Ki, milyen céllal ment vissza az előző életébe?

Van sokminden nálam... Alkoholista szülők, szorongás attól h én is lesullyedek, ebből adódik a pénztelenségtől való félelem. Van egyfajta félelmem kiadni a gyerekeimet a kezeim közül.. 5-7evesek lassan és egyetlen egyszer bíztam a nagyobbat nagyapara, míg szültem a kisebbet, és most nemrégiben egy koncert miatt, egy barátnőm olvasott nekik mesét...utóbbi volt a leghosszabb tavolmaradasom tőlük. Emiatt azt érzem munkát sem tudok vállalni, mert az egyetlen nagyszulotol is féltem őket ... félek h kárt tesz bennük, ahogy bennem is okozott (lelki)...de ha betegek a gyerekeim, nincsen kire bízzam, mert akitől féltem, az is távol, na meg nagyszülő is betegeken le?!?... Babysitterben sem bízom, nem volt még idegen velük. ..na és a nyarakat sem akarom, hogy az ügyeleten töltsék, úgy érzem ez is behatárolja a lehetőségeimet munka terén. Most hogy egyre nagyobbak, már lassan mehetnének táborba is, de munkám nincsen, mert eleve elutasitanak ha megtudják: kisgyerekes anyuka vagyok. Vállalkozni sem merek... Nagy a félsz, nagy a tét. S ott ugyanúgy ott kell legyek, akkor is ha a gyerekek felváltva betegek... De karrierkeresesben is vagyok, pont a gyerekek miatt gondolom hogy jobb lenne vállalkozni, otthon lenni, hogy mellette a családot is memedzseljem, de a régi nem a legideálisabb erre, S valami kreativra váltanék, de ami kreativitásuk van, vhogy nem tudom atforditani anyagi javakra..

Szóval ilyesmik vannak és van aki utaztatna... Kíváncsi is vagyok, de nem tudom pontosan hogyan is kellene bekiinduljak

Kedves 3as,nagyon köszönöm! Nagyon hasznos gondolatok!

***Apuka is itt van, sajnos sérült ő is és erősen hordozza a szülői mintákat...emiatt rá sem szívesen bízom őket, hiába szeretjük egymást, sztem ő nem ért" hozzájuk ...még...mert amúgy fejlődik ebben is... de ugye alapvetően ő az, aki dolgozik, így csak akkor tudnék magabiztos munkát vállalni, ha váltott műszakban lennék vele, de akkor sosem/alig találkoznánk. Ezt közös merlegeles után úgy döntöttünk, nem vállaljuk.

Azt hiszem ez valóban harmadlagos kérdés a munka kérdése ..pár éven belül életkoruknak fogva ez megoldódni látszik,mert lassan elvannak maguk is, de a bennem lévő ragaszkodást a feltes miatt(ami legfőképp a lelkük épségére irányul) azt jó volna kibogozni.

Kedves 4es, neked is köszönöm!

Nyomorusagos gyerekkorom volt, de úgy érzem elég tudatos vagyok az érzelmeimet tekintve, és tudni fogom kezelni ezeket az élményeket is.

Az ő szülei már nem élnek.. az anyám azota is alkoholista, bántalmazó volt mikor 18evesen apukamhoz költöztem, akiről szintén kiderült hogy alkoholproblémái vannak. Azóta ő tiszta, de ő viszont messze lakik és egy lomos, deszkakkal teleralott kerteshazban el, kb 200 szarnyassal,16 macskaval és egy kutyaval...a higiénia sejthető, de ezen túl magányos agglegenykent türelmetlen, hirtelenharagu. Pár órát kibír emberek között, de sajnos nagyon nagy nehézségekkel éli meg.

Ő ezért sem opció, de nem is túl közel lakik.