Mi történik akkor, ha valaki letért az útjáról? Mik ennek a jelei?
Ha mondjuk a lélek ezt meg ezt akarja megtanulni, és ide és ide akar eljutni az életben, de nem ott van mégse. Meg se közelíti azt. Tehát az életfeladatával egyáltalán nem foglalkozik, nem is tudja, vagy ha tudja, akkor is ignorálja...
Ennek mik a következményei? Mik a jelei?
A cél ismerete fontosabb, mint az út maga, ha úgy veszed.
Ha valóban van út, akkor az egy célhoz vezet.
Ha letértél az útról, akkor a cél ismeretében vissza is találhatsz ugyanarra vagy egy ugyanoda vezető útra.
Szóval mi a Cél?
1es! Az akadályok mért terelnénk valakit vissza a helyes útra? Az akadály inkább akadályoz, akár jó, akár rossz irányba megy valaki, de nem terelget...Vagy ha terelget, akkor hogyan?
3as! Nincs cél...Legalábbis nem tudok róla, hogy lenne...
4 feltetted a kérdést, és ha van út, van utazó, akkor az út vezet is valahová.
Haladhatsz oldalirányba, ez esetben ugyanott kötsz ki. De ha a cél a Felfele?
6
Na de akkor az lenne a földi lét lényege, hogy a fizikai léttel az elmének legyenek vágyai, meg céljai stb.
Akkor, ha ezért jöttünk, miért van az, hogy vannak, akiknek nincs ilyen céljuk vagy vágyuk (tudomásuk szerint)?
7, Nem az a lényege hogy legyenek vágyaink, céljaink stb. Ez csak az elmével történő azonosulás következménye.
8, Mi is eredetileg azok vagyunk, csak most ezt elfelejtettük.
Ez azért van így mert a fizikai testtel, és az elmével, egóval azonosítjuk magunkat.
Csak le kéne állítanunk a gondolkodást, és akkor rájönnénk hogy nem változó dolgok vagyunk igazából. Van valami ami végig látja a változást, de ez a belső üres tér változatlan. Ha erre a látszólagos semmire sikerül áthelyezni a nézőpontot akkor azzal azonosulunk amik igazából vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!