Miért hisz az emberek többsége a szabad akaratban? Miért hisznek a 'lélekben', és abban, hogy többek vagyunk puszta bonyolult gépeknél?
Fizikus hallgató vagyok, viszonylag kimagasló IQval, és nem találtam eddig semmi olyat, ami azt sugallná, hogy van lélek, hogy van Isten, hogy van értelme az életnek, hogy többek vagyunk bonyolult, de fizikailag majd egyszer esetleg leírható gépeknél.
És Occam borotvája azt sugallja emiatt, hogy ezek a dolgok mind nem is léteznek. Gépek vagyunk, nincs Isten, nincs lélek, nincs értelme az életnek.
Nem túl pozitív ebben a megyőződésben élni, és nem hagy nyugodni a kérdés.
Hozzászólások?
Nektek mi a véleményetek?
Kérlek amit írtok, azt indokoljátok meg. Pl. az is elég hogy "nem tudom racionálisan megmagyarázni, de hiszek Istenben, és érzem hogy létezik". De az pl. nem elég hogy "Van lelkünk, hülye vagy, miért ne lenne??"
Ez inkább vallási kérdés, főleg azért mert egy kissé értelmetlen területet feszeget.
Ezek vallási, filozófiai kérdések, és ha elkezdünk tudományos módszertannal bizonyítani köztudottan olyan témákat, amik egyszerűen nem a tudomány hatókörébe tartoznak... annak csak felesleges vita lesz a vége.
Pontosan azért mert a vallások alapja a feltétel nélküli hit. Innentől te hozhatsz bármilyen bizonyítékot, feleslegesen töröd magad.
Másfelől vannak kérdések amiket lehetetlen tudományos módszertannal igazolni. Ezek főleg a filozófiai kérdések, és olyanok amikkel a természettudomány nem foglalkozik.
Harmadrészt a kérdésre az a válasz, hogy hinni egyszerűbb és misztikusabb valami felsőbbrendűben, mint a szürke valóság. A hit az emberi elme egy védőpajzsa a valóság ellen, ezért így vagy úgy de része az életünknek. Lehet mélyen mindenki agyában ott rejlik ez, mivel az agy folyamatosan küzd a valóság elfogadásával... amibe beletartoznak a nem bizonyítható kérdések, vagy az emberi elme által feldolgozhatatlan elemek.
Ha erről a kérdésről akarsz vitázni, vagy bármilyen kijelentést tenni, akkor először világosan definiálnod kell, hogy mi az a szabad akarat, mi az a lélek.
Az ilyen viták azért szoktak parttalanná válni, mert senki sem veszi a fáradságot, hogy pontosan definiálja ezeket, gondolván, "hát ezt mindenki tudja". Pedig dehogy tudja. Még megközelítően se.
És akármilyen definíciót is adunk, ha az pontos és világos, már a válasz is automatikusan benne lesz.
Teljesen egyetértek.
Kérdező a kihangsúlyozott kimagasló IQ-jával definiálhatná a szabad akaratot meg az élet értelmét :)
Fizikus hallgatóktól egzakt definíciókat várunk! Ejnye.
Fizika hallgató létedre eléggé el vagy tévedve itt a fogalmakkal.
Szabad akaratunk természetesen van, még a kutyának is van, ő is dönthet az olyan borzasztóan nehéz kérdésekben, hogy először a vízből igyon, vagy a kajából egyen. Te is dönthettél volna úgy, hogy nem írod meg ezt a kérdést. A szabad akarat kérdése eleve a vallásokból jön, hogy akkor most Isten akarata szerint élünk, vagy mi van? Isten létezik? Nem. Tehát a kérdésed megválaszolásra került. Az evolúció megáldott minket öntudattal, ezáltal erősebb szabad akarattal. Továbbá, nem gépek vagyunk, hanem biológiai élőlények. És nem, ennél valóban nem vagyunk többen. Lélek, szellemek meg ilyen hülyeségeket hagyjuk meg az okkultistáknak.
