Valami videó arról hogy milyen lehet a halál után?

Mondjuk agykutatók már régen kimutatták, hogy ezek a fény meg hasonló élmények bizonyos agyterületek leállásából vagy zavaraiból következnek, amelyek ilyen hallucinációkat produkálnak; mesterségesen is előidézhetőek ugyanolyan élethűen a nevezett területek megfelelő bénításával/zavarásával.

Az agy annyiféleképpen tud átvágni minket, hogy még csak fel sem tudjuk becsülni a lehetőségeit. Régebben mindenféle hiedelmeket és vallásokat kellett kitalálni a megmagyarázására - ma azonban már megvannak az eszközök a vizsgálatára. Csak utána kell járni a bárki számára hozzáférhető eredményeknek.

Persze elismerem, sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, és még izgalmasabb is továbbra is megmaradni a hiedelmeknél és/vagy új, saját hiedelmeket kreálni, csak épp ezzel semmivel sem fog közelebb kerülni az ember igazsághoz.

Ami meg a másikra bámulást illeti hátulról, én ezzel régebben nagyon sokat kísérleteztem, és mily' meglepő, sokkal ritkábban nem jött össze, mint ahányszor igen - tehát az igenek bőven beleférnek a statisztikai valószínűségbe, vagyis hogy az illető valamiért épp akkor nézett vissza - és általában akkor se pontosan rám, csak valamerre a környékre. Ennyit erről.

"Csak utána kell járni a bárki számára hozzáférhető eredményeknek."

Mert azt is kéne tudni hogy az agy elektromos hullámokat bocsát ki ezért lehet az elektroenkefalográffal vizsgálni EEG, de ezt félremagyarázni már elég szemet csípő dolog!

Érdekes, a másikra bámulás nekem szinte mindig bejött, sőt még iskolában megfigyeltem, ha végig a tanárt, előadót bámulom, ő is engem! (Több tanáron, előadón, majdnem egy évtizedig.)

Tudtátok, hogy ez a háta mögött bámulásos dolog ugyanolyan "tudományosan igazolt" tény, mint hogy az ún. "halál utáni élmények" bizonyos agyterületek leállásából vagy zavaraiból következnek és ilyen hallucinációkat produkálnak?

Az elsőről, mint írtam, meggyőződtem, ezért elhiszem. A másodikra a magyarázat nekem nem volt hihető. Mert azt is tanultuk, hogy a tudománynak az agy hatalmas részéről fogalmuk sincs, elképesztően kevés az ismeret (emiatt vállalnak csak ha nagyon muszáj, agyműtéteket), ezen meg csak lazán kísérleteztek volna, nem 1-2 alanyon, hanem annyin, amivel meggyőző eredményt lehet felállítani??

Ezenkívül, mégha minden valóban így is lenne - ki tudja igazolni, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Hogy az agy leállása miatt lettek a hallucinációk az életből kilépésről, vagy az életből kilépés miatt keletkeztek az agyterületben leállások, zavarok, és emiatt a hallucinációk? Ha valamiféle nyomással az agyban elérhető ilyen hallucináció gerjesztése, bizonyítja-e ez azt, hogy az életből kilépéskor spontán nem történhet meg ugyanez?

És mi van, ha az indiánoknak van igaza, hogy ébren álmodunk, játsszuk a kis játékainkat és az álom, öntudatlan állapot a valóság?

Eredeti forrást nem olvastam, csak másodkézből szedett infók, utalgatások mindenütt ezekről a "tudományos kutatásokról". De nyitott vagyok rá, ha tudtok ilyen magyar (esetleg német) oldalt ajánlani.

"Tudtátok, hogy ez a háta mögött bámulásos dolog ugyanolyan "tudományosan igazolt" tény"

Forrás...?

