Miért van a magyarságnak ilyen rossz, viharvert történelmi karmája?

"Másrészt pedig azért nem sok európai nép mondhatja el magáról, hogy többször kiürült az országuk, annyira gyötörték a népet."

A harmincéves háborúban Brandenburg és Pomeránia lakosságának 70%-a eltűnt.

Bulgáriában nem 150 évig volt török megszállás, hanem 500 évig. Gyakorlatilag fél évezredre kizuhant Európa fejlődéséből az egész Balkán, s a bolgárok elvesztették a történelmi esélyüket arra, hogy olyan erős és virágzó középhatalom legyenek, mint a Magyar Királyság. Nekik nem lehetett se Nagy Lajosuk, se Mátyásuk, se Károly Róbertjük.

Lengyelország nem 3 részre szakadt, mint mi, hanem a három szomszédos nagyhatalom szőröstül-bőröstül bekebelezte az egészet, több mint 100 évre eltűnt a lengyel állam a térképről (a bábállamokat ne számítsuk önálló nemzetállamnak). Sőt, amikor az I. világháború után végre felszabadultak, a régi területeik jó részén olyan államok jöttek létre, mint Fehéroroszország vagy Ukrajna, de a németeknél és az oroszoknál is maradt bőven lengyel föld.

S ha már az I. vh-t lezáró békediktátumoknál tartunk: a kurdok örülnének egy Trianonnak, de nekik még államuk se lehet, pedig harcolnak érte keményen. Egy nép, ami 4-5 idegen országban vegetál, másodrendű állampolgárként.

De ha erős a gyomrod, keress rá a holodomor szóra. Sztálin 7 millió ukránt éheztetett halálra mindössze két év alatt.

Mindezek persze nem kisebbítik a magyarság szenvedéseit, mert valóban nem volt a mi történelmünk se egy lányregény.

De Európa történelmének annyi sötét, felháborító és véres fejezete van, hogy szerintem nehéz lenne olyan népet találni, amelyik nem dúskál a történelmi tragédiákban.