Elképzelhető, hogy a hadsereg által végzett kutatások puszta elméleti háttere is minősített?
Gyakran szokták mondani hozzáértők, hogy egy technológia, elmélet alkalmazása egy eszközben, illetve pontos műszaki megoldása titkos, viszont a felfedezett elméleti háttere nyilvános, és legrosszabb esetben fizetni kell a publikáció elolvasásáért, de nem titkos adat.
Viszont elgondolkodtam, hogy mennyire reális, ha a hadsereg által alkalmazott eszközöknek a puszta elméleti háttere sem nyilvános? Lehetséges, hogy vannak rejtett kutatóbázisok, amik a publikus tudomány előtt járnak sok-sok évvel, és a mostani Nobel-díjas felfedezések számukra puszta trivialitás lenne, illetve ha az ő elméleti eredményeik kitudódnának, akkor forradalmi ugrások lennének a tudományterületekben?
válasza:Nem valószínű. A tartós fejlődéshez nyílt verseny kell. Általában ez piaci verseny (lásd mondjuk okostelefonok fejlesztése), vagy tényleges verseny (pl Forma 1, amiből profitál a hétköznapi autógyártás), vagy fegyverkezési verseny. Ez utóbbi -természetéből adódóan- nem nyílt, ezért kevésbé hatékony (pl a Falcon rakéták jóval gazdaságosabban üzemeltethetők, mint a katonai rakétatechnika).
Ezzel együtt elképzelhetőnek tartom, hogy specifikus területeken (ahol nincs számottevő polgári alkalmazásra lehetőség) a katonai kutatások valamennyivel meghaladták a publikus alapkutatásokat, de nem gondolom, hogy forradalmi újítások lennének ezeken a területeken.
válasza:A tartós fejlődéshez nem verseny kell, hanem együttműködés, a jövő generációba fektetett irgalmatlan mennyiségű munka, és nyitottság bárki felé, aki képes lehet csatlakozni. Meg a jólétnek és a szabadságnak az a foka, ahol a társadalom kvázi egésze előtt nyitva áll az oktatás.
De végeredményben egyetértünk, "a hadseregben" ezek sincsenek meg.
válasza:Ettől függetlenül lehetnek olyan titkos kutatások, melyek már elméleti szinten is eltérnek a közismert tudományos területektől.
De éppen a titkosság, a nemzetközi adatforgalom és összmunka hiánya miatt így csak nagyon nyögvenyelősen lehet haladni.
Én speciel kizártnak tartom ezért, hogy lehet bármi olyan technikai terület, ahol a hadiipari kutatás jelentősen ráelőzne a nyílt kutatási fejlesztésekre.
Esetleg egy másik ország azonos irányú titkos kutatásaira.
Végül is konkurenciaharc itt is van.
Egyrészt a különböző államok hadivédelmi előnyének megszerzése érdekében, másrészt meg hadiipari fejlesztő cégek közt, a jobb eladások érdekében, a hadiipar elég stabil globális biznisz.
Megkockáztatom, hogy sok civil multicég ipari fejlesztései ugyanilyen őrzött titkok és jobban, vagy kb. ugyanúgy őrzik.
És persze ugyanúgy kémkednek is egymásra.
válasza:Igen, nagyjából én is ezt tartom a reálisabb opciónak. Az például szerintem is feltétlenül igaz, hogy bizonyos területeken a katonaság által vezetett és ellenőrzött kutatások fejlettebbek, de ezek nem lehetnek túlzottan általános területek.
A kérdést elsősorban az ihlette, hogy hallottam bizonyos olyan, a hadsereg által már használt mikroorganizmusról 2010 környékén egy cikkben, amiről az első publikus cikk tavaly jelent meg...
válasza:Őszintén szólva, a biológia fegyverkutatás meg sem fordult a fejemben.
De igaz, ez például egy feltűnés nélkül elég jól felfuttatható terület, mondjuk az egyéb fegyverkezési irányokhoz képest viszonylag kis költséggel.
Konkrétan ezen a területen én is elhiszem, hogy lehet ismeretlen szintű fejlesztés titokban.
Én abszolút "hardverben" és informatikában gondolkodtam, szóval hajtóművek, új repülőtípusok, MI, számítógépes vírusok (bár a kémprogramok terén nem kizárt, hogy szintén van erős titkos fejlesztés) stb.
