A kisbabák/ kisgyerekek látják a szellemvilágot?

Nagyon jó memóriám van, szinte mindenre emlékszem ami velem történt eddig, pedig elég koros ember vagyok már.

Mégis ha visszaemlékezek a gyerekkoromba, amiket láttam, ahhoz képest Alice csodaországban csak egy kis jelenet lenne.

De ahogy feljebb is írta valaki, a nevelésnek nagyon fontos szerepe van egy társadalom fenntartásában, így egy idő után már alig észleltem ilyen dolgokat, majd egyszer csak semmit sem láttam ezekből a dolgokból.

erről volt már szó a gyerekválalás kategóriában is, a hideg is kirázott a sztoriktól, plusz amiket neten találtam mellé amiket gyerekek mondtak

a saját babám is sokszor hozta rám a frászt olyanokkal, hogy a falnak "beszél" és mintha követne a szemével valamit a falon, egészen míg mellém ért...

vagy egyedül volt a szobában üvöltött, annyira sírt, apkodtam a konyhában a kajával, egyszer csak hallom, hogy az üvöltés hirtelen abbamarad elkezdett kacarászni, nevetni, egyre jobban...de ahogy beléptem rám nézett és abbahagyta és nézte, hogy hoztam enni.

A babona szerint látják. Ahogy az állatokról is azt tartják, hogy látják. De valójában nincs rá logikus magyarázat, miért látnák. Az érzékenyebb gyerekek megeshet, de a gyerekek szeme is ugyanolyan szem, mint a felnőtteké. Ami szabad szemmel nem látható, azt ők sem látják. Az elméjük valóban nincs még annyira kötöttségekhez szokva, de ez nem jelenti, hogy képes érzékelni azt, ami amúgy nem látható, és főleg azt nem, hogy ezt vizuális ingerré alakítanák.

Viszont az igaz, hogy amikor látnak valamit, nem próbálják tagadni, hogy lehetetlen, nem kötik őket logikai buktatók, és ezért ha véletlenül észlelnek valamit, elfogadják hogy az ott van, nem tagadják le, hogy az valójában lehetetlen.