Hisztek abban, hogy nem befolyásolhatjátok az életetek?

Vannak az életben "dolgok" amik mindenképp elérnek, és van egy saját egyéni "programunk" is amit követünk. A programon elvileg tudnánk változtatni, de ehhez rá kell látni hogy igazából mik vagyunk. Ez az egész világ (univerzum) egy ellentétekből álló folyton változó valami. Ezt mindenki a saját szemszögéből tapasztalja valahogyan. Viszont emögött van valami amit sosem láthatunk. Valami erők, hatások, stb - ezt az egészet létrehozták. Ebből viszont nem fogunk fel semmit, mert az agyunk képtelen rá. A lényeg viszont hogy igazából mi is az vagyunk ami ezt létrehozta. Tehát többek vagyunk mint amit magunkból látunk, és mi itt be hallucináljuk ezt az egészet, de mégsem ez a valóság amit annak hiszünk. Befolyásolni azért nem tudjuk egykönnyen mert alapjáraton azonosulunk a fizikai testtel, és komolyan vesszük ezt az egészet. Megszokásból követjük a szokásainkat, és a belén ivódott programokat. Mégha ezek folytonos szenvedést is okoznak, könnyebb benne maradni mint változtatni rajta. Ezért pedig aztán elér minket a sorsunk. Viszont bízni a láthatatlanban az nehezebb. Így van aki tudatosan inkább a szenvedést választja. Viszont nem kéne hogy így legyen.. Csak ugye a változtatás sokkal nehezebb.

Én hiszek abban, amiről a kérdés szól. Egy pár évvel ezelőtt néhány hónap alatt összeomlott az addigi életem számomra addig nem tapasztalt és teljesen váratlan dolgok miatt. Természetesen ezt nem jó értelemben írtam, hogy "összeomlott", bár ez sejthető is a megfogalmazásomból.

Ha semmit se tudnank tenni azert hogy mi tortenjen velunk, vagy mi ne tortenjen velunk, akkor allatoknak hivnanak bennunket, 100%osan oszton lenyeknek. De mivel erdekel minket a sajat sorsunk, megprobalunk tudatosan elni, s szandekosan elkerulni vagy epp belekerulni a veszelyesebb helyzetekbe. Lehet, hogy szuletesed pillanataban mar lehet tudni, hogy szinte szaz, hogy szivbetegsegben fogsz meghalni - lasd Gattaka(film) -, de csak akkor, ha nem ut el az auto fele annyi idosen. Ha minden amellett szol, s olyan eletet elsz, ami lehetove teszi, hogy szivbetegsegben halj meg, akkor abban fogsz, de nagyon nagy hibat vet az, aki hatradol es azt mondja, lesrom, ugy is az fog tortenni, ami tortenni akar, minek erolkodjek. Sokkal konnyebb elharitani teljesen a felelosseget, mintsem felvallalni, szembenezni vele es utolso verig kuzdeni... Mert ez az, ami emberre tesz minket: a tudatos elni akaras, s kuzdes.