Kislányom egy csúnya bácsit lát, hogy kezeljem ezt az egészet?

"Olyan írjon már csak aki hisz a szellemekben"

most olvastam jobban, hát lehet akkor a szülőben van a hiba... szegény gyerek, komolyan... ha már valaki racionálisan akarja megmagyarázni, ami talán előnyére válna a gyermeknek meg a sárba pontozzák. Ez ma Magyarország. Bár elhiszem, ennyire unalmas szürkék a napok, kell valami "izgalom"...

Aki hisz benne, az nyilván azért hisz, mert már volt ilyen tapasztalata, tehát hozzá tud fűzni valamit.

Aki nem hisz benne, nem tapasztalt ilyesmit, az idebüfögi, hogy "szellemek nincsenek" vagy valami troll választ, amiről azt hiszi, hogy vicces. Nem vicces és nem jutunk előrébb vele, ergo jobb, ha nem fárad a válasszal, mert maximum piros pacsival tudjuk érte jutalmazni

#26

Na figyelj csak. Az én anyám felkeresett szakembert, nem is egyet, mivel megrögzött szkeptikus volt és miután nem egyszer láttam, érzékeltem olyasmit, amit ő lehetetlennek gondolt, elvitt a nagy pszichologus szakemberekhez, akik ugyan semmi bajomat nem találták (biztos ők is hülyék...), semmi okosat nem tudtak mondani. Mindig megkaptam, hogy "ugyan már, csak fantáziálsz!"

És szépen magamra maradtam a félelmeimmel, ami nagyon szar érzés egy gyereknek!

Föleg, ha később rájön, hogy a saját szülei is inkább bolondnak nézik ahelyett, hogy hinnének neki és megnyugtatnák.

Hogy a panellakások mennyire érintettek "hullaügyileg" arról az alábbi sztori jut eszembe. Budapest, XV. kerület, ÚJPALOTA. A főváros egyik legnagyobb alapterületű lakótelepe, melynek egy része a felszámolt Pestúlyhelyi Temető helyén épült. És bizony, első időben azokban a házakban, amiket effektíve a temető helyén építettek, bizony nagyon furcsa tapasztalásokat éltek át az újonnan beköltözők. Külön érdekes, hogy a hetvenes évek elején, bőven a kommunizmusban nem volt ilyen széles körben elfogadott a szellemvilág és a spiritualista dolgok, mint most. Akkortájt pláne furcsa volt ilyesmit átélni. És ezek tények, nem kitalációk.

A kérdező kislánya is láthat akár egy olyan szellemet, ami egy, a lakótelep építése előtti korban elhunyt bácsié. Amúgy az is igaz, hogy néha sokáig vannak magukra hagyott holttestek lakásokban. Mi is voltunk úgy, hogy ki kellett menni ajtót nyitni egy lakáshoz úgy, hogy hetek óta nem látták a szomszédok a bácsit. Inkább nem mesélem el, mi fogadott ahogy rátötük az ajtót. (Tűzoltó vagyok)