Szkeptikusok, hogyan jellemeznétek a spirituális Istent, ha fény derülne létezésére?
Szkeptikusok, ha kiderrólne, hogy egy felsőbb tudat hozta létre a mi univerzumunk és teremtett minket ilyenné a világunkat meg olyanná amilyen. Milyen megállapításokat tennél Istenre?
Tegyük fel egy pillanatra, hogy van Isten, mert egy értelmes ember minden lehetőséget megvizsgál. Azt szoktátok válaszolni, hogy ti jól érezitek magatokat a helyetekben és minden embernek meg vannak adva eme jó érezés lehetősége, csak nem ismeri fel miként teheti a körülményeket magáévá. Ha kiderülne, hogy egy felsőbb Isten teremtett minket, miként látnátok a világot és Istent?
Ha fény derülne létezésére, gondolom megszűnne a hit. A vallások lényege a hit.
Változnának az emberek, ha tudnák, hogy van Isten? Ezek szerint mindig is létezett. Nem hiszem, hogy sok lényeges dolog változna. Isten viselkedése megváltozna, ha tudná, hogy tudjuk, hogy létezik? Örülne neki? Ha igen, akkor miért nem fedte fel eddig magát előttünk? Tehát valószínűleg nem örülne, vagy hidegen hagyná őt. Ez nekünk jót biztos nem jelentene.
(Van hogy hiszek Istenben, van, hogy kételkedek.)
"Tök tuti."
"Zsír."
"Bivalyos arc, komálom."
Amint fény derülne létezésére, maga a tény adná meg magyarázatát.
Továbbiakban nem lenne mit magyarázni...
Nem értettétek meg a kérdést ! Az derülne ki, hogy van Isten, az hogy milyen, azt nem tudni, csak abból amit teremetett, a világból.
A világ alapján milyen Isten?
Nem, szerintem te nem értetted meg, hogy mit jelent az, hogy szkeptikus.
A szkeptikus az nem tippelget. Nem találgat. A szkeptikus azt hiszi el, amit bizonyítani tud, és azt is többszörösen megvizsgálja, ellenőrzi, hogy nem lehet-e benne hiba, nem csapta-e be magát valahol. A szkeptikus az mindig KÉTELKEDIK és kérdez. Még ha valamit el is hisz, mert olyan tömérdek a bizonyíték, és olyan kevés az ellentmondás, hogy erre kényszeríti, még akkor is mérlegeli az egyéb lehetőségeket. A szkeptikus kételkedik a saját érzékeiben, a saját eszében, és mások állításában; és többszörös bizonyítékot kér, mielőtt ezt feladja.
Nem tudom, hogyan képzeled el a "bizonyítást", de tegyük fel, hogy Isten leereszkedik Budapest közepén, és azt mondja: igen, én vagyok Isten, én teremtettem mindent.
A szkeptikus számára ez annyit bizonyítana, hogy valamiféle lény azt állítja, hogy ő teremtett mindent - se többet, se kevesebbet.
De mondjuk, tegyük fel, hogy az egészen már túl vagyunk. Egy olyan világot képzelek el, ahol Isten bizonyosság. Ahol a tudósok kiástak egy ősi romot, és ott találták felírva a falra világító neon betűkkel, hogy "Én, Jehova/Zeusz/Krisna stb. építtettem mindezt, tutira bízhatsz ebben". Ahol az imádkozók statisztikailag szerencsésebbek, ahol isten megsúgta valakinek a lottószámokat, ahol valaki naponta beszél istennel és ezt kísérletekkel is igazolta. Ahol felnagyítottak egy atomot, és ott találták ráírva, hogy "kakukk!" Ahol tömérdek történelmi dokumentum igazol rengeteg csodát, de még jobb, ha a csodák még ma is, folyamatosan történnek.
Ahol olyan mennyiségű bizonyíték van kézben, hogy a legmegrögzötteb szkeptikus is el kell hogy ismerje, nem csak azt, hogy valódiak, de hogy a nekik tulajdonított ok is helyes.
Tudnánk ezek után, hogy Isten milyen?
!!Semmivel nem lennénk közelebb hozzá!!
Annyit tudnánk, ha mondjuk tegyük fel, hogy egy olyan istenről beszélünk, aki elindította az univerzumot és a továbbiakban nem foglalkozik vele, hogy ezt megtette.
Igazából nem is látok semmi lényegi különbséget egy ilyen világés ez között. Jó, isten teremtett, nagy dolog. És? Ez a mostani állapotunkon semmit nem változtat?
