(Elméleti kérdés) Milyen az, ha valaki totális megvilágosodást ér el és eggyé válik az univerzummal? A pszichedelikus szerek ezt lehetővé teszik?

9, A heroin az megint más. Az érzéketlenné tesz. Üressé. Nem érzel fájdalmat sem kívül, sem belül. De nem is vagy képes úgy érezni. Olyasmi mintha bezárnának egy békés burokba, ahol végre senki nem tud már bántani, és semmi nem ér már el. Egy halálos nyugalom (de kb szó szerint). Viszont ez nem egy spirituális tapasztalás, csak a fizikai világról való leválasztódás. Egy boldogság.

Ezen a világon 2 nagyon tiszta boldogság van. Az egyik a stimuláns ág (pl kokain, mefedron). A másik a nyugalom ága (ópiátok, heroin). De ezek nem tudattágító szerek. Ezek tisztán boldogság, öröm állapotok.

A heroin ráadásul a saját tapasztalataim alapján tudatszűkítő is.

A hallucinogének tudattágítóak. Elmondom az LSD vagy a DMT (ayahuasca) durvábbak mint pl a heroin. A heroint bárki ki bírja, és max rászokik, de egy erős utazás nem kiszámítható. Nem tudni hova viszi az embert. Olyan mint egy vonat. Fel lehet rá szállni, de aztán a vonat gyorsul, megy valahová, és leállítani nem lehet.

10, Én azóta vagyok vallásos. Ugyan nem úgy képzelem el Isteni mint egy öreget a székben, de azt biztosra tudom hogy vannak erők amik ezt az egészet működtetik. Ezeket az erőket pedig már lehet Istennek hívni :)

Annó volt egy megvilágosodásszerű élményem is. Aki átmegy a nirvánán, az utána nem képes egy ideig semmi félelmet érezni. Abszolút, mintha a félelem nem is létezne. Hisz végig a haláltól fél az ember, de ott rájön hogy attól aztán nem kell :)

(Én gondolkodtam is hogy kiugrom az ablakon, mert az életem elég gáznak láttam.)

Ezért mondom hogy baromi veszélyes tud lenni. Egy ilyesmi után nem tudni előre hogy ki hogyan fog reagálni...

A válaszokat én megkaptam, de idővel a személyiségem visszarendeződött. Sajnos súlyos drogfüggő vagyok, de nem a hallucinogénektől. Ma ott tartok hogy nem tartok sehol. Már hallucinogéneket sem tudok szerezni, mert amint egy kevés pénzem lesz belövöm magam valami olcsó dizájner droggal. Most félek a haláltól, de mégis arra megyek. Túl nehéznek találom ezt az életet, és sosem voltam jó probléma megoldó. Végig menekültem, és hegyekben állnak a probléma halmazok amiket önmagam építettem. Most sem tudok szembenézni velük. Újra-újra menekülök, és rövid időkre ál boldogság állapotokba menekülök. Amíg tudok. Aztán majd eltűnök. De hát végül is itt sem voltam. Én tudom :D

Amúgy egy normális embernek hasznos lehet az utazás. Szerintem az emberek kb 1/4-e sokat fejlődne, és jobb lenne mindenkinek. A hallucinogének inkább a buddhizmus felé húznak, és azzal vannak leginkább köszönő viszonyban. Viszont minden vallásban van Isten, és szerintem mindegyik ugyanarról beszél.

A spirituális betekintés tehát jól is felhasználható. Csak jó alapokról kell nekiindulni.

Viszont van akinek nincs a helyén az élete. Ők hiába kapnak betekintést, lehet akkor sem tudják rendezni a dolgaikat. Nekik veszélyes.

Bad tripp akkor van ha valaki ellenkezik a szerrel. Mint írtam hullámszerű. Vannak tisztább, és szétcsavartabb állapotok. Van aki felszáll a vonatra, de nem ilyet akart. Le akar szállni. A hullámok pedig erősödnek, a vonat gyorsul. Ezt az ember nem bírja és pszichózist kap. A halukat átjárja a félelem, és rémképek sorozata jön. Az állapot beáll, és a használót már nem lehet kiszedni. Bad tripp. Vagy rajta is maradhat. 1000 ből 1 ember rajta marad, és élete végéig megőrül.

Ezeket viszont jórészt előre ki lehet szűrni. Pl pszichológiailag. Ha van aki ért hozzá.

Ebben a videóban pedig Chong An Sunim beszél a drogok, és a megvilágosodás kapcsolatáról. Lényegében hasonló mint amit Grimfox is írt.

Ezzel is egyet értenék, bár ő pont nem a hallucinogéneket emeli ki, hanem inkább a partidrogokat.

Viszont érdekes videó ez is.

[link]

Nem olvastam egy választ se, de valszeg enyém az első normális.

Nem lehet leírni, hogy milyen.

Egy átlag ember szemével egy átlag ember lesz, csak mindig jó neki.

A pszichedelikus szerek elindíthatnak és helyre igazíthatnak. Egy szóval, igen lehetővé teszik. De ha pár másodpercre olvasgatnál erről a neten te is látnád, hogy a legősibb dolog ez. Emberré válás előtt már kúltúra volt a pszichedelikumok fogyasztása.

Ha ez egy troll kérdés, és te isten vagy, akkor írj rám.

Ha nem, kérlek ne.

“Milyen az, ha valaki totális megvilágosodást ér el és eggyé válik az univerzummal?”

Ezt nem lehet szavakkal leírni.

