A leszületést a vágy okozza? Kikerülhető-e vajon így, hogy leszülessen valaki?
Ha nem hiszel benne, ne is olvasd tovább, és ne is valaszolj!
Ugye az ember csinál életében jót is rosszat is. És úgy megy el, hogy vannak dolgok, amiket megbánt, amit nem tett meg, de meg lehetett volna, amiket megtett de nem kellett volna, vagy csak simán, amin még javítani tudott volna, ami lehetett volna jobb is.
Szerintem ezek szülik a vágyat, hogy leszülessünk, mert ezeket akarja a lélek javítgatni meg tökéletesíteni.
Csak ez egy lehetetlen és végtelen küldetés, mert tökéletes soha nem lesz, olyan úgyse lesz, hogy adott életből semmi ne maradna ki, vagy semmin ne lehetne javítani, mert mindig lehet jobb. Az ember az aki azt mondhatja és meghúzhatja a határt, hogy ok, most ez ilyen, lehetne jobb is, de megelégszem azzal, amilyen ez volt.
Tehát...
Ha a lélek elfogadja az adott leélt életet, úgy ahogy az sikerült, és feladja a javítgatás meg jobbítás iránti vágyát, akkor ezzel feladja az inkarnálódni vágyást is, és akkor ott marad?
Na látod én az elsőtől undorodom, a második meg csak arra emlékeztet hogy ha innen eljövök, többé nem jövök vissza, tehát ez is depresszív érzetet kelt
Egy Magyaroszágon meg a lakosok többsége a szlovák határt nem lépi át soha
Mégha arra lenne is pénze, nem úgy szocializálódott hogy utaznia kell
Számomra nevetséges az összes ember aki ragaszkodik a nyomorult életéért
De az emberek között nem csak pszichiátriai esetek vannak.
Senki nem mondta, hogy az életet kötelező élvezni.
Lehet szenvedni is.
Be lehet tekinteni fogyatékkal élő közösségekbe is, azután elgondolkodni...
Hát szerintem meg pont az a pszichiátriai eset aki elfogadja az élet körforgását és nem látja be hogy mennyire értelmetlen itt lenni
Arról nem is beszélve hogy mennyire különböző életeket kell élnünk
Persze, erre találták ki a karmát/reinkarnációt
(Arra is kiváncsi lennék, hogy sima egyszerű földi halandók mégis honnan veszik azt a tudást amit a karmáról szereztek, persze ugyanezt a keresztényektől is meg tudnám kérdezni, csak abban abszolút nem hiszek)
Arra nem gondolsz hogy nem választás kérdése hogy élvezed e vagy sem?
Nyilván aki szerencsésnek születik az hogyne élvezné
Majd csak 60 évesen jut eszébe hogy hoppá minnyá meghalok én is.
Én magam is fogyatékkal élő vagyok. A fóbiák, a kiszolgáltatottság, “áldozat szerep” mind fogyatékok
De nem kell itt lenni, csak egy életet kell kibírni, utána se kép, se hang.
Mentális problémáktól szenvedő emberek is léteznek természetesen, de nekik is szakorvosokhoz kell fordulni, ha maguk nem bírják leküzdeni. Nem pedig szektás jellegű hülyeségekbe menekülni, mint a reinkarnáció stb.
Annál még az is jobb, ha egy keresztény közösségben ájtatos képpel az isteni szeretetről áradozik egész nap, elvégre mindenkinek lehet valami hóbortja...
Lehet, ennyi erővel a reinkarnációval is kábíthatná magát, csak szerintem az már tényleg túlmegy a józan ész határán.
Korábbit annyiban helyesbíteném (már nem emlékeztem pontosan), az idős hölgy arról beszélt, az élet értelme, hogy van mire visszaemlékezni. Azon belül a szex és az utazások a legjobb emlékek, illetve a család is szerepelt, ha jól rémlik.
És egy élet nem elég??
Főleg hogy kva nehéz megölni magad?
Főleg hogy ki kell bírni a szar szerkezetét, persze ha he van biztosítva a jövőd akkor azért könnyebb de ha a karmád egyre durvább dolgokat csinál akkor el sem merem képzelni hogy mi lesz a jövőben…
Így azért elég nehéz lesz nekivágni az öregedésnek
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!