Szeszil kérdése:
Miért érzem mindenkin azt, hogy utál?
Figyelt kérdés
38 évet leéltem és nem találtam senkit aki csak úgy önmagamért szeretne.Itt gondolok barátságra,egy ismerős szimpátiájára és persze a szerelemről nem is beszélve.Bármilyen közösségbe mentem ,mindenhol lenéztek,szóra se méltattak akivel pedig összebarátkoztam azokról mindig kiderült,hogy csak számításból vannak velem.Valóban lehet,hogy ez lenne a sorsom?Van ilyen? Szemétkedő beszólók kérem kíméljenek.2012. szept. 26. 14:45
1/10 anonim 
válasza:
válasza:Van, és ilyenkor az ember hajlamos azt hinni, hogy minden esetben csak a többi ember volt a hibás. Minél több a csalódás, annál nagyobb a meggyőződés, hogy a többi ember összefogott ellenünk, míg mi semmiről sem tehetünk.
2/10 A kérdező kommentje:
Igen valóban én is így érzem.Főleg azért mert nem is igen beszélgettem velük,így meg sem ismerhettek bármilyen megítélésre.
2012. szept. 26. 15:06
3/10 anonim válasza:
válasza:Én azt azért nem hiszem, hogy 38 év alatt még senki sem közeledett volna hozzád őszinte szándékból. Nem lehet az véletlenül, hogy válogatsz a barátokat illetően is?
4/10 anonim válasza:
válasza:Mivel ezotériához írtad, így remélem nem fogtok lehurrogni.
Van olyan, hogy valakinek erősebbek a megérzései (tisztán érző, de lehet, hogy csak bontakozik a képesség) és valóban érzi a mások által küldött érzéseket. Viszont addig, amíg ez a képesség nem működik tökéletesen, addig magára veheti az érző a sok negatív érzést (főleg ha önbizalom hiányos) és közben csak az emberek többsége tele van gondokkal és ettől árad belőlük a negativizmus.
Értitek, mire gondolok?
5/10 anonim válasza:
válasza:Nyilván mert valóban utálnak. De 38 év alatt, azt nem hiszem, hogy mindenki utál...
6/10 A kérdező kommentje:
# 4/5 Igen, ez valószínű.Nem tudom beazonosítani az irányát.Csak érzek valamit és nem tudok vele mit kezdeni.Tényleg nagy önbizalom hiányban szenvedek ,pont ezért.Csak azt nem értem,hogy a pozitív jelzéseket ,miért nem veszem.Rosszul értelmezek dolgokat ,emiatt már sok csalódás ért.Van olyan aki ezt sose tanulja meg?
2012. szept. 26. 18:43
7/10 anonim válasza:
válasza:A pozitív dolgokat hajlamosak vagyunk nem észrevenni, vagy természetesnek venni. Az nem "üt" meg.
8/10 anonim válasza:
válasza:Amikor érzed ezeket, gondolj arra, hogy "talán tévedek", így kis idő elteltével másként fogod lefordítani, amit érzel. Lehet, hogy elgondolkodsz a másik nyűgén-baján és máris nem veszed magadra.
9/10 anonim válasza:
válasza:Üdv a klubban,sokszor én is így érzem.A bizalmam az emberek felé egy nagy nulla.Szerintem nem ártana egy agydoki.Lehet,nekem is kéne,de én nem megyek.
10/10 anonim válasza:
válasza:én a helyedben keresnék egy pszichológust. komolyan. ez enyhe paranoia és a megérzéseidtől részben független. az majd helyes irányba terel... mg kellene próbálnod nyitni az emberek felé. akkor majd több pozitív visszajelzést kapsz. ne sajnáld magad ennyire. mindenki a saját sorsának a kovácsa. tegyél magadért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!