Hova tartozok én?

Nem én találtam ki. Orvosok kutatják évtizedek óta. Sajt magam is ismerek ilyen embert. Nekem elhiheted ez egy kényszerpálya. Nem akarnak ők ilyenek lenni. Nekik is fáj, hogy nem tartoznak sehova, de nem tudnak másmilyenek lenni.

Egy normális embernek is vannak különc érzései, de csak ritkán magányos élethelyzetekbe jön elő és nem tart sokáig. Mihelyt társaságba kerül autómatikusan felveszi at társasaági kommunikációs formát. Képes együtt örülni dolgokon. Átérzi más emberek élethelyzetét és együtt tudnak szórakozni. Egy autista erre képtelen. Ilyenkor bemeséli magának, hogy ő sokkal fejlettebb másoknál és belelát mások gondolataiba, amire mások szerinte képtelenek, holott ő az aki nem képes mások verbális kommunikációját fogni, mert nincsen rá érzékelése.

Nem egy jó állapot, de nem kell elkeseredni. Az is jó ha keresel más ilyen jellegű aspergeres társoságot. Ma már neten sok ilyen nyitott társoság van, de segít eligazodni a pszichológus is. Fontos hogy legyen aki vezessen, mert önkontrol nélkül hamar sátánistákhozn scientológusokhoz vagy szektába sodródhatsz

Kutatni és tudni két külön dolog. Az orvosok és kutatók csak következtetéseket szűrnek le mindenből, és a következtetéseikből felállítanak egy elméletet, majd azt elfogadják valóságnak.

A következtetés a valóság igen távol állnak egymástól.

"Önzőek és buták az emberek ."

Ez különbözteti meg az embert a rovaroktól. Hangyák, méhek, csótányok.

"8 éve nem találok magam mellé senkit"

Talán, ha nem keresnéd olyan ész vesztetten, melléd is kerülhet valaki! Nem azt mondom, hogy mindent le kell kakálni, lesz ami lesz alapon, mert igényesnek kell lenni! De az igény ne legyen teher amit feleslegesen cipelsz és hajtasz!

"mintha kést forgatnának a szegycsontom alatt"

Ezt az érzést a látott dolgok csak előhozzák. Ennek a valódi oka a nyelőcsőben van. A belső hártyája el van öregedve. Az első és legfontosabb érzékszervünk a nyelőcső. Már születésünk előtt megalapozza további életünket, fejlődésünket.

# 12/19Kutatni és tudni két külön dolog. Az orvosok és kutatók csak következtetéseket szűrnek le mindenből, és a következtetéseikből felállítanak egy elméletet, majd azt elfogadják valóságnak.

A következtetés a valóság igen távol állnak egymástól."

Te aki mondjuk aspergeres vagy hogyan tudod objektíven megítélni magad ? Objektíven egyedül az orvosok tudják kívülről. Már nagyon sokat tudunk az aspergerről, nem én találtam ki. Minden orvosi kutatás egybehangzóan azonos jegyeket ír le, amik ugyanazon fejlődési rendellenesség szignifikáns tünete. Amit a környezetemben láttam aspergeres barátaimon ugyanúgy beleillik ebbe az orvosi képbe

# 13/19 Már bocsi de nincs semmi ilyen bajom :D és nem vagyok marslakó sem :D az aspergereseket meg ne tessék bántani !

"

Senki sem bántja őket. Örülök, hogy nem érzed magad aspergeresnek. A betegnek nincs ugyanis betegség tudatuk.

---

Elvonatkoztatva : tegyél próbát. Keress random ismeretlen embereket, akiknek nincsen tapasztalata, előítélete rólad. Lehet akár netről is ilyen csoportot találni. Menj be közéjük és nézd meg mennyire tudsz együtt örülni, lenni velük. Legyen egy közös hobbi. Pl fiúk foci, lányok shopping vagy cosplay. Ha el tudsz egy hétvégét így tőlteni legalább 3-4 személlyel akkor nem vagy aspergeres.

Nincs is jobb mint összejönni egy közös hétvégi sörözésen kibeszélni a focicsapatokat egy bajnoki rangadó mellett vagy csajos cosplay cuccokat varrni egy shopping után. Ha ugyanúgy fogsz őszintén szórakozni ezalatt, mint ők, akik szintén először látnak, akkor nem vagy aspergeres. Egy normális ember ugyanis ilyenkor felüdűlve szórakozik. Valszeg én is ezt fogom tenni 7végén csak haverokkal.