Tényleg igaz, hogy a kisgyerekek látják a szellemeket addig, amíg az anyukájuk el nem kezdeni mondani nekik, hogy szellemek nem is léteznek?

Mi most voltunk kinn a temetőben az apósom sírjához. A másfél éves fiam úgy nevetgélt, mutogatott, gagyogott, mintha szórakoztatta volna valaki. Folyamatosan egy pontra figyelt. Majd ugyanezt a dédiék sírjánál újra.

Egyébként mi a férjemmel ettől függetlenül hiszünk abban, hogy van valami. Történtek velünk ilyesmi dolgok, így ez csak megerősít minket benne.

nem nem nem és nem. nem a középkorban élünk. Ha tudnának beszélni, akkor megcáfolnák.

Azért viselkednek így a gyerekek csecsemőként 3., mert ilyenkor ösztönlények.

Én kisgyerekként nem emlékszem rá hogy akár 1 darab Caspert is láttam volna.

Hidd el, az ember megjegyzi az ilyesmit...

ma 00:41

Olvastad amit írtam??

Velünk a férjemmel is történtek dolgok, velünk kettőnkkel egyszerre, mindketten jóval 20 év felett jártunk (nem gyerekkorban külön-külön), hanem egy időben és helyen, tehát nem bebeszéltük magunknak...

20 évesen már nem voltatok gyerekek!

A kisgyerekek fantáziája végtelen. Amíg nem tudnak beszélni,addig nem is tudják elmondani mit látnak,hallanak,képzelnek.

A temetőben pedig a fák susogása,stb is felkelti egy gyerek figyelmét. A lakásban pedig a fal mintája,árnyék vagy bármi más.

Csak ma sokan még mindig a középkorban hiszik magukat,és mindenütt szellemeket látnak.

Ez valtozo. TEhat van amikor latja, erzi, de nem minden esetben fog megszunni ez a fajta adottsaga. Mert amikor tisztaban azzal, hogy mit lat, vagy erzekel, akkor azt kinevelni belole nem lehet!

Ugyanis amikor a gyermek azt erzekeli, tisztaban azzal, hogy mit erzekel, tehat tudataban van annak, hogy a szellemet latja!

Ha netan errol leszoktatni akarjak, esetleg "csendben" marad, de nem jelenti azt, hogy ezzel elis felejtette.