Ami egyedül kijelenthető lenne, az az lenne, hogy isten (vagy valami, amit ami annak nevezünk) felhetetőleg valóban megtette és megteszi ezeket a dolgokat, és hogy a tevékenysége hasznos (ha az a fajta isten) az emberek számára. Egy olyan isten, aki mondjuk betegeket gyógyít, mondható, hogy emberi mércével "jó".
De még mindig túl sok lenne a bizonyalan kérdés, és a régi bizonyítékok sem tűnnének el. Mondjuk, lejön isten, és azt mondja, hogy én csináltam az embert, hatezer éve, csoda-agyagból. Jó, akkor mi van a többi bizonyítékkal, ami ennek ellentmond? Mi van a kiásott százezeréves homo sapiens csontokkal? stb. Mondjuk, isten beleszáll a fejedbe, és egy pillanat alatt elvisz egy univerzum körüli útra vagy mittomén, amivel bebizonyítja, hogy igenis minden úgy van, ahogy ő mondja. Még ezek után is joggal kérdezhetnéd tőle, hogy akkor mit keres itt ez a sok ellentmondás? Ki teremtette? Ő? Ha ő, akkor miért?
Ha erre az a válasz, hogy "csak b#sztattalak titeket; direkt másmilyen világot csináltam nektek, én írtam az összes ősi vallást meg aggattam fel a csillagokat, hogy azt higgyétek, van ott valami", ez is egy lehetséges válasz, persze.
A világ alapján milyen isten? Lássuk:
- valószínűleg szereti a sötét anyagot és a hidrogént, mert jó sokat teremtett belőlük.
- szereti a szenet, és azt akarja, hogy csatlakozzon más elemekkel.
- utálja a gondolatot, hogy a fénynél bármi gyorsabb lehet.
...Egek, ez olyan értelmetlen. Milyen alapon jelentem ki, hogy isten szereti ezeket? Lehet, hogy utálja, és valami teljesen más megfontolásból csinálja.
Tudod, mi bosszant? Azt mondod, hogy a világ alapján, amikor azt gondolod, hogy "a Föld alapján".
Még azt se jelenthető ki, hogy isten mondjuk, szereti a baktériumokat (vagy az életet úgy általában), különben a Holdon és az űrben is azok nyüzsögnének. Vagy nem. Lehet, azt szereti, ha sok helyez jutnak. Ki tudja?
Egyzserűen teljesen értelmetlen a kérdésed. Ha annyi bizonyosodik be, hogy van isten, akkor ennyit tudunk, hogy van, és kész! Nem tudjuk, hogy mit reggelizik, hogyan gondolkodik, még abban se, hogy csak egy van belőle. Ezeket mind egyenként, külön még be kell bizonyítanunk!
Nem adhatsz a kezembe egy kör alakú rajzot és kérdezheted meg, hogy "ez alapján milyen a Hold". Azt mondhatnám, amit látok, hogy szürke és kerek. (Ha nem színezted be, akkor meg azt, hogy fehér. Ha pirosra színezted, akkor meg azt, hogy piros.) Ha azt mondod, hogy voltam a Holdon, itt van, ezeket találtam, ezt X ember tanúsítja, ezt előttem X ember megcsinálta azonos eredménnyel, ez a megfigyelésem ezzel meg ezzel a másik kutatással egybehangzó - igen, akkor a szkeptikus azt mondja, rendben, látom minden oldalról megvizsgáltad a kérdést, szerintem igazad van.
Erről szól a szkeptikus megismerési módszer. Nem arról, hogy találunk egy "talán" igazságot és kiválasztjuk, amelyik nekünk tetszik.
Annyit tennék hozzá, hogy a szkeptikus nem közvetlen bizonyíték-hívő. Nekem mindegy, hogy voltál-e személyesen a holdon. (Persze, ha lettél volna, az a bizonyítékok között előkelő helyet kapna.)
Ha valaki kiszámítja, hogy a hold mozgása és súlya azt sugallja, hogy norvég hódsajtból van, ezt megerősíti egy norvég hódsajtgyáros, és ez egybevág azzal, ahogyan másvalaki szerint a hódsajt visszaveri a fényt - be van bizonyítva. Nem teljesen - soha nem lehet teljesen -de mindenesetre elmondható, hogy a lehetéges magyarázatok között ez a legjobb. HA ez a legjobb. Ha valaki azt mondja, hogy a sajtgyárosok kitalálása az egész, és ezt meg is tudja okolni, erős bizonyítékokkal, talán neki hiszek. Vagy azt mondom, szép munka fiúk, nem tudom, kinek van igaza, mindkét lehetőséget megjegyeztem. Miért kellene azt mutatnom, hogs végleges választ tudok?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!