Szerintetek ez lehetséges? Szellemekkel való kapcsolat

elég szkeptikus vagy az olyan dolgokkal szemben hogy szellemek..egyszer mikor anyukám elment egy jósnőhöz,én nem voltam ott,soha nem is látott még és anya is először járt nálla így esély nem volt rá hogy ismerjen engem /minket.

De a nő olyan dolgokat mondott rólam amit így nem tudhatott volna alapvetően.szinte teljesen leírt,tudta milyen vagyok meg minden..de nem is ez a lényeg.

Mondta hogy én egy indigó gyerek vagyok.ez annyit tesz hogy mikor még a méhben voltam a kezdetekben volt egy ikertestvérem,aki levált,így nem született meg,viszont a képességei rajtam maradtak.Azt mondta a jósnő,hogy én érzékelem a túlvilágot,szellemekkel tudok kapcsolatban lenni és megérzem ha valakinek nagy a taszítóereje,vagyis annyira unszimpatikus,hogy nem bírok megmaradni a környezetében és velelyéig romlott ember-tudom hogy mindenki érzékeli azt,hogy ki mennyire szimpatikus vagy sem,de ez más!mikor ezt anya elmondta nekem,én olyat nevettem rajta hogy elkezdtem sírni meg fetrengeni a nevetéstől,hogy miket össze nem hord az a nyanya meg hasonlók..És egészen tavalyig nem is hittem ebben,megfeledkeztem erről.

Igen,egészen tavalyig,mikor meghalt a mamám..A temetés után nem bírtam itthon maradni,mindenhol ott volt a lakásban,éreztem hogy figyel,közel van,mikor van ott ahol és mikor nincs,pontosan meg tudtam mondani hogy hol áll,ott mindig hidegebb volt a levegő,egyszerűen szörnyű volt itthon,már azt beszéltük szüleimmel,hogy elköltözök itthonról,mert én ezt nem bírom..Maradtam végül,de óriási volt a nyomás.nagyjából 9 hónapig volt ez rendszeresen,majd elmúlt.eltelt egy hónap,és valamiért lementünk a pincébe(bérházban lakunk) és legszívesebben sikítva rohantam volna fel onnan,mert olyan sok negatív energiát éreztem,meg hogy egyfolytában néznek meg amit mamámnál is,hogy hihetetlen.azóta nem merek lemenni a pincébe sem..és ha még ez nem elég akkor múltkor elmentem egy tök idegen helyre és nagyon szép volt a lakás meg minden,én meg ugye mivel szeretek felmenni az emeletekre meg imádom a magasságot,így most sem hagyhattam ki hogy felmenjek a tetőtérre.a földszinten nem is volt gond,ahogy haladtam felfele és a lépcsőfordulóhoz érkeztem,meg kellett hogy álljak,úgy éreztem nem tudok tovább menni,valaki van ott,nem vagyok egyedül,majd nagy nehezen legyőztem ezt,és felmentem teljesen..és ugyan az az érzés fogott el mint a pincébe és otthon.azonnal lejöttem és a lépcsőfordulónál már semmi.mintha nem is velem lett volna,már nem éreztem azt a negativitást,és a más jelenlétét..más nem volt ilyen eddig ennyi volt,de nagyon rossz..és nem érzem mindenhol ezt sem,csak bizonyos helyeken.nem nézek horrort meg ilyeneket amibe ilyenek lennének,nem magyarázom be magamnak,örülök ha ezt nem kell átélnem.mi lehet ez?lehet benne valami amit a jósnő mondott?annyit hozzá tennék hogy mamámmal elvoltam,de nem volt olyan szoros a kötelék.

15/l