Igen, (ha jól emlékszem mérnök vagy), azt gondoltam, hogy te a műszaki felhasználásra asszociálsz. :) Ami szintén érdekes dolog, de engem - biológusként - még jobban érdekel, hogy ezen a területen mi a helyzet. Ugyanis a "pletykák" (aminek a hitelességéről igen nehéz meggyőződni) és a hivatalos folyóiratokban publikált eredmények nagyon nem állnak összhangban egymással.
Mivel ugye a műszaki területeken az érdekes dolgok (pl. különböző repülőgépek radarrendszere, radarelhárító-rendszere, rakétaelektronikája) egyrészt igen komoly szakismeret nélkül részleteiben nem érthetőek. Tehát, ha valaki nem ismeri teszem azt a civil mikroelektronikát, akkor az megkaphatja egyenesen a Lockheed belső F35-ös elektronikai dokumentumait, nem fog vele sok mindent kezdeni. De, ahogy te is mondtad, ezen a területen a konkrét megvalósítás, ami érdekes, az elméleti háttere az alapvetően sima fizika; a Maxwell-egyenletek nem lesznek kevésbé igazak egy újabb rakétavezérlés miatt, legfeljebb bizonyos olyan megoldásokat alkalmaznak, amik maguk konkrétan az adott speciális területen úttörőnek számítanak. És azzal is messzemenően egyetértek, amit korábban írtál; a civil, ipari szférában a hasonló specifikusan felhasznált konkrét műszaki megvalósítás szintén őrzött titok, csak ott nem nemzetbiztonsági kérdés, hanem a versenyelőny megtartása az oka.
A biológián belül viszont teljesen más lehet a helyzet. A biofegyverek kutatása a hőskoruk óta (akárhol is nézzük) mindig, kivétel nélkül a hadsereg kezében volt. Az amcsik Fort Detrickben, a ruszkik meg a Biopreparat üzemeiben kutattak, ami ugyan szigorúan szerintem nem tartozott a hadsereghez, de állami felügyelet alatt volt az is. És az itt felhalmozott tudásanyag nem nagyon szivároghatott át a privát szektorba, hiszen ezek az emberek vagy végig a szakmában maradtak, vagy elmentek különböző terrorista államokhoz az ottani fegyverprogramba szakértőnek. A privát szektorban pedig legfeljebb a különböző ágensek elleni védekezés, amire kutatási program van, ezek az adatok viszont nem igazán minősítettek, mert ugye miért fejlesztenél ki drága pénzért oltóanyagot, ha utána senkinek sem adod el.
Viszont ezeknek a hadászati felhasználása fixen az állami erőszakszervezetek monopóliuma volt, és éppen ezért el tudom képzelni, hogy az ottani tudásanyag, ha kikerülne elég komolyan előrelendíthetné a molekuláris biológiát.
Hogy konkrétumokat is említsek, az USÁ-ba emigrált szovjet kutató szerint anno nekik sikerült különböző kiméravírusokat előállítani, amik a vad típusok előnyeit megtartják, hátrányait pedig kiiktatják. A szaki konkrétan egy ebola-himlő kiméráról beszélt, ami az ebola mortalitásával és a himlő fertőzőképességével belátható, hogy micsoda eszeveszett pusztítást vihetne végbe. És mindezt akkor csinálták meg, amikor a modern molekuláris biológiai eljárások jó része még ismeretlen volt!
A már említett másik példa a különböző extremotróf baktériumok felhasználása. A polgári szférában is használják ezeket, pl. szemét lebontásához, de a hadsereg tuti ismer (vagy ha nem, akkor csinált) olyan bacikat, amik különböző specifikus felületeket támadnak meg, mint a már említett nyákfaló, ami elvileg kifejezetten eszi a nyomtatott áramkörön található speciális port.
És ez egy 2016-os cikk. Nem hivatalos forrásból már több mint 10 éve olvastam olyan baktériumról(!) [a fenti cikkben gombáról van szó], ami szintén megeszi valamilyen alkotóelemét a nyákoknak, ezzel működésképtelenné téve azokat. Ez a terület pedig meglehetősen fájdalmas, hogyha ennyire minősített adat, mert a hasonló baktériumokat egy csomó minden, a környezet számára hasznos folyamatra fel lehetne használni, nem csak az infrastruktúra lebénítására.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!