"Mert azt is tanultuk, hogy a tudománynak az agy hatalmas részéről fogalmuk sincs, elképesztően kevés az ismeret (emiatt vállalnak csak ha nagyon muszáj, agyműtéteket)"

Téves. NAGYON sokat tudnak. Az is igaz ugyan, hogy NAGYON sokat meg nem, de NEM ezért vállalnak csak nagyon ritkán agyműtéteket, hanem a beavatkozás RENDKÍVÜL invazív jellege miatt. Egy dolog kiszedni pl. egy vakbelet, és egy egészen másik meglékelni egy koponyát. Már maga a meglékelés is kockázatos. Ha lenne rá egy olyan módszer, ami lékelés nélkül tenné lehetővé a dolgot (pl. nanotechnika), elhihetetd, hogy sokkal gyakrabban alkalmaznál, csak még nem tart ott a technika. De pl. mágnesezést, besugárzást már ma is használnak.

"Hogy az agy leállása miatt lettek a hallucinációk az életből kilépésről, vagy az életből kilépés miatt keletkeztek az agyterületben leállások, zavarok, és emiatt a hallucinációk?"

A kettő egy és ugyanaz. Egyrészt az agyad rendezi össze az érzékeléseidet, így ha azokban zavar keletkezik, és az érzékszerveid még rendben vannak, akkor kizárásos alapon az agyaddal van a gond. Másrészt pedig az agyat a test látja el oxigénnel, tápanyagokkal, stb., így ha ez az ellátás elkezd akadozni, az máris zavarokat eredményez, innentől pedig lásd fent.

Mi több, az "életből kilépés" nem egy használható fogalom, mivel rendkívül ritkák azok az elhalálozások, ahol ténylegesen egy pillanat alatt áll be a halál. Mondjuk ha száz emelet magasból lezuhanva szétkenődsz a betonon, akkor igen, de ez relatíve ritka, ugyebár. A legtöbb esetben a haldoklás elnyújtott, relatíve hosszadalmas folyamat, amely idő alatt fokozatosan, lépésről lépésre állnak le a különböző területek, zavarokat eredményezve - ezek pedig adott esetben különböző hallucinációkkal járnak. Ha pedig ténylegesen beállt a halál - az agyé is -, akkor értelemszerűen már hallucinációk sem lehetnek, mivel már az agy sem működik, így érzékelés sincs.

Érted már?

"És mi van, ha az indiánoknak van igaza, hogy ébren álmodunk, játsszuk a kis játékainkat és az álom, öntudatlan állapot a valóság?"

Bizonyítsák be. Tudod, ez úgy működik, hogy ha valaki állít valamit, akkor neki is kell azt bizonyítania.

"Érdekes, a másikra bámulás nekem szinte mindig bejött, sőt még iskolában megfigyeltem, ha végig a tanárt, előadót bámulom, ő is engem!"

Hű, ez aztán nagyon okkult, tényleg...

Az eszedbe se jut, hogy esetleg egyszerűen értékeli a figyelmedet, vagy pedig azon tűnődik, hogy mi a fenéért bámulod folyton ahelyett, hogy jegyzetelnél?

Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy énekesként léptél fel egy koncerten, hatalmas közönség előtt, és olyan érzésed volt közben, mintha valaki figyelne.

Hű, tényleg...? Nagyon paranormális, tényleg...

(15:11-es)

Vitatható a kérdés, mivel ezt kizárólag személyes tapasztalat útján élheti át adott személy, ennélfogva nem bizonyítható egyértelműen. Bár még ez sem biztos, hisz sokan számoltak már be klinikai halál során arról hogy pl. milyen tárgyakat láttak a kórterem szomszéd helyiségben annak dacára, hogy nem járt ott egyetlen alkalommal sem a páciens. Mindenesetre ha már itt tartunk érdemes elolvasni erről a témáról a Wikipédia sorait, hisz annak alapvetően tudományos szempontok szolgálnak az alapjául, tehát releváns. ( [link] )

Megnéztem az ajánlott filmet, nagyon klassz volt.

Én hinni akarok benne, nem is olyan rég ment át a "túloldalra" egy számomra nagyon fontos ember, remélem, h tényleg jó ott neki.

Másrészről nem mindegy, h mi van odaát, ha van valami?

Ha nincs, akkor az olyan, mint mikor mély, álomtalan alvásba zuhansz, ha pedig van, akkor annak meg nagyon örülünk:)