Miért van az, hogy a tudománynak hiszek, mégis valami azt súgja több kell legyek húsanyagnál?
Figyelt kérdés
Szoktam meditálni és a tenyeremből úgy érzem valami mintha áramlana bizsergő érzés mellett( ha még rá is nézek közben hirtelen olyan elmélkedes fog el, mint ki vagyok én, miért vagyok ebben a testben, mi az életem célja stb.) közben egyfajta békét, nyugalmat erzek, néha idegen emberek, tájak képe ugrik be. Ráfogtam, hogy biztos csak álomképek ébrenlét és álom határán, mégis vannak gyanús dolgok az életemben, amik miatt úgy érzem nem ez az első testem és nem is az utolsó. Úgy érzem nem vagyok azonos a testemmel, ez csak olyan, mint egy autó számomra, amibe beülök és vezetem, de egynap kiszállok és ki tudja hová tűnök, mivé leszek. Lehet ostobaság, de gyakran képzelem magam egy fénylénykent, aki szabadon száll mindenféle fizikai akadályozás, kötöttségek nélkül. Embernek se igazán érzem magam, akármilyen hülyén hangozzék is, de semmilyen más földi élőlénynek se. Legszívesebben egy orbszerű kis fénygömbkènt szeretek képzeletben szabadon szállni ( képes vagyok ebben a formában láthatatlanna is válni amúgy akaratom szerint), de nem tudom honnan jött és miért ez a legkellemesebb, legmegnyugtatóbb képzeletbeli létezési forma számomra.2021. aug. 1. 19:44
2/3 Grimfox válasza:
A tudomány nem egy lezárt, teljes dolog, folyamatosan fejlődik, bővül, és a régit felülbírálja, ha kell. Hibás elgondolás, hogy aki "hisz" a tudományban, az nem hihet semmi spirituálisban. Erre bizonyíték, hogy rengeteg tudós vallásos. A spiritualitás és a tudomány nem kell, hogy kizárják egymást. A gond ott kezdődik, amikor "mi, és ők" táborra osztják a világot. A tudományra is szükség van, a spiritualitásra is. Ha a tudomány eltűnik, a spiritualitás is eltorzul. Vak fanatizmussá, és hasonlókká. Ha a spiritualitás tűnik el, akkor a tudomány válik gátlástalanná, az emberek, és később pedig a társadalom is megbetegszik. Ahhoz, hogy az ember normálisan működjön, szüksége van a józan paraszti észre, és mindarra, amit több ezer év tapasztalata, és tudása halmozott fel, és szüksége van lelki táplálékra is, különben kiég, és céltalanná válik. Vagy épp elkezdi isteníteni a tudományt, az anyagot, és már nem tudással, megértéssel, hanem hittel fordul felé. Szerintem teljesen normális, és egészséges dolog, hogy elfogadod a tényeket, amiket a tudomány tárt fel, és teljesen egészséges az is, hogy vágysz a szellemi életre is, ezen felül. Egyik irányba sem szabad engedni, hogy elszaldojon veled a ló. Az arany középút a legjobb.
3/3 anonim válasza:
Ha a tudatunk a testtől független azt előbb-utóbb bebizonyítja a tudomány is, csak még nem tartunk ott hogy ezt megtehessük
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!