Szerettetek halála után kaptatok jelet, pl állat formájában?

A mi virágaink anno évekig csak

Döglődtek, a legjobb gondoskodás ellenére is. Anyu halála elötti napokban is le voltak kókadva, virágzasnak jele sem mutatkozott. Nos anyu hajnalban szenderült jobb létre, vagyis inkább az éjszaka közepén. Lényeg hogy reggel, mikor kimentem az erkélyre, az összes virágunk legszebbb pompájukban virágzott. Nem lehetett nem észrevenni, hogy kicsattannak az egészségtől. Teljesen elámultam.

Tudni kell, hogy anyu nagyon szerette őket, csak hiába foglalkozott velük, valahogy nem akartak beindulni. Biztos vagyok benne, hogy anyu üzent nekünk a virágokkal.

Még par napig csodaszépek voltak, de aztán újra visszaestek a szokásos csoffadt állapotba és megmakacsolták magukat.

Nos kb egy évvel ezután, szülinapom elött kértem anyut, hogy ha itt van még, szülinapomra adjon valami jelet magáról. Pár óra múlva, ahogy kiléptem a bejárati ajtón, az ajtó melletti cserépben egy fehér kis kupacot vettem észre. Mérgelődtem is, hogy ki dobta bele a cserepembe a papirzsebkendőjét. De közelebb hajolva megláttam, hogy az nem zsepi, hanem egy fehér jacint, csak épp szára nem volt, csak a kinyílt virágai. Mennyi esély van rá, hogy alig egy nap alatt a repedezettre száradt, sosem locsolt földböl november közepén egy amúgy tökéletes játszint nő ki, szár nélkül? Abban a cserépben volt egy játszint hagyma ugyan, de már több éve nem nyílt, csak mindig elfelejtettem kidobni, azért volt ott az a cserép. Erre tessék...

Anyura vall az is, hogy ez szülinapom elötti napon történt, mivel az volt a szokása, hogy általában már egy nappal elöbb köszöntött fel.

Vagy még különösebb:

Nagymamám a lányom születése elött egy évvel hunyt el. Pont nem élhette meg hogy dédmama lesz.

Nos sok év múlva, mikor lányom már általános sulis volt, egyszer azt álmodtam, hogy nagymamám a lányomat várta a suli folyosóján, mert adni akart neki valamit. Huncut mosollyal félig előhúzott valamit szövetkabátja belső zsebéből, ami színét, mintáját tekintve egy vásári mézeskalács szívre hasonlított. Végül mami eluntava várakozást és az ajándékot visszacsusztatva a zsebébe azt mondta, majd később odaadja.

Erre immár a valóságban.. Másnap vidámparkba mentünk a lányommal és nyert egy képkeretet, ami nagyon hasonló egy mézeskalács szívhez.Soha sehol máshol nem láttam még hasonló képkeretet sem. Nem hiszem, gogy ezek a dolgok csak úgy véletlenül történnek.