Miért fogadják el a tudósok a mágia létezését, amikor létezik, csak nem a szokásos értelemben?
Mielőtt átrakatjátok a kérdésemet az Ezotériában, vagy hülyének néztek, hallgassatok meg.
Van fent a Youtube-on egy Isaac Arthur nevű jövőkutató, aki minden hipotézisét tudományos tényekkel támasztja alá, érdemes több videóját is megnézni.
Van egy videója, címe Infite Improbability Issues azaz "A végtelen lehetetlenségek kimenetei".
Arról beszél benne, hogy a világunk egyáltalán nem egy fogaskerekes gépként működő mechanisztikus rendszer, ahogy a késő 19. század tudósai gondolták, hanem a kvantummechanika miatt rengeteg esemény történik látszólag véletlenül. A kvantummechanika "many-worlds interpretation" azaz "sok világ értelmezése" szerint végtelen számú párhuzamos univerzum van, ahol más az eredménye egy ilyen véletlenszerű, szó szerint kiszámíthatatlan kvantumeseménynek.
Például megpördítesz egy pénzérmét, hogy fej vagy írás legyen. Minden pördítésnél megvan arra a 0.001% esély, hogy pont akkor az érmét alkotó egyik rézatom szénatommá transzmutál. 0.00001% esélye, hogy egy csoport rézatom, egy szén, hidrogén és oxigén atomokból álló cukormolekulává, és 0.00000000000000000000001% esélye, hogy az egész pénzérme hopp átváltozik egy gumimacivá, akár Haribó márkájúvá, akár egy olcsó lengyel koppintássá, akár valami ehetetlen mérgező dologgá, ami csak úgy néz ki, mint a finom édesség.
A sok párhuzamos világ között kell lennie olyannak, ahol ezek közül legalább egy lehetőség valóra vált, és olyan is, ahol semmi szokatlan nem történt. Olyan is lehet, ahol gibbonpisivé transzmutált mondjuk a pénzérme fele.
Namármost, amikor valamire gondolunk, valamit akarunk, valamibe tudattal, érzelemmel beleéljük magunkat, azzal nagyfokú aktivitásba kapcsoljuk idegrendszerünket. Az idegrendszerünk működése elektrokémiai alapú, és rengeteg kvantummechanikai eseményt befolyásol, ahol váltakoznak a töltések, pumpálódnak az ionok az idegsejtek között stb.
A Káosz Mágia nevű technika szerint, ha eleget végzünk ilyen kísérleteket, van esélye, hogy pont az akaraterőnk által gerjesztett kvantumhatások fejtenek ki valami makroszkópikus hatást a világra.
Pl. rajzoljunk le egy egeret és tegyük le elénk az asztalra. Hogy jobban szokatlanná, rituálissá, és agyunknak fontossá tegyünk az eseményt, gyújtsunk meg két fekete gyertyát, és furcsa illatú füstölőt, és tegyünk be a magnóba mondjuk gregorián zenét, miközben légzőgyakorlatokat végzünk. Ezzel egy nagyobb intenzitású, kevésbé profán állapotba kapcsoljuk idegrendszerünket.
Nyújtsuk ki két kezünket a rajzegér felé, és koncentráljuk arra, kívánjuk azt teljes akaratunkból, hogy változzon át egy igazi élő egér. És nem csak a dolog látványát képzeljük el, hanem annak hangját, szagát, a testének melegét. Tapasztaljuk meg fantáziánkban a várható végkifejletet. Ezzel drámaian megnöveljük az esélyét annak, hogy a papíregér véletlenül igazi egérré transzmutál.
Sőt, valószínűleg rengeteg párhuzamos világ van, ahol az ottani megfelelőnk épp ugyanezt csinálja. Kell lennie egy világnak, ahol a varázslat sikerül, és a papírrajz egy igazi egérré változik.
Ti mit gondoltok erről az elméletről?
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Mielőtt bármi fajta véleményt mondanék a kérdéskörben, elárulnád nekem, miért kellene foglalkozni a tudománynak egyáltalán a mágiával? Fontos lenne a válaszod a véleményem árnyalásához.
"Mielőtt bármi fajta véleményt mondanék a kérdéskörben, elárulnád nekem, miért kellene foglalkozni a tudománynak egyáltalán a mágiával?"
