Mi történik akkor, ha valaki letért az útjáról? Mik ennek a jelei?
Ha mondjuk a lélek ezt meg ezt akarja megtanulni, és ide és ide akar eljutni az életben, de nem ott van mégse. Meg se közelíti azt. Tehát az életfeladatával egyáltalán nem foglalkozik, nem is tudja, vagy ha tudja, akkor is ignorálja...
Ennek mik a következményei? Mik a jelei?
válasza:9 akkor az oda vezető útról kérdez vajon a kérdező?
Vagyis ez a cél? Hogy (újra) Önmagunk lehessünk?
9!
Akkor ha a lélek teljes, akkor minek választja, hogy inkarnálódjon fizikai létbe, és vágyai legyenek meg hasonlók, plusz még azt is elfeledhesse kicsoda és honnan jött?
Ez így olyan mintha átadná mindenét az egonak, aki gondolkodik, cselekszik stb helyette, mikor az nem is tud semmiről semmit. Ez így olyan mintha egy bölcs egy tapasztalatlan suhancnak adná át az irányítást...A bölcs mindent tud, neki már mindegy, a suhanc meg csak azt hiszi hogy mindent tud, és neki mindent szabad. Ha a bölcs mindent tud, minek neki a suhanc? Ha a suhancnak saját vágyai vannak (vagy épp, hogy nincsenek), minek neki a bölcs?
11
Olvastam olyan megközelítésekről (Lelkünk útjai c. könyv), hogy a lélek megtervezi a következő életútját, és abban bizonyos állomásokat, amiknek az életúton fontos szerepe van. És arra vagyok kívancsi, hogy mi van akkor ha egy ilyen állomást valaki kihagy, vagy elvét?
Vagy ezeket nem lehet elvéteni, és minden esetben megtörténnek?
Most tekintsünk el attól, hogy ténylegesen hogy van, mert azt nem tudhatjuk, ezek csak feltételezések.
De ha valamit nem jól látok, vagy nem jól gondolkodok, akkor javítsatok, azért vagyok itt. :)
válasza:12. Ez inkább olyan minha egy virtuális iskolában lenne a lélek ahol megtapasztal különböző szituációkat és ezekből levonja a következtetéseket.
Gondolom, az egész lényege hogy elérjen egy olyan szintet amikor már a földi korlátok sem tudják befolyásolni. Ez kb. olyan mint amikor egy sportoló különböző nehezítéseket használ edzés közben. Egy idő után annyira feledzi önmagát hogy a nehezítés már olyan mintha nem is lenne. A suhanc=nehezítés
válasza:11, Nem az a cél hogy elérjük a megvilágosodást. Ez csupán egy lehetőség. Lehetőségünk van felszabadulni az elme által kreált álomvilágból. De akár benne is maradhatunk.
12, Lehet azért mert az egység unalmas volt. Így meg úgy tűnik mintha valaki haladna valamerre :)
Igazából van az üres semmi. (Kb így lehet leírni.) Ez végtelen, és időtlen.
Ebben megjelennek a formák, és dolgok, de ezek meg is szűnnek. Minden ami keletezik, el is múlik.
Az üres tér (ami tudatos) viszont nem tűnik el soha, mert nem is keletkezett.
Most emberként ezzel a fizikai testtel vagyunk (nagy többségben) azonosságban. Viszont eredetileg az üres, unalmas, semmi vagyunk. Ami változatlan. Mindenki, és minden az.
Ezt viszont nem kell (lehet) elképzelni. El sem kell hinni!
Félre kell tenni a gondolkodást, és ha az elme leáll, de tudatos marad - akkor ráébred önmagára.
válasza:15
"Viszont eredetileg az üres, unalmas, semmi vagyunk"
Most akkor mégsem a Teljesség vagyunk?
Ha félreteszem a gondolkodást, hogy érem el a Bölcsességet?
válasza:16, Ahogy írtam nem lehet elképzelni sem. Mert az elme korlátolt.
Most szerinted ha elképzelni sem lehet, akkor le lehet írni szavakkal?
Üresség, teljesség, megvilágosodás, felébredés, abszolút, ezek csak szavak.
Hogy lehetne leírni amit el sem tudunk képzelni? Az elme nem képes a végtelent felfogni.
Pont hogy az elmét kell elhagyni, felfüggeszteni a működését.
A bölcsesség attól áll majd be, ha az elme egyszer átélte önmaga teljes ürességét. Mivel utána nem fog ragaszkodni már a benne megjelenő dolgokhoz. Így irányítás alatt tud tartani bármit. Mert már nem függ semmitől. De ez is egy paradoxon :)
válasza: válasza:18, Út igazából nincs. Önképünk van ami útjában van a valóságnak.
Hiszen az elme/test - amivel alapból azonosságban van az ember - mulandó, és folyton változásban van. Amik viszont igazából vagyunk az végtelen, és állandó (ezért az a valóság, az igazi természetünk).
Helyes, vagy helytelen ebben a duális világban van. Cselekedetek vannak, és aztán azok következményei. Megélhetjük ezt jónak, vagy rossznak is. Amíg azonban az elme, és az egó az irányító tényező, addig mindig jórészt szenvedést tapasztalunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!