Igazából nem eggyé válsz, hanem éntelenül megértetté, hiszen amíg a test él, addig a tudat is szükséges. Majd a test halála után feloldottá válsz.

Nem tudsz olyannal eggyé válni, ami már eleve adott. Ki az,aki eggyé válik? Akkor még jelen kéne lennie az ÉN-nek.

Hogyan lehetséges ez?

A jelen pillanatban való folyamatos éber tudatosság (felfogod “agyilag”, magas intelligencia által)

következményeként (nem akarva, elfogadóan, megismerően, figyelve)

dzshánák (tudati állapotok, tapasztalatok) jelennek meg,

amelyek érzéseket, érzeteket váltanak ki.

Ez még az ürességre is igaz. Még az ürességhez, üresség érzethez sem szabad kötődni.

Tehát továbbra is éberen, tudatodnál maradva, éntelenül figyelve felfogod a történéseket (ami valójában sem nem jó, sem nem rossz, sem nem semleges) nem kötődve, így a dzshána állapotok elmúlnak, mert nincs, aki kötődjön. Kitisztulsz.

Objektivitás marad. Tiszta tudatállapot.

De még ez sem oldja fel a karmát. A fentiek, csak megalapozzák a megértést.

A fentiek tapasztalása, továbblépése, majd a kitisztult tudat által a karma működését éntelenül, illetve a szenvedés okát megértve (ha akarod, bár a karma működésének a megértése a lényeg), feloldozod saját magad.

“A megváltás a megváltottban van.” Gautama

Gautama, ha már megvilágosodás.

Nem csak azért vált éntelen tudóvá, megvilágosodottá Gautama, mert csak elég volt így döntenie, hanem azért is, mert ő maga volt a karma mintapéldánya.

Az, hogy ő éppen úgy élt, úgy cselekedett, magas intelligenciája volt, az mind a karma következménye, ami életeken át alakította.

Az utolsó életének 29 éve, illetve az életének, ez utáni kereső, tanuló, tapasztaló időszaka, mind karmikus törvény szerint ment végbe.

Még életének vége is. Ezt ő pontosan tudta! Tudatában volt, mert felébredt, így látta a saját karmájának folyamatos működését, ezért “hallgatással fejezte ki beleegyezését” a meghívásra.

“Ekkor a Magasztos a délelőtti időben felöltözött, magához vette felsőruháját és alamizsnás szilkéjét, és a szerzetesek gyülekezetével együtt elindult Csunda aranyműves házába. Odaérve, leült a számára készített ülőhelyre. Amikor leült, így szólt Csunda aranyműveshez:

– Csunda, a vaddisznógombát, amit készítettél, nekem tálald fel. A többi sült és főtt ételt, amit készítettél, a szerzetesek gyülekezetének tálald fel.

– Úgy lesz, uram – válaszolta engedelmesen a Magasztosnak Csunda aranyműves, és a vaddisznógombát, amit készített, a Magasztosnak tálalta fel, a többi sült és főtt ételt, amit készített, a szerzetesek gyülekezetének tálalta fel. Ekkor a Magasztos így szólt Csunda aranyműveshez:

– Csunda, ami a vaddisznógombából megmaradt, ásd el gödörbe. Nem látok senkit a világon, sem az isteneket, sem Brahmát, sem az ördögöt, sem remetéket, sem papokat, sem égieket, sem földieket, aki meg tudná emészteni, ha eszik belőle, a Beérkezett kivételével.

– Úgy lesz, uram – válaszolta engedelmesen a Magasztosnak Csunda aranyműves, és ami a vaddisznógombából megmaradt, elásta gödörbe. Ezután a Magasztos elé járult. Odaérve, leült előtte. A Magasztos a Tanról szóló beszédekkel oktatta, buzdította, serkentette, örvendeztette az előtte ülő Csunda aranyművest. Ezután felkelt ülőhelyéről, és távozott.

Ekkor Csunda aranyműves ételének elfogyasztása után súlyos rosszullét fogta el a Magasztost. Halálos kimenetelű, véres hasmenése támadt, heves fájdalmak kíséretében. A Magasztos mindezt eszméleténél maradva, világos tudattal, panasz nélkül viselte el.”

Látható, hogy a karma törvénye folyamatosan hatott Gautama testére, hiába világosodott meg. A testére továbbra is hatott a karma, mert tudta, hogy a múltbéli tetteinek a következménye van a migrénes fejfájása, gerincfájdalmai mellett a vaddisznó gomba felszolgálása is. Amit elfogadott ítélkezés, ragaszkodás nélkül.

Összefoglalva:

Megvilágosodást, felébredést illeti.

Szükséges a magas intelligencia, a vágyak megélése mindaddig, amíg belül elégedettség nem tölti el az embert a földi vágyakat illetőleg. Vagy, ameddig meg nem érti, hogy nem lesz tőle nyugodtabb, boldogabb.

Mert a megélt, megértett vágyak önmaguktól oldódnak fel (milliárd-féle újralétesülés lehetősége miatt), de hiányérzet, illetve a tudatlanság a létforgatagban tart.

Szükséges a belső késztetés (hiányérzet) a megértés felé vezető úton és a megfelelő hely, a megfelelő idő, a megfelelő tanító. (Mert Gautama sem önmagától jött rá a dolgokra. Rávezették. A vége már a karmájának volt köszönhető.)

Majd a dzshána meditáció, illetve a karma (természettörvény) működésének (saját karma) megértése által, a megértés következményeként feloldozzuk saját magunkat.

Ez keveseknek adatik meg.

Mert ez mind karma.