Mit jelent szerintetetk a Mágia szó?

[link]

Sajnos a magyar Wikipédia szokás szerint nem hangsúlyozza a fogalom valóságtól elszakadt mivoltát.

Az angol oldal eleve így kezdődik:

[link]

This article is about beliefs and actions employed to influence supernatural beings and forces.

"Ez a cikk természetfeletti lények és erők befolyásolására alkalmazott hiedelmekről és cselekedetekről szól."

Tehát ott szerepel legalább a "hiedelem", meg azt is tudjuk, hogy a természet felett nincs semmi, tehát ez az alapállás.

A magyar Wikipédián több esetben megfigyeltem, hogy spiritiszta / ezoterikus (azaz nem valós) elméleteket úgy ad elő a szerzője, mint aki kibírja röhögés nélkül, ez nem szép dolog. A Wikipédia célja nem lehet néphülyítés.

A mágia szó a dolgok lényegibb / valódibb valójuknak (a mag-juknak) a működési elvét és a beléjük való, ezen a szinten történő, beavatkozást, beavatkozás képességét jelenti.

"Mag-ia".

Kinek ezt, kinek azt.

Én pl. megkülönböztetve használom a varázslathoz képest.

2-eshez hasonlóan szerintem is MAG-asabb tudás a lényege. Mégpedig a MAGasztos dolgo ismerete. Az igaz tudás viszonont csak a megvilágosodásra törekvőké. Így én a mágia kifejezést is olyasmire használnám, ami a világ rendjébe illeszkedő, önzetlen.

Az azonban kénytelen vagyok elfogadni, hogy a többségnek ez eszébe sem jut.

Ez is egy nyelveken átívelő ősi szó. A teljesség igénye nélkül a szóbokor néhány tagja (melyek alakban és jelentésben is közel állnak, jellemzői a kicsiből naggyá válás)

mag, (ön)maga, (magatartás, stb.) magán, magány, magas (magnify), magasztos,

magvas=átvitt ért. tömör, velős, magol (lényegét elsajátítja), magzat,

mágia, mágus, mágikus (eng:magic), máglya, mágnes (magnetism), mágnás, magnitude, mega, magiszter, ... stb, stb.

Érdekesség még és idevaló, hogy a magok elnevezése mennyire hasonlít, ha a rokon hangzókat is figyelembe vesszük:

mag-makk-mák- stb (g és k rokon hangzók)

mogyoró-meggy-magyal- stb, (g és gy is rokon hangzók, zöngés-zöngétlen párok)

bükk-bogyó, stb. (m és b is rokon hangzók - a náthásak tudják :) )

Van még bőven, most ennyi. (nyilván vannak ellenpéldák is, de ez a mennyiség is elképesztő...)

Hihetetlen, hogy ezen az oldalon mennyien csak írnak, nem olvasnak. Semmi köze ilyen magyar szavakhoz, ne vicceljünk! Linkeltem már:

"A mágia (ógörög: μαγεία) ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le."

Petsze 5-ös!

A latinmagis-hez sincs köze.

Ez mind véletlen egybeesés...

lol

6.

Nem jön ez össze neked, mert az ógörög korábbi eredetű, mint a latin, úgyhogy ezzel nem mondtál semmit.

Ami igazán nevetséges, a 4. beírás.

Tehát azért, kell véletlennek elfogadni szemmel látható értelmi egyezést, mert a görög korábban volt.

Hát ha neked így jó, gondold ezt.

Én az alapján ítélem meg a dolgokat, hogy a világ egészének rendje szempontjából mi ál össze értelmes kerek egésszé.

pl.:

a legkorábbi fenmaradt magyar nyelvű evangéliumban így fogalmaznak, mikor Jézus visszaadja a világtalan szeme világát (a vak látását - hogy mindenki értse)

"Én vagyok a világnak világa"

Ilyen értelmi és filozófiai összecsengést az eredeti görög evangéliumban sem tudsz kimutatni.

Vagy mikor az utolsó vacsoránál Jézus kenyeret és bort kinál - ..egyétek ..igyátok

...ez az én TESTem, ez az én VÉRem.

És ismerjük a kersztény testvériség fogalmát.

Melyik másik nyelvben létezik ilyen formában a TESTVÉR szó?

8.

Ezek ilyen jehovás szövegek szerintem, tehát irreleváns az egész produkció.

Nyelvi / nyelvészeti logikáról is elég furcsa elképzeléseid vannak szerintem.

Én ezt találtam:

‘a természetfeletti hatalmak befolyásolására végzett babonás műveletek, szertartások titkos tudománya’

Mivel természetfeletti nem létezik, ezért inkább a természeti erők befolyásolásáról beszéljünk, de a többi rendben van. A mágusok mai szóhasználattal mondva papok voltak.

A szellemidézés esetleg lehetne természetfeletti, ha a szellemeket természetfelettinek tekintjük. Én a szellemeket természetes jelenségnek tekintem, amit csak azért tekintenek természetfelettinek, mert nem tudják megérteni. Csak azért, mert nem értünk valamit, még nem lesz természetfeletti.