő betegség miatt meg nem halt (az utolsó 5 évben már agyilag kikapcsolt,félrebeszélt).

A másik példa, egy gazdag vállalkozó a városunkból. Látszólag semmi baja, könnyű élete van. Ez annak köszönhető, hogy már beleszületett a jómódban, biztonságba, így sosem tudtak benne megfogalmazódni olyan gondolatok, érzések mint pl. a kétségbeesés, félelem, szorongás, tehetetlenség. Így ezek híján, úgy indult neki a világnak, hogy minden lehetséges és minden sikerül. Ami így is lett.

A munkában sikeres, de mivel felszínes, nem tanult meg emberekkel bánni, felnőtt korában is olyan mint egy elkényeztetett gyerek. Nincsenek igazán mély barátságai, és hiába jóképű és pénzes, nem kell egy nőnek sem.

Hiába rossz ember, és hiába bánt másokat az egójával, nem valószínű hogy szembejön vele a csalódás, hiszen az ő szótárában ez nem ismert szó. Ez nem egy családi minta nála, amit eltanult volna, nem "rezeg azon a szinten" ha nagyon ezotérikusan akarunk fogalmazni,(habár én nem ebben hiszek).

Egyik élet sem jó vagy rossz az univerzum, vagy Isten szemében, ezek emberi ítéletek amiket ráhúzunk. Mindennek van oka, előzménye és következménye, csak általában nem látjuk át teljesen.