Mert a tudomány minden dologgal foglalkozik, ami létezik, és mint ahogy fentebb kifejtettem van esély rá, hogy a mágia is létezik.
válasza:23-as vagyok
Látod, itt csúszik el az érvelésed:
"Mert a tudomány minden dologgal foglalkozik, ami létezik, és mint ahogy fentebb kifejtettem van esély rá, hogy a mágia is létezik."
Mint több válaszadó kifejtette, és magad is láthatod, hogy a tudomány nem mindennel foglalkozik, ami létezik. Ugyan, dehogy foglalkozik mindennel. A tudomány egy keretrendszer, egy hiedelemrendszer (ld. Csányi V. ide vonatkozó írásait) saját viszonylatokkal, belső törvényekkel stb. E keretrendszeren belül objektív, a keretrendszeren kívül értelmezhető dolgokkal pedig v elutasító/negligáló (mint itt töb válaszadó is kifejti) vagy érdektelen/gyáva.
A te kérdésed kiindulópontja, h a tudomány érvényességének abszolutizálása. Gondold át, mi a kedvenc zeneműved. És tedd fel magadnak a kérdést, hogy azt a zeneművet, ami ezreknek, tízezreknek okoz örömet, melyik tudós hozta létre? Látod, h vannak komplett életterületek, amikkel -a tudomány előre megfontolt szándékú, saját magát intellektuális rövidlátásra ítélő önkorlátozása miatt- sose foglalkoznak a tudósok. Attól még létezik, ugye?
válasza:#24 hatalmas butaságokat írt, de egy dolog igaz belőle: a tudomány NEM foglalkozik mindennel, ami létezik.
A tudomány csak és kizárólag azzal foglalkozik, ami mérhető és bizonyítható (vagy cáfolható).
Pl. a tudomány ezért SEM foglalkozik az istenek létével, mert ők nem mérhetőek és nem bizonyíthatóak - még akkor sem, ha esetleg léteznek.
A mágia egy kicsit más kérdés.
HA ez a mágia mérhető, akkor a tudomány foglalkozni tud vele. Ami meditációs módszert itt leírtál, azt LEHET vizsgálni, hogy van-e egy adott hatása, pl. ha koncentrálsz egy kockadobásra.
Kapaszkodj meg: VÉGEZTEK ilyen vizsgálatokat. Nagyon sokat, nem csak egyet-egyet.
Az jött ki belőle, hogy ha létezik is ilyen hatás, az annyira kicsi, hogy gyakorlatilag használhatatlan.
Nem tudom, hogy te pl. mit szólnál egy olyan lifthez, ami 1000 esetből csak egyszer visz fel a ház tetejére? Az igaz, hogy akkor egy pillanat alatt.
Használnád? Elégedett lennél vele?
Ja, és 100 Ft minden fuvar. Akkor is, ha nem visz fel.
válasza: válasza: válasza:Sajnos(?) nem csak az fontos, hogy mennyire összeszedett.
Egyszerűen nem igaz.
Ezek után már bármilyen is lehet.
válasza:Mi logikus benne?
A tudománynak nem tiszte, nem feladata és nem célja ezen kérdésekre válaszolni. A zeneművészettel a zeneművészek foglalkoznak, ahogy a filozófiával a filozófusok. Ezek adják komplementerként a tudománnyal együtt az emberiség kultúráját.
Akkor van gond, ha a laikusok elkezdik összemosni a tudományt az áltudományokkal, fantáziavilággal, legendákkal.
Mivel a kérdésben említett mágiára semmiféle bizonyíték nincsen, és a kvantummechanikával való összekötés, levezetés egész egyszerűen hiányzik, ezért nem szabad összemosni a határokat. Mindenki maradjon a területén, ne akarjunk tudománnyal igazolni legendák létezését.
A tudós sem fog nekiállni metrikát felállítani a zeneművek kvantitatív értékeléséhez, és nem áll neki filozófiai kérdések boncolgatásának sem. Mert nem ez a dolga.
válasza:Kvantumfizikuszoltán megint? /O\
A mágiát milyen operátorral írnád le? Vagy esetleg egy végtelen mátrix sajátértéke? Tudod, pont az a baj, hogy sokak számára a fizika, főleg a kvantumfizika ilyen hablatyot jelent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!