A lélek dologban teljesen egyet értek veled, abban is, hogy csak gépezetek vagyunk. A szabad akarat viszont fizikai vonatkozásában is vitatható. A neuronok működése a mai napig nem 100%-ig tiszta, ezért nem tudjuk megmondani, hogy a quantum folyamatok mennyire befolyásolják azt. Mivel ezek a jelenségek valós randomizációval rendelkezhetnek, ezért ilyen esetben mondhatjuk azt, hogy egy döntés előtt álló gondolkodó lény jövőbeli döntése nem prediktálható, akkor sem, ha az agyának minden kis részecskéjét ismerjük. Ez lenne szerintem a legközelebb a szabad akarat fogalmához. Persze az is lehet, hogy az idegi működés egy kiszámítható mechanizmus, mint egy óra, így pedig megjósolható a gondolkodás, tehát a döntések is. Itt szerintem valóban nem beszélhetünk "igazi" szabad akaratról. Persze a nyelvünkben általában nem is ezt értjük szabad akaratnak, hanem azt, hogy kényszerítve vagy-e valamire.
Szerintem az emberek egy egyszerű ok miatt hisznek a lélekben, ahogy Istenben, és a halál utáni életben is: Evolúció. Evolúciós szempontból a lehető legrémisztőbb dolog a halál. Az élet úgy fejlődött ki, hogy elsődleges célja a saját génjeinek terjesztése, ezt pedig a halál szinte mindig gátolja. Ezért félünk tőle.
Az emberi evolúció nagy találmánya még a minta felismerés. Ennek egy mellékterméke, vagy "túlműködése", hogy olyan helyeken is felfedezünk mintákat, ahol valójában nincsenek. Értelmet próbálunk adni a dolgoknak, miérteket keresünk. Ugyanígy okot keresünk a saját öntudatunknak. Ez kombinálva a tudat alatti halálfélelemmel egy kellemes opcióként tünteti fel a lélek fogalmát. Két legyet egy csapásra: a halálfélelem és az élet értelmetlensége is meg van oldva. Ezt már csak kiteljesíti az isten vagy istenek léte, és a mennyország, Valhalla, Nirvana, vagy amit akarsz. Persze sokan bele sem gondolnak az ilyesmibe.
A vallások is úgy működnek, mint az evolúció: a vallás számára hasznos "gének" megmaradnak, a haszontalanok kivesznek. A vallás számára hasznos, ha ösztönös félelmekre épít (említett halálfélelem, pokoli szenvedés, kiközösítés), az is hasznos, ha a kétkedést elítélendőnek tartja, így nehéz elindulni a kritikus gondolkodás útján, illetve ha magyarázatot ad olyan dolgokra, amiket tudományos műveltség nélkül nehéz megmagyarázni (szivárvány, mint Noé ajándéka, villám, mint Zeusz fegyvere, dopamin felszabadulása stimuláló környezetben, mint a Szentlélek). Ezek a vallásos elemek az emberi fejlődés során beleivódtak a gondolkodásunkba, akik ebbe beleszülettek, azoknak nehéz elhagyniuk őket. A mai napig természetesnek tartunk olyan dolgokat, mint láthatatlan lényekhez beszélni, vagy repülő lovakban hinni, így a lélek fogalma még a nem vallásosok számára sem tűnik extrémnek, ezért lehet ilyen népszerű. Mikor megkérdeztem vallásos embereket, hogy miért hisznek ilyesmiben, nagyon sok olyan választ kaptam, hogy
"Sok ember hisz benne, akkor biztos van benne valami."
"Mi van, ha az ateista téved? Inkább leszek hiába vallásos, mint hogy a pokolban égjek."
"Jól éreztem magam a templomban, tehát biztosan a Szentlélek szállt meg."
"Az ateisták szerint az élet értelmetlen és a halál után nincs semmi. Én nem akarok ilyen szomorú világban élni."
Nem tudom, mennyire válaszoltam, de jól esett kiadni a véleményem. :)
Kedves Kérdező!
Véleményválaszt írok, ahogy kérted.
Amilyen kategorikusan fogalmazol a metafizikai és spirituális oldaláról az életnek, az hiteltelenné teszi a kijelentésedet a kimagasló IQ-dat illetően. Aki nem látja be saját világképének a határait, az mennyire lehet intelligens? Ha vmit nem látsz és/vagy értesz, az nincs is?
"Gépek vagyunk," Te csak a saját nevedben nyilatkozz.
"nincs Isten, nincs lélek," Írd oda a kérdésedhez bátran: nincs tapasztalatod Isten és a saját lelked létét illetően. Ezt próbálod a világra vetíteni.
"nincs értelme az életnek." Írd oda a kérdésedhez: te magad nem látod/vagy képes megteremteni/felismerni az értelmét.
Mint a megállapításaidnak, a fizikai törvényeknek is van egy értelmezési tartománya. Ha e tartományon belül jól érzed magad, maradj csak. Ha nem, akkor jogodban áll változtatni, növelni a belátási köröd hatótávját.
Vannak más világmodellek is, ahol bebizonyosodhat, hogy "hogy többek vagyunk bonyolult, de fizikailag majd egyszer esetleg leírható gépeknél".
Kedves Kérdező!
Nem írok véleményválaszt, mint az előző. A vélemény olyan mint a s*gglyuk, mindenkinek van, de a másé nem érdekli. Gyakorlati hasznú választ fogok írni.
Nem kívánok érvelni a véleményed ellen, de mellette sem. A véleményed igazságtartalmát nagyon egyszerűen felülvizsgálhatod saját magad, és magad fogod megerősíteni, vagy túllépni rajta. Igazi empirikus tudósnak való gyakorlat ez! A fizika -részben- empirikus.
Menj oda Édesapádhoz, és mondd el neki az arcába, amit nekünk: apa, szerintem te egy bonyolult gép vagy. Nincs lelked. Nincs értelme az életednek. Azután menj Édesanyádhoz, és mondd el neki az arcába, amit fent leírtál: anya, szerintem te egy bonyolult gép vagy. Nincs lelked. Nincs értelme az életednek.
(A megfejtés itt következik: ha valami sikítozik és ordítva tiltakozik benned a kijelentéseid ellen, nos, akkor felvetted a kapcsolatot a lelkeddel.)
Minek írjam le a saját véleményemet, ha neked igazából tapasztalatra van szükséged?
Nem értem, hogy a kérdés tárgyához hogyan kapcsolódik, hogy te fizikus hallgató vagy csúcs IQ-val. Akármilyen képzettséged vagy intelligenciád lenne, akkor sem feltétlenül tudnád a választ bizonyos kérdésekre.
"hogy többek vagyunk bonyolult, de fizikailag majd egyszer esetleg leírható gépeknél"
Nézz utána a "rendszer" műszaki, mérnöki fogalmának.
"Occam borotvája azt sugallja emiatt, hogy ezek a dolgok mind nem is léteznek"
Megközelítés kérdése. Van, akinek Isten vagy a lélek az egyszerűbb, tehát Occam borotvája a tudományos érveket fogja levágni.
"nem hagy nyugodni a kérdés"
Valószínűleg azért, mert kevered a természettudományt, tehát a természet nyers, valós képét azzal, amit ebből látunk, ami a világról leképződik bennünk. A tudományos módszertan lényege épp az, hogy ne keverjük a kettőt. A tudomány ne támaszkodjon a vélekedésekre, a humán világunkat pedig ne (csak) a tudomány határozza meg. Biztos te is elméláztál már egy naplementén vagy egy szép dalon. Ezeket talán nem is szabad tudományosan megközelíteni, mert akkor oda jutunk, ahova most te tartasz. Azt, hogy ez ellentmondás-e vagy egységes egész, csak te döntöd el.
"Gépek vagyunk" -ez a kimagasló IQ-val is egy súlyosan beteg elképzelés. Mert hát a gépet valaki létrehozza, valaki programozza, valaki megállapítja, hogy működik. És ez a valaki, az ALANY, tudja mondani: Én vagyok.
*
a világvégi gondolatsorod révén József Attila gyönyörű és elgondolkoztató verse jutott eszembe, ismerjétek meg, nem csak azért, mert egy gép ilyet nem tud, csak egy poeta sacer, hanem mert a problémán túllépés lehetősége adott.
Volt az ember. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Körtefa vagyok.
S gyökere lett a föld, dereka a magasság,
Lombja az ég
És körtét ettek a bogarak,
A madarak, az éhes csillagok.
Akkor tovább ment. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Szén és vas vagyok.
És csörömpölő acélműhelyekben
Tűzre dobta a nagy hegyeket,
Hogy a halállal és az új időkkel
Száguldják meg a versenyt dübörögve
Szédítő, karcsú expresszvonatok.
Szólt az ember, szólt, megállt és elment
S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!