Fel szoktatok oldódni a létben?
Mert én úgy érzem, feloldódok. Csak lebegek, nincsenek határok. Sírni szeretnék, olyan szép létezni. Mintha belefolynék az emberek kezébe, a sajátomba. Gyengéd szívek. Néha pedig, mintha nőne a nyomás bennem, összesűrülök, mégis végtelenséget érzek. Csendes és lassú hömpölygés az űrben, mint a kis csigák néma tapogatása, olyan finom. Átlátszóvá válok, és minden átfolyik rajtam.
Ti éreztek hasonlókat?
#2 Vagy vizet, olyan édes hogy feloldódik.
#3 Ok akkor marad a józan/ éber állapot vagy a meditáció.
Józanul talán még furább, mint tudatmódosítót fogyasztva.
#4 Nem furcsa érzés, természetes, de igen, életteliséget is ad.
#5 :)
Éberen, meditálva.
#8 Pedig én pont abból indulok ki, hogy tudatosan megélem a testem, érzéseken, érzeteken keresztül.
És ez, ahogy mélyül a figyelmem, egyre nagyobb szabadságot generál.
Hát leegyszerűsítve.
A meditációban A test ellazul s nincs feszengés, az agyad meg nem foglalkozik a külvilág bájával, pár pillanatig nincs stressz. Ez a nyugalom qva jó. Felemelő érzés.
S valahol a tudatmódosítók is ezt teszik, az alkohol s a drog. csak az ezért, a stressz mentes pillanatért cserébe, kicsinál és felemészt.
Ha éber állapotban a stressz meg se ragad, akkor kb mondhatjuk hogy az ember megvilágosodott.
Él, teszi a dolgát csak nyugodtan. Felesleges para és aggodalom nélkül, boldogan.
S azt, először hasonlóan éli meg az ember. Tripp, flash vagy mi? Egy élmény amit újra és állandóan érezni akar. (csak ő tudatmódosítók nélkül érte el így azokra nem függhet rá.) 🙂
De lehet stresszt vált ki, hogy nem érti el ismét... Minden esetre, az élmény bár felemelő